2018. január 23. keddZelma, Rajmund
-2°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Lakónegyed a védett területen: épül vagy nem?

Fülöp Noémi 2008. szeptember 23. 10:00, utolsó frissítés: 2008. szeptember 22. 16:33

Utolsó pillanatban sikerült leállítani a Kolozsvár melletti Bükkben, Natura 2000-es természetvédelmi területen tervezett tömbháznegyed környezetvédelmi engedélyezését. #b#[kommentekkel]#/b#



Idén februárban még arról cikkeztek a kolozsvári újságok: a Bükk természetvédelmi területté való nyilvánítása gátat vet majd az építkezők inváziójának. Ehhez képest egy bükki séta építőtelepek végeérhetetlen sorával kezdődik, akár a Monostor, akár Felek irányából közelíti meg az erdőt a kiránduló.

Van, aki egyszerű hétvégi házat, van, aki emeletes luxusvillát húz fel, a Plecska és a Gorbó völgyének találkozásánál azonban egy egész lakónegyedet terveznek, családi házakkal és tömbházakkal. Az építkezések egy részére még azelőtt bocsátottak ki engedélyt, hogy a Bükköt Natura 2000-es területté nyilvánították volna - ebben pedig nagy szerepe volt annak, hogy az erdőt és környékét évekkel ezelőtt belterületté nyilvánították.

Ide tervezték a lakónegyedetIde tervezték a lakónegyedet

Azokat az engedélyeket, amelyeket már kibocsátottak, csak bírósági ítélettel lehet hatálytalanítani - azaz a törvényesen épülő házakat mindenképpen befejezik. A terület Monostor felé eső részében tervezett, huszonkét hektárt elfoglaló lakónegyed engedélyezése azonban még folyamatban van.

A Mănăştur Holding nevű cég kis híján megkapta a környezetvédelmi engedélyt, amely az utolsó azon dokumentumok közül, amelyek birtokában elkészülhet a területrendezési terv. Innen egyenes út vezet az építkezési engedélyhez, azonban az ügyre az utolsó pillanatban felfigyelt az Országos Környezetvédelmi Ügynökség is.


Utolsó percben megállított engedélyezés

A környezetvédelmi engedélyezési folyamat az elmúlt hetekben az utolsó lépésig jutott: benyújtották a hatástanulmányt, megtartották a közmeghallgatást. Ezen Nagy Zoltán, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnökének tudomása szerint senki nem vett részt, aki ellenezte, bírálta volna a projektet.

A Kolozs megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője szabadságáról visszatérve, az utolsó pillanatban értesült a helyzetről, és az országos hatósághoz továbbította az iratcsomót. Miközben a környezetvédelmi ügynökség illetékesei a napokban elemezték a dokumentumokat, a cég perrel fenyegetőzött a késlekedő engedély miatt.

"Kiderült, hogy időközben lejárt a cég városrendezési bizonylata (certificat de urbanism), amelyen egyébként még nem volt feltüntetve, hogy az illető telket Natura 2000-es területté nyilvánították" - magyarázta Nagy Zoltán. Hozzátette, a 22 hektáros terület összesen 3,5 százalékát hagynák meg zöldövezetnek - ennek ellenére a hatástanulmányban az állt, az építkezés nem lenne negatív hatással a környezetre.

"A környezetvédelmi ügynökség független szakértőt kér majd fel a helyzet véleményezésére, ami Kolozs megyében premiernek számít" - mondta el a környezetvédelmi ügynökség vezetője. Kifejtette, a cégnek az új, érvényes városrendezési bizonylat birtokában gyakorlatilag újra kell kezdenie az engedélyezési folyamatot, új hatástanulmányt készíttetnie, illetve újra meg kell szervezni a közmeghallgatást is.

Szerinted jó helyen van a lakónegyed a Bükkben?Szerinted jó helyen van a lakónegyed a Bükkben?



Engedékeny hatástanulmányok

A Kolozsvári Bükk-Malom-völgye természetvédelmi területté való nyilvánítása után kötelezővé vált a környezetvédelmi engedély igénylése minden építkezés esetében. A Natura 2000-es területekre vonatkozó törvények szerint ugyanis itt tilos minden olyan tevékenység, amely veszélyezteti az ott található védett fajok vagy élőhelyek valamelyikét.

A Bükk Monostor felé eső végében, a pirossal jelölt területen
<br />
épülne a lakónegyedA Bükk Monostor felé eső végében, a pirossal jelölt területen
épülne a lakónegyed

Hogy ez pontosan mit jelent, minden esetben környezetvédelmi hatástanulmány dönti el. Ebben tisztázzák hogy az illető befektetés milyen hatással van a környezeti tényezőkre, beleértve a vizet, levegőt, talajt, flórát és faunát. Ennek alapján dönti el az illetékes környezetvédelmi ügynökség, hogy az illető építkező megkaphatja-e a környezetvédelmi engedélyt.

A hatástanulmányt a környezetvédelmi minisztérium által akkreditált cégek végezhetik el, azonban az építkező rendeli meg és fizeti ki. Emiatt a hatástanulmányok az esetek nagy többségében azt bizonyítják, hogy az illető építkezés semmilyen káros hatással nincs a környezetre.


Elmulasztott helyszíni vizsgálat

A közmeghallgatás alkalmával lehetőség nyílik arra, hogy akár magánemberek is vitába szálljanak a hatástanulmány tartalmával - kérdés azonban, hogy az érdekeltek felfigyelnek-e az újsághirdetésre, amely a meghallgatás helyét, időpontját, témáját tartalmazza. Ha pedig tudomást szereztek róla, akkor sincs könnyű dolguk.

"A fellebbezéshez erős szakmai érvek kellenek, amelyeket jóformán csak saját felmérések, vizsgálatok alapján lehet megfogalmazni" - mondta el Vizauer Csaba, a Zöld Erdély Egyesület (ZEE) alelnöke. Hozzáfűzte, a hatástanulmány tartalmát csak az cáfolhatja hatékonyan, aki részletekbe menően ismeri az illető területet.

Díszes tarkalepke (<i>Euphydryas maturna</i>)Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna)

"Tegyük fel, hogy építkeznek egy erdő szélén, amelyben van magas kőris. A díszes tarkalepke (a Bükkben élő védett fajok egyike, szerk. megj.) ezen a növényen táplálkozik. Ez a lepke csak május-június környékén repül, azaz jóformán csak akkor mutatható ki. Ha a hatástanulmányhoz szükséges felmérés nem május-júniusban készült, kimondják, hogy ez a faj nincs ott jelen - magyarázta Vizauer. - Tapasztalataim szerint azonban a terepi vizsgálatokat egyáltalán el sem végzik."

Hozzátette, a környezetvédelmi ügynökségek által összeállított bizottságnak általában hiányzik a szaktudása ahhoz, hogy a hatástanulmány szakmai részét megcáfolhassa. "Ha a cég betartja a szükséges procedúrát, a környezetvédelmi ügynökségnek jóformán meg van kötve a keze: ki kell adnia az engedélyt" - közölte a ZEE alelnöke.


Civil figyelem

A civil szervezetek közül a Zöld Erdély Egyesület figyelt fel a természetvédelmi területen zajló, gátlástalan építkezésre. Első lépésként kérést nyújtottak be a környezetvédelmi ügynökséghez, illetve a regionális környezetvédelmi hatósághoz az összes kért, esetleg már kibocsátott környezetvédelmi engedélyekre.

"Ezután megnézzük, mekkora nyomást gyakorolnak ezek az építkezések a védett területre, esetleg terepen ellenőrizzük, van-e engedély nélkül épülő vagy már felépült ház - így Vizauer. - Éreztetni akarjuk a hatóságokkal, hogy érdeklődünk a védett terület iránt, arra próbáljuk késztetni őket, hogy vegyék kicsit komolyabban az engedélyek kibocsátását."


Végleges megoldás: új területrendezési terv

Terveik között szerepel a helyi közösség figyelmének felkeltése, informálása, valamint a kolozsvári környezetvédelmi civil szférával való összefogás az új területrendezési terv elkészítéséért zajló lobbiban. A Bükkben folyó betoninváziónak ugyanis a Natura 2000-es területre is tekintettel lévő általános területrendezési terv, a PUG vethetne véglegesen gátat.

Öreg fa a BükkbenÖreg fa a Bükkben

Ennek elkészítéséhez azonban még legalább három évre van szükség, mondta el László Attila kolozsvári alpolgármester. Ebből másfél év csupán a felmérés, a kibocsátott építkezési engedélyek felülvizsgálása, ezután következik a közbeszerzési eljárás és a tulajdonképpeni munka.

Ami a lakónegyedet illeti, a polgármesteri hivatalhoz nem jutott még el az engedélyezési folyamat. Ám László Attila látatlanban sem tartotta elképzelhetőnek, hogy engedélyezzék az építkezést. "Álmodozni lehet, de mivel természetvédelmi területről van szó, ilyen projektre csak a környezetvédelmi minisztérium adhat engedélyt" - fogalmazott az alpolgármester.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS