Tőkés: az MPP-RMDSZ összefogásnak van lehetséges jogi formája
Bakk-Dávid Tímea 2008. július 04. 16:10, utolsó frissítés: 15:20Önrendelkezésről Sepsiszentgyörgyön skót, flamand és baszk szemmel. Bónusz: ízelítő a Zöldek EP-küldöttsége autonómia-szakácskönyvéből.
Egy-egy skót, flamand és baszk európai parlamenti képviselő, valamint háromszéki MPP-s politikusok társaságában tartott sajtótájékoztatót Tőkés László Sespiszentgyörgyön, a Magyar Polgári Párttal és az RMDSZ-szel tervezett találkozói előtt. A független EP-képviselő az őt befogadó Zöldek/Európai Szabad Szövetség (EFA) frakcióját hívta Erdélybe, a 35 tagot számláló testület kihelyezett frakcióülést tartott Marosvásárhelyen 2008. július 2–4. között. Ennek lezárásaképpen frakciótársaival az európai kisebbségek autonómiaigényének megalapozottságáról, az önrendelkezés kivívásának fontosságáról és ennek hozadékairól beszélt a sajtó képviselőinek.
Tőkés kiemelte, a frakció 13 tagországból olyan képviselőket, regionalista és autonomista pártokat tömörít, akik közösséget vállanak az autonómiatörekvésekkel, így az erdélyi magyarság hasonló céljaival is. A szövetség egyik kiemelt célja
Európa állam nélküli nemzetei,
történelmi régiói demokratikus jogainak a kivívása. A működő európai autonómiák az erdélyi magyarság számára is követendő példát jelentenek – mondta. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a többszintű erdélyi magyar autonómia megvalósításáért a frakció további támogatását kérte – jelentette be Tőkés.
Ian Hudghton, a Skót Nemzeti Párt képviselője kiemelte: az EFA Európa különböző népeinek, régióinak az érdekeit képviseli, ám ezek az érdekek nagyon különbözőek. Az egyik végpontot pontosan az általa képviselt törekvés jelenti: a skót függetlenségé. Ezzel szemben mások az autonómia különböző szintjeit próbálják megvalósítani.
Nincs egységes recept, ami az autonómiát illeti,
hívta fel a figyelmet, éppen ezért az EFA azt szorgalmazza, minden regió lakói saját maguk határozzák meg, milyen önrendelkezési formát szeretnének, mire van szükségük, a kormányzati hatáskörök milyen szintű leosztására.
Nelly Maes, az EFA flamand pártelnöke a magyar és a román kultúra fellegvárának nevezte Erdélyt, amely sok európai számára a különböző kultúrák együttélési modelljeként szolgál. Éppen ezért nagy kihívás, hogy több autonómiát kérnek a Székelyföldnek és Erdélynek. “Belgiumból érkeztem, és tudom, hogy a nehéz helyzetek kreatív megoldásokat igényelnek, nem olyanokat, amelyeket valaki kívülről rákényszerít egy közösségre” – mondta.
Felidézte azt a fokozatos, mégis kemény munkát, amely végül oda vezetett, hogy a flamand és a vallon régiónak erősebb autonómiája van, Brüsszelnek különleges státusa, és a belgiumi német kisebbség is élhet a kulturális önrendelkezés jogával.
“Jöjjenek el, és nézzék meg, a mi szakácskönyvünkben milyen receptek vannak, főzzék meg a saját fogásukat, és remélem, legalább annyira ízletes lesz, mint az erdélyi konyha remekei, amit volt alkalmunk végigkóstolni” – mondta az elnök asszony. Egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy
meg kell nyerni a körülöttünk élők szívét,
hiszen együtt sokkal könnyebb a kitűzött célokat elérni. Reméli, hogy a 27 éves politikai tapasztalattal rendelkező EFA látogatásai, szolidaritásának kifejezése a legjobb garancia arra, hogy közösen tudnak dolgozni, és olyan reális megoldásokat találhatnak, amelyek jót tesznek a Székelyföldnek és az itt élő embereknek.
Mikel Irujo Amezaga, a baszk kisebbség spanyolországi EP-képviselője szerint a szélesebb autonómiajogok nagyobb jólétet teremtenek: ha végignézünk Európán, ezt tapasztalhatjuk. Az államoknak az autonómiát nem fenyegetésnek, hanem kihívásnak kellene tekinteniük – mondta. Hozzátette, természetesen az elsődleges az emberi jogok tiszteletben tartása, elsősorban az élethez való jogé, éppen ezért elsőként ítélték el az ETA módszereit, a terrorizmust és mindenfajta erőszakot. Nem szabad azonban azt sem elfelejteni, az ETA létrejötte a negyven évig tartó diktatúra következménye, és a diktatúra szellemétől nem tudtunk megszabadulni azóta sem – zárta hozzászólását a baszk képviselő.
Újságírói kérdésre válaszolva Maes asszony kifejtette, semmi kétség nincs arról, hogy a székelyföldi autonómiatörekvések jogosak és megalapozottak. Olyan közösségről van szó, amely saját nyelvvel, kultúrával rendelkezik, és joga van saját válaszokat keresnie a kihívásokra és a politikai kérdésekre. A probléma a fogadókézség: a román pártok egyelőre elutasítják az autonómiát, nem értik még, mi kell ahhoz, hogy demokratikusan működjön egy közösség,
mereven ragaszkodnak a központosított állam jakobinus, idejétmúlt eszméjéhez.
A demokrácia és Európa a válasz a jövő kihívásaira, ezen az úton lehet regionális és kulturális autonómiát elérni – fejtette ki a flamand politikus.
Az EFA tagjai Sepsiszentgyörgyön előző nap ellátogattak a Székely Nemzeti Múzeumba, és találkoztak a helyi önkormányzati vezetőkkel, valamint az MPP politikusaival. A pénteki sajtótájékoztató után azonnal indultak is a repülőtérre, kisebb szünet után pedig Tőkés László, Kovács István unitárius lelkész és Csinta Samu, a háromszéki MPP ügyvezetője beszélt az EFA látogatásának politikai jelentőségéről, de szó esett az RMDSZ-szel tervezett tárgyalásról is.
Tőkés szerint az EFA látogatása politikai eszközt ad a kezükbe; leszögezte, az erdélyi magyarság nem kíván függetlenséget, de mint őshonos nemzetalkotó közösség, joggal követeli a belső önrendelkezést.
Csinta Samu elmondta, tárgyaltak az EFA küldöttséggel egy jövőbeni szorosabb együttműködésről az MPP és az európai frakció között. Tőkés gratulált az MPP választási eredményeihez, de ahhoz is, hogy
a háromszéki MPP és RMDSZ példát mutatott az összefogásról.
Bejelentette, hogy pénteken az MPP, szombaton az RMDSZ vezetőivel találkozik Marosvásárhelyen, abban a reményben, hogy megtalálják az együttműködés útját, a parlamenti képviselet megtartása és megerősítése érdekében. Nincs esély az autonómia kiépítésére, ha nem teremtjük meg az összefogást a demokratikus pluralizmus szellemében – mondta az EMNT elnöke, az általa vezetett testületet pártok fölötti autonómiatanácsnak nevezve.
Visszautasította Markó Béla és az RMDSZ azon megoldási javaslatát, miszerint az RMDSZ-en belül kell ezt az összefogást megteremteni. A magyar egypártrendszer továbbéltetésének szándékán változtatni kell, mert
a magyarság elvárja ezt a közszereplőktől,
mint ahogy azt is, hogy az összefogás megszülessen – fogalmazott a püspök. Arra a kérdésre, hogy milyen megoldási javaslata van ebben a helyzetben, amikor az MPP koalíciókötési javaslata nem keresztülvihető (pártszövetség esetén a választási küszöb 8 százalék), Tőkés leszögezte: van konkrét elképzelése, és megvan az összefogás lehetséges jogi formája – de erről a tárgyalások előtt nem akar beszélni.