2019. november 15. péntekAlbert, Lipót
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Drótcellákban az afganisztáni foglyok

Kristóf Lóránd (Toronto) 2002. május 15. 18:26, utolsó frissítés: 18:26

Több mint 300 tálib és al-Kaida harcost tart fogva az USA #b#Guantanamo Bay#/b# nevű kubai bázisán. A foglyok iránt tanúsított bánásmóddal Amerika ismételten megsértette azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyek a rabokkal szembeni viselkedést szabályozzák.




A határ: 70 ezer akna

Kuba keleti partján épült fel a Guantanamo Baynek nevű amerikai bázis, amit a kubaiak Gitmonak is neveznek. 1898 óta az USA évi 4.085 dollárt fizet a területért Kubának. Habár Fidel Castro 1959-es hatalomra jutása óta ellenzi az amerikai bázist, Guantanamo Bayben jelenleg 7.000-ren tartózkodnak, köztük 3.000 a katona. A bázishoz hadikikötő is tartozik. 1962 óta aknamező választja el a bázist a kubai államtól, jelenleg ez a világ legsűrűbb aknamezője. A 735 holdas területen összesen 70.000 aknát ástak be.

Guantanamo BayGuantanamo Bay

Az amerikai hadsereg Camp X-nek nevezte el Guantanamo 300 cellás börtönét. A bázisra 2002. január 11-én került először afganisztán fogoly, miután az amerikai katonák 20 narancssárga ruhába öltöztetett, székükhöz között férfit szállított ide. A foglyokat megbéklyózva és letakart fejjel vezették a cellákhoz, sokuknak szakállát is leborotválták -- az emberjogi szervezetek szerint ez a vallásszabadság megszegése.



Faltalan cellák

A foglyokat 1.8/ 2.4 m-es cellákba helyezték el. A drótból készült cellák megkönnyítették megfigyelésüket, de a nyitott falak kiszolgáltatják a rabokat az éghajlati viszonyoknak. (Hivatalos források szerint a hőmérséklet nappal maximálisan 28°C, éjjel 22°C körüli.) A foglyoknak biztosították a napi háromszori étkezést, az orvosi ellátást, bizonyos mennyiségű testmozgást. A külvilággal való kapcsolatfelvételt azonban korlátozták, több fogoly február 1-ig egyszerűen nem tudta, hol tartózkodik.

Afgán foglyok celláikban Afgán foglyok celláikban
Január végén megkezdődtek az első vallatások. Ezek időtartama a négy órát is elérte, több személyt ismételten kihallgattak A kihallgatások időpontja változó volt, a vallatások sok esetben éjjel folytak. Február végén több mint 200 fogoly éhségsztrájkba lépett. A katonai hatóságok szerint a sztrájk azután tört ki, miután egy börtönőr megzavarta imádkozás közben az egyik foglyot. A börtönőr arra kényszeríttette a rabot, hogy szakítsa félbe imáját és vegye le törölközőből rögtönzött turbánját. Habár utólag megengedték a raboknak a turbán viseletét, sokan tovább folytatták a sztrájkot.

Bizonyos források szerint a sztrájk valódi oka az embertelen bánásmód és a foglyok bizonytalan sorsa volt. Az éhségsztrájk és a nagy meleg miatt több fogoly állapota annyira leromlott, hogy kénytelenek voltak intravénásan rehidratálni őket, néhányukat pedig kényszerrel tápláltak szondán keresztül.


A genfi egyezmény és a háborús foglyok

A foglyok ideszállítása kezdettől fogva magára vonta a közvélemény figyelmét és tiltakozó reakciókat váltott ki. A Human Right Watch emberjogi szervezet és az ENSZ részéről érkeztek az első ellenvetések. Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kijelentette, hogy az 1949-es genfi egyezmény előírásainak megfelelően minden foglyot humánusan kell kezelni.

A genfi egyezmény előírásainak megfelelően háborús foglyok azok a harcosok, akik tagjai egy ellenséges állam fegyveres erőinek, vagy egy olyan azonosítható nemzetőrség tagjai, akik a háború törvényei szerint harcolnak. A háborús foglyok nem kötelesek felelni olyan kérdésekre, amelyek nevükön, rangjukon, sorszámukon és születési adataikon kívül más információkra vonatkoznak. A genfi egyezmény nem tiltja meg a foglyok vallatását, ha az kikérdezésen és megegyezésen alapul.

A Human Rights Watch szerint az al-Kaida tagok nem nevezhetők háborús foglyoknak, mivel nem viselnek uniformist vagy más felismerhető jegyeket és nem a háború törvényei szerint harcolnak, de a fogva tartott talibánok kiérdemlik a háborús fogoly státust. Ha bármilyen kétely merülne fel egy fogoly státusát illetően, egy illetékes törvényszéknek kell meghatároznia minden fogoly mibenlétét. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok aláírta a genfi egyezményt, az amerikai adminisztráció mégsem kezelte ezeknek megfelelően a foglyokat.

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter az első foglyok megérkezte után kijelentette, hogy a foglyokat a genfi egyezmény előírásainak megfelelő módon szeretné kezelni. Egy héttel később azonban George W. Bush elnök ezt elutasította. Február 7-én belső és nemzetközi diplomáciai nyomás hatására az amerikai adminisztráció kijelentette, hogy a genfi egyezmény előírásai a jövőben vonatkoznak majd a talibán foglyokra, de nem az al-Kaida terrorista szervezet fogva tartott tagjaira. Ugyanakkor a háborús fogoly státus nem vonatkozik egyetlen bebörtönzött személyre sem.

Egy fogoly felszerelése Camp X-benEgy fogoly felszerelése Camp X-ben

A kijelentést követően az emberjogi szervezetek, köztük Human Rights Watch és Amnesty International elégedetlenségüknek adtak hangot és kijelentették, hogy a foglyok bánásmódja még mindig nem a genfi egyezménynek megfelelő.


A jövő: katonai bizottságok

A foglyok sorsa felől még nem született végleges döntés. George W. Bush novemberben kibocsátotta azt a katonai rendeletet, amely szerint az elnök által megnevezett foglyokat az Amerikai Egyesült Államok meghatározatlan időpontig fogva tarthatja. Az amerikai adminisztráció által fontolgatott egyik megoldás a foglyok katonai bizottságok elé állítása.

Szígorú felügyeletSzígorú felügyelet
A rendelet megkülönböztető bánásmódban részesíti azokat a foglyokat, akik amerikai állampolgárok: a katonai bizottságok csak külföldi állampolgárok sorsa felől döntenek. A katonai bizottságok döntései ellen nem lehet fellebbezni semmilyen más független törvényszékhez, legyen az akár nemzetközi törvényszék. A bizottságok felhasználhatják azokat az információkat is, amelyekhez kínzással jutottak hozzá. A kirendelt bizottságok a halálos ítéletet is meghozhatják.

A katonai rendelet előírásai megengedik az Egyesült Államok elnökének és a védelmi miniszternek, hogy megnevezzék azokat a foglyokat, akiknek sorsa felől a bizottságok határozhatnak, hogy kinevezzék a katonai tanácsok összetételét, hogy meghatározzák a bíró személyét és azokat a forrásokat, amelyekhez a védőügyvéd hozzájuthat, hogy meghatározzák azt, hogy a per melyik részét közvetítheti a média.


Camp Delta, az új börtön

A foglyok kálváriája és a titoktartás körülöttük tovább folytatódik. Bizonyos foglyok neve nyilvánosságra jutott, többségüknek kilétét azonban titok övezi. Katonai források szerint az afganisztáni háború eredményeként amerikai fogságba kerülő személyek 35 különböző nemzet tagjai, vannak köztük afgán, algériai, ausztráliai, belgiumi, kínai, dán, egyiptomi, francia, iráni, kuvaiti, pakisztáni, orosz, szaud-arábiai, spanyol, svéd, török, brit és yemeni állampolgárok is. Közben Camp Delta néven Guantanamo Bayben újabb 408 cellás börtön épült.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS