2019. október 20. vasárnapVendel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A levelezőlista, ahol szóvá teheted, ha nem tudsz magyarul ügyintézni

S. Z. 2008. október 24. 09:51, utolsó frissítés: 2008. október 23. 16:39

A Civil Elkötelezettség Mozgalom kezdeményezéséhez bárki kapcsolódhat, aki tenni szeretne valamit a magyar nyelv terjedéséért az állami hivatalokban.



Nyelvi jogok-tematikájú levelezőlistát indít a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO). Szerkesztőségünkbe eljuttatott sajtóanyaguk szerint a Lármafa nevű kezdeményezést az indokolja, hogy bár Románia példaértékű törvényi háttérrel rendelkezik – az ország ratifikált és életbe léptetett számos olyan nemzetközi egyezményt, amelyek a kisebbségeket és azok nyelvét védelmezik – a valóság azonban másként fest.

Az intézmények falai kizárólag egynyelvűek, a magyar gyerekek nem találkoznak anyanyelvű faliújságokkal román nevű iskoláikban, az állami intézményekben az ügyintézés román nyelven zajlik, a szolgáltatások teljes mértékben egynyelvűek.

A CEMO szerint nem kellene mást tenni, csak élni a törvények adta lehetőségeinkkel, de sajnos számos eset azt mutatja, hogy nem ezt tesszük, hanem tehetetlen szemlélői maradunk ennek a folyamatnak. Azt remélik, hogy a Yahoo-csoporthoz minden olyan személy csatlakozik, aki úgy érzi, hogy véleménye van ebben a témakörben, és tenni is szeretne valamit a helyzet megváltoztatása érdekében.

A CEMO két képviselőjével, Szigeti Enikővel és Horváth-Kovács Ádámmal beszélgettünk.




Lesz-e valamilyen konkrét lépés is a levelezőlistán jelzett esetekkel kapcsolatban? Módjuk van-e például jogi úton kényszeríteni az intézményeket a magyar nyelvhasználatra, illetve a nyelvhasználat lehetőségének a megteremtésére?

– A lista célja a tudatosítás valamint a valós megoldáskeresés iránti igény kialakítása. Mindaddig, ameddig egy közösség többsége különböző kibúvókat keres – és sajnálatos módon talál is – arra, hogy miért nem kell lépnie a saját érdekében, a jogi útra való terelés megerősítené a mozdulatlanságot, a passzivitást, pontosabban azokat az érzéseket, reakciókat, amelyek még nagyon erősen élnek az emberekben: “nem kell cselekedni, majd azt megteszi más helyettünk”, “nincs értelme tenni semmit”, “ez van”.

A jogi úton való megoldáskeresés egy hasznos eszköz, amelyet emberjogi szervezetek több-kevesebb sikerrel használnak hátrányos helyzetű közösségek és csoportok érdekvédelme esetén, viszont csupán abban az esetben eredményes, ha maga a közösség már megtett bizonyos lépéseket, szeretne változtatni, és kész ezért cselekedni is. Ilyenkor egy jogi útra terelt ügy megerősítheti ezt az ébredező változtatás iránti igényt.

>> Feliratkozáshoz kattins a következő linkre: http://groups.yahoo.com/group/larmafa/ >>


Persze csak akkor, ha az illető közösség számára kedvező döntés születik. Tehát a jogi útra terelés kétélű fegyver, rosszul is elsülhet, és ez eltántoríthat egy közösséget a további lépések megtételétől. Ezért önmagában a jogi útra terelés véleményünk szerint nem elegendő mert nem nyújt lehetőséget a közösség aktív részvételére. Mi az aktív állampolgárságot ösztönözzük, és azt szeretnénk, ha ez a magatartás kiterjedne, mozgalommá terebélyesedne.


Csak magyar nyelvhasználattal kapcsolatos eseteket dokumentálnak, vagy próbálnak nyitni más nemzetiségek, nyelvek (szászok, cigányok) fele is?

– A Civil Elkötelezettség Mozgalom egy emberjogi szervezet, grass-roots jellegű, alulról építkező közösségi kezdeményezés, amely elsősorban a helyi közösség bizonyos problémáit szeretné feltárni, és azokra megoldásokat javasolni. A szervezet hosszútávú célja a társadalmi szemléletformálás valamint a magatartásváltozás, nem szeretnénk kisebbségvédő szervezetté alakulni.

A kétnyelvűség hiányát nem csupán a kisebbség ügyének tekintjük, úgy véljük, ez a jelenség egyaránt rávilágít a többség, valamint a kisebbség viszonyára, magatartására. A CEMO tervei között nem szerepel a roma közösség érdekvédelme. Természetesen a jelenlegi terveink az idők során bármiyen irányba változhatnak, elképzelhető, hogy beépülnek majd újabb tevékenységi területek.

Viszont nem szerencsés több kisebbséggel egyidőben foglalkozni, ugyanis mindegyik etnikai csoportnak sajátos, egyéni problémái vannak, és úgy véljük, ezeket nem célravezető közösen kezelni.

A helyi közösség problémái között nem tapasztalunk a szász közösség részéről jelzett rendellenességeket. Ennek egyik oka a szász lakosság kis létszáma, valamint az is, hogy mivel a CEMO helyi szervezet, ebben a régióban (ti. Marosvásárhely és környéke – szerk. megj.) kevés szász település található.


Milyen csatornákon tervezik a többség fele tudatosítani ezeket a sérelmeket? Tervezi-e a CEMO román nyelvre is fordítani az eseteket, így tudatosítva a román közvéleményt?

– A CEMO által összeállított anyagok (kétnyelvűség monitorizálása, nyílt levelek, figyelemfelkeltő anyagok stb.) több nyelven, magyar, román és bizonyos esetekben angol nyelven készülnek. Az eddigi gyakorlatunk alapján a helyi döntéshozók, politikusok, hivatalvezetők fele két nyelven jeleztük az általunk feltárt hiányosságokat. Ezek a kétnyelvű levelek a kétnyelvűség ösztönzését szolgálják. Igyekszünk ezt a továbbiakban is folytatni, mindamellett, hogy rendkívül időigényes, viszont véleményünk szerint hatékony.

Ez alól kivételt képeznek a magyar anyanyelvű politikusok és helyi döntéshozók, akiknek magyar nyelven szoktuk megfogalmazni leveleinket. Ők azok a személyek, akik véleményünk szerint egy olyan érdekvédelmi szervezet aktív tagjai, amely számára elviekben a kétnyelvűség valmint az anyanyelvvédelem alapvető prioritás, ennek következtében nekik gyakrabban szoktunk leveleket küldeni.

A román közvéleményt természetesen minden nagyobb rendellenességről szeretnénk tájékoztatni, kérdés az, mennyire fog a helyi sajtó, elektronikus média ezzel a témával foglalkozni, és milyen hatékonysággal. A jelentéseinket nemzetközi szervezetekhez, valamint az Európai Unió megfelelő szerveihez szándékszunk eljuttatni.

Viszont fontos megjegyeznünk, hogy ezeket az anomáliákat elsősorban a kisebbség fele szeretnénk tudatosítani, mert úgy gondoljuk, hogy ha egy adott közösség ráébred saját helyzetére, képessé válik majd arra, hogy hatékonyan – nem ellenségesen – a többség fele közvetíteni tudja saját igényeit és jogos elvárásait. Ha egy kisebbség elkezd majd az apró, viszont következetes lépések mentén a saját érdekében tenni, akkor a többség is változtatni fog a magatartásán.

Nem mindig szerencsés nyíltan provokálni és támadni a többségi társadalmat. Rengeteg esetben előfordul, hogy a létező problémák nem mindenki részéről tudatos ellenségesség miatt alakultak ki, hanem csupán egy nagyon rossz, kollektíven elfogadott intolerancia miatt. Ez az individualista attitűd egyébként a többségi társadalom tagjai között is gyakran fellelhető. Természetesen rengeteg szándékosság is létezik a többségi társadalom kisebbséggel szembeni magatartásában.


Hány tagra számítanak? Terveznek-e külön meghívni egyes közéleti személyiségeket és döntéshozókat?

– Több száz, esetleg több ezer tagra számítunk. Annak ellenére, hogy az emberek nagyon passzívak, eddigi tapasztalataink szerint a kétnyelvűség hiánya sokakat frusztál, és ez lehetne az a fórum, amely lehetőséget kínál a hiányosságok felismerésére, bemutatására, valamint elemzésére, ami hosszútávon eredményekhez is vezethet.

A lista mindenki számára nyitott, nincsenek restrikciók. Viszont nem szeretnénk, ha a listán eluralkodna egy túlzottan szubjektív, más közösség tagjait bántó magatartás és véleménynyilvánítás, a cél a valós megoldások keresése, és nem az ujjal mutogatás. Már több helyi politikus tud a listáról, a velük történt szakmai találkozásaink során mindenkinek megemlítettük, és reméljük, csatlakozni is fognak.


Mi az elsődleges oka annak, hogy a magyar nyelv kiszorult a közigazgatásból? Valamiféle tudatos diszkriminációról lenne szó, vagy inkább csak arról, hogy a kommunista rendszer kisebbségekkel szembeni politikájának köszönhetően nem létezik, illetve nem termelődik újra az erdélyi magyar hivatalnokréteg?

– Az elsődleges ok talán a magyar kisebbség jelenlegi identitásának kialakulására, megcsorbulására vezethető vissza, mindamellett rengeteg más tényező is szerepet játszik.

A helyi magyar közösség rengeteg változást élt át az elmúlt meglehetősen rövid időszakban, és nem találja a saját hangját. Az értelmiségi rétegből – itt elsősorban a politikusokra, közéleti személyiségekre gondolunk – hiányoznak azok a minták, példák, amelyek megmutatnák a kisebbségnek, hogy létezik civil kurázsi, vannak emberek, akik tesznek (nem beszéd szintjén) a magyar közösség jogaiért, az esélyegyenlőségéert.

A történelem világosan megmutatta, hogy a kisebbségek jogait nem a többségnek, hanem magának a kisebbségnek kell megszereznie önmagának. A többség magatartásában rengeteg hiányosságot találunk, de a kérdés úgy is értelmezhető, mit tesz ez ellen, pontosabban hogyan reagál erre a kisebbség. A CEMO a jelenlegi helyzetet ebből a szempontból próbálja megközelíteni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS