2019. július 17. szerdaEndre
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

82 százaléknyi szavazat Le Pen ellen

szerk. 2002. május 06. 14:31, utolsó frissítés: 14:31

Elsöprő többséggel nyerte el második elnöki mandátumát Jacques Chirac a vasárnapi formabontó választási fordulón. Szélsőjobboldali ellenfele, Jean-Marie Le Pen csupán a szavazatok 18 százalékát kapta.




A belügyminisztérium által kora hajnalban közzétett összesített végeredmény szerint (amelyben a tengerentúli területek adatai még nem szerepelnek) a 69 éves államfő a szavazatok 81,96 százalékát kapta, 73 éves riválisa, Le Pen 18,04-os eredménnyel kénytelen beérni.

A közvetlen és általános elnökválasztás 1962-es bevezetése óta még egyetlen francia államfőt sem emeltek hivatalába ilyen kiugróan magas szavazataránnyal, aminek értékét csak növeli, hogy a választási részvétel meghaladta a 80 százalékot. A két héttel korábbi fordulóhoz képest 10 százalékkal gyarapodott az urnáknál véleményt nyilvánító állampolgárok száma.

Le Pen elismerte kudarcát, bár úgy értékelte, hogy az "Franciaország reményeinek fájdalmas veresége", s közölte, hogy a júniusi törvényhozási választásokon maga fogja pártját "harcba vezetni". Hozzáfűzte azonban, azt is, hogy személyesen nem indul a mandátumokért folyó versengésben.


A példátlanul magas és egyirányú szavazás

értékeléséről már vasárnap este kitört a vita a francia politikai elit ellentétes táborai között. A jobboldal, bár nem tagadja, hogy jelöltjét a baloldal tömegesen támogatta, Chirac személyes vonzerejének hatását és programjának támogatását akarja látni a százalékokban. A baloldal azt hangsúlyozza, hogy a kivételes történelmi helyzetben nem egy személyt, nem egy programot, a köztársaság értékeit támogatta meg, az elnöknek tudomásul kell vennie, hogy felhatalmazását nem a jobboldal képviseletére, hanem a demokrácia megvédelmezésére kapta.

A köztársaság újraválasztott elnöke már vasárnap este bejelentette, hogy haladéktalanul új kormányt állít fel, s annak első rendű feladatául szabja a közbiztonság helyreállítását. A kéthetes feszültség után vasárnap este népes örömünnep vette kezdetét Párizsban. A République téren a konzervatív tábor mámoros hívei éljenezték elnöküket, a baloldali tömegek a Bastille teret lepték el.

A kivételes választási teljesítmény birtokában a centrista jobboldal arra számít, hogy a júniusi parlamenti választásokon nemzetgyűlési többséget is sikerül az elnök mögé állítani, s elkerülni egy újabb kényelmetlen társbérlet nyűgeit és korlátait. A két forduló között magához tért baloldal, amely a szélsőjobb lesöprésének érdekében masszívan mozgósította táborát a nagy politikai rivális jelöltje mellett, szintén nagy erőkkel készül a júniusi kétfordulós küzdelemre.

A Sofres intézet vasárnap végzett telefonos gyorsfelmérése szerint a hat hét múlva sorra kerülő törvényhozási csatában a baloldal 41, a hagyományos konzervatív 37, a szélsőjobb pedig 16 százalékos támogatottságra számíthat. Ezek az arányok azonban a többségi elvet érvényesítő egyéni kerületi küzdelmekben nem válthatók közvetlenül parlamenti mandátumra. A Nemzeti Front 1988 óta két különböző választáson egy-egy képviselőt tudott bejuttatni a képviselőházba. A most leköszönő törvényhozásban egyetlen szélsőjobboldali honatya sem volt jelen.


Sajtó-visszhangok

A francia elnökválasztás második eredményének a győztes Jacques Chirac nem örülhet nagyon, mert nem felejthető az első fordulóban elért alig húszszázalékos aránya, amint az sem, hogy a második fordulóban nem rá, hanem Jean-Marie Le Pen ellen voksoltak a választók -- írta hétfőn a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap kommentárjában.

Le Pen számára viszont marad a siker, hogy a hagyományos pártok és a sajtó kirekesztése ellenére a második fordulóba jutott, és ott az ellene folyó masszív kampány ellenére sem merült el. A hatalom jövendő megosztása majd csak a parlamenti választásokon dől el, ahol a jobboldal nem számíthat automatikus győzelemre.

Lionel Jospin kormányfő veresége meggyengítette a baloldalt, de az a tömegek mobilizálásában reménykedik, a szélsőjobb viszont szárnyra kapott, és továbbra is zavart akar kelteni. A hagyományos pártoknak új stratégiákat kell kidolgozniuk, ha gátak közé akarják szorítani ezt a vészjósló erőt - írta a Neue Zürcher Zeitung.

A Der Standard című liberális bécsi lap szerint Le Pen bizarr voltához képest a 18 százalék még mindig túl sok, botrány és vészjel egyszerre. A Le Pen elleni egység elillan a parlamenti választásokra, s a Nemzeti Front a választókörzetek többségében alkothatja a mérleg nyelvét.

Le Pen nyilván megpróbál tárgyalni a jobboldallal, de ha a jobb és a szélsőjobb közötti gát nem szakad át, akkor legalább elronthatja Chriac örömét, hogy saját nézeteit valló parlamenti többséggel kormányozhasson, s akkor újra az az "együttélés" jön létre, amely most a szélsőjobbot erősítette. Ha azonban Le Pen számítása nem jön be, Chirac jobboldali többséggel kormányozhat, és a választóknak nem tetszik a teljesítmény, akkor más mérsékelt erők felé fordulhatnak, és nem kell a szélsőséghez menekülniük.

Az európai szélsőjobb alaposan elemezni fogja Le Pen sikerét, s ezt kell tenniük azoknak is, akik meg akarják akadályozni az ilyen sikertörténeteket. Minden jó szándékú pártnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy újra integrálja azokat a kitaszítottakat és elégedetleneket, akiknek köréből Le Pen és társai szavazóikat toborozzák -- írta a lap.

A Die Presse című konzervatív osztrák lap hangsúlyozza, hogy Le Pen a választások második fordulójára szinte egyetlen szavazót sem tudott elhódítani egyetlen vetélytársától sem. Ő maga ennél jobb eredményt már nem érhet el, ám ha a belbiztonság és a gazdaság olyan irányba fejlődik, mint eddig, akkor a következő Le Pennek még lehetnek kilátásai.

A szélsőjobboldali politikusról kiderült, hogy olyan mumus, akinek olcsó frázisai és elavult retorikája mögött nincs igazi program. Ám Franciaország számára szomorú, hogy az egyetlen többségre képes jelölt éppen egy ilyen korrupt, elhasznált és frázisokra hajlamos politikus, mint Chirac.

Közben pedig Párizs már ma is fék Európa vonatán: a fő bűnös abban, hogy az európai mezőgazdasági politika ilyen költséges, s hogy a belső piac az utóbbi időben inkább visszafelé haladt, s jó európai fejlődés sem Chirac-kal nem lehetséges, sem Jospinnel vagy Le Pennel nem vált volna lehetővé -- írta a Die Presse.


forrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS