Kampány: átültethetőek az amerikai módszerek Romániára?
Erdély FM 2008. november 06. 10:03, utolsó frissítés: 2014. október 13. 15:27Miben változtak a politikai kampány módszerei az utóbbi időben világszinten, és milyen irányelvek érvényesek Romániában? Porcsalmi Bálint kampányszakértővel beszélgettünk.
– Az első fontos változás, ami az elmúlt időszakban bekövetkezett, az, hogy a politikai kommunikációban és a választási kampányban a média, és elsősorban az elektronikus média, vezető szerepet tölt be, így nagy mértékben meghatározza a választások kimenetelét.
Romániában a politikusok és politikai pártok felismerték annak a szükségességét, hogy a média mellett egyre gyakrabban és egyre intenzívebben próbáljanak közvetlen módon kommunikálni a választókkal. Ez már egy bevett szokás a nyugati demokráciákban, nyugaton a kampányok erre épültek 10-15 éve is. Ma már sokkal inkább az elektronikus médiára épülnek.
Mennyire hajlandóak erre a közvetlen kampányolásra a hazai politikusok?
– Politikusa válogatja, de én azt láttam az elmúlt időszakban, hogy a politikusok felismerték ennek fontosságát. Természetesen akkor hiteles a politikus, ha ezt őszintén tudja csinálni, őszintén szóba tud állni az emberekkel. Ha okosan van megszervezve a kampány, akkor minden politikusból ki lehet hozni a maximumot azon a területen, amit ő jól végez.
Ezen a héten van az Egyesült Államokban az elnökválasztás, ön hogyan látja, hozott új dolgokat ez a kampány a politikai kommunikációban? Mit változtatott például Barack Obama, természetesen amellett, hogy ő az első színes bőrű elnökjelölt?
– Barack Obamának van egy hatalmas nagy aduja: nagyon pragmatikus politikus, aki pont ebből a kapcsolatból, a közvetlen találkozásokból nőtte ki magát. Barack Obamának két nagy előnye van. Az egyik, hogy egy mozgalmat épített két és fél éven keresztül, tehát újra tudta mozgalmasítani a politikát. A másik az internet, ahol Obama nagyon sokat nyert, és az internet lehetőséget adott arra, hogy egy teljesen új választói közeget megszólítson, azokat, akik nem mentek el szavazni, például a fiatalokat. A demokrata párt előválasztásán közel kétszer annyian vettek részt, mint a republikánus párt előválasztásán.
Obama például a nők körében is népszerűbb, az amerikai sajtó nagy része őt támogatja, és nem utolsó sorban Európában is ő az ismertebb.
– Az európai népszerűsége is visszahatott az Egyesült Államokban az ő imidzsére. Az Egyesült Államokban jóval bonyolultabb a választási rendszer és a kampány is, mint Európában. Államok szintjén vannak külön stratégiák a korcsoportok, nemzetiségek szerint. De úgy tűnik, hogy aki magát konzervatívnak határozza meg, az is Obamára szavaz, míg például McCain-re az önmagukat liberálisnak meghatározó választók csupán 10 százaléka szavaz. Ami nagyon fontos, az az, hogy Obama meg tudta szólítani például a határozatlan választókat. Mind a két jelölt a határozatlan szavazókra hajtott, de úgy tűnik, hogy Obamának ez jobban sikerült, és ő amúgy is erre építette az egész választási stratégiáját.
Ebben a kampányban mekkora szerepük van a pártoknak, és mennyire meghatározó a jelöltek személye?
– Az Egyesült Államokban már rég nem a pártok határozzák meg a választási kampányok kimenetelét, hanem maguk a jelöltek. Egy politikai szervezetet könnyebb megjeleníteni egy arccal. Itt minden apróbb baki befolyásolhatja a választások kimenetelét. Például az elmúlt két hétben visszaütött McCain nagyon agresszív kampánya Barack Obamával szemben. Viszont a szervezeti bázisnak is nagyon nagy szerepe van, Obamának sikerült végül is egy teljesen új mozgalmat a demokrata párt mögé helyeznie.
Romániában egy hónap múlva lesznek a parlamenti választások, ezek a módszerek vajon átültetődnek?
– Romániában ez nem így működik. Úgy gondolom, hogy idén még mindig nagyon kemény párt- vagy szervezeti kampány lesz. Választások lesznek egy új választási rendszer keretén belül, amelyről a választók többsége nem is hallott. Lehet, hogy ebből kifolyólag alacsonyabb is lesz a részvétel, ha nem értik pontosan, hogy miről szól az egyéni választókerület.
Mindenki csak spekulálni tud szerintem még a közvélemény- kutatásokból is, hogy mi lesz ennek az új választási rendszernek az eredménye, milyen kihatással lesz ez a mozgósításra, az egész kampányra. Jóformán még semmit sem tudunk arról, hogyan működik ez Romániában, erre a kérdésre talán igazából 30-a után, vagy talán még később fogunk választ kapni.
Tehát nálunk még mindig erősebb a pártok iránti hűség.
– Igen, és azt gondolom, hogy a román politikai pártok is kemény pártkampányt fognak szervezni, illetve meglesz minden egyes pártnak a húzószemélyisége. Ne felejtsünk el egy dolgot: idén először a parlamenti választásokkor nincsenek államelnökjelöltek. Eddig minden egyes pártnak volt egy-egy húzóarca. Idén nem lesznek országos arcok, hanem regionális arcok lesznek, akire a pártok tudnak építeni. Viszont továbbra is kemény párt-centrikus kampány lesz, és természetesen – de hát ezt a helyhatósági választások alatt is láttuk – nagymértékben meghatározó az, hogy milyen a jelölt személyisége, mennyire meggyőző, mennyire kommunikál jól.
Mennyire lehet körülhatárolni a romániai pártok célcsoportjait?
– Ez végül is a kampányok professzionalizálódásának az egyik szakasza. Amikor nem akarunk mindenkit minden áron megszólítani, hanem minden egyes politikai szervezet, politikai párt meghatározza magának a megfelelő, optimális szavazatszámot, s akkor összerakja, hogy ez milyen egyes célközönségekből jöhet le.
Most már minden politikai alakulat kezdi a célcsoportjait egyre inkább körülhatárolni, és ezeknek a célcsoportoknak próbál nagyon specifikus üzeneteket megfogalmazni, aztán a kampány végső fázisában ezeket a közegeket mozgósítani. Például nemrég láttam a Szociáldemokrata Párt kampánystratégiáját, amit nyilvánosságra is hoztak, és ott egyértelmű: az idős, nyugdíjas, szociálisan érzékeny, elsősorban vidéken élő személyeket fogja megszólítani.
Az Egyesült Államokban, úgy tűnik, Obamának sikerült mozgósítania a fiatalokat. A hazai jelöltek megszólítják a fiatal szavazókat?
– Azt gondolom, hogy nálunk van egy ördögi kör: azt szokták mondani, hogy a fiatalok nem mennek el szavazni, éppen ezért a politikai pártok keveset foglalkoznak a fiatalokkal. Viszont a fiatalok pont azért nem mennek el szavazni, mert a politikai pártok keveset foglalkoznak velük.
Meggyőződésem az, hogy a fiatal választókat nem lehet csupán egy választási kampány alatt meggyőzni. Azok, akik fiatal szavazókra építettek vagy építenek, jóval a választási kampány előtt kell megkezdjék ezt az építkezést. Vannak erre példák: helyi vagy regionális szinten több jelölt vagy több politikus csinálta ezt, hogy időben kezdett el érintkezni fiatal választókkal, és időben kezdett el kommunikálni. És akkor már könnyebb volt a választási kampányban vagy a választások alatt ráerősíteni és mozgósítani ezt a réteget.
A kérdés viszont az, hogy ténylegesen elmennek-e szavazni, amikor erre sor kerül. Mennyire sikerült mozgósítani őket tavasszal, a helyhatósági választásokkor?
– Például a városi fiatalokat sokkal nehezebb kimozdítani szavazni, mint a vidéki fiatalokat. Az önkormányzati választások után volt egy eléggé mélyreható elemzés, ami az internetes kampányt illeti. Ugye az internetes kampány az, ami elsősorban meg tudja szólítani, vagy meg kellene szólítsa a fiatalokat. Annak a közegnek, ami 80 százalékban az interneten értesül minden információról (legyen az közéleti, politikai vagy bármi más, akár szórakozási lehetőségek), nagyon nagy része, több mint 80%, nem ment el szavazni. A politikai pártok, akik interneten megszólították a fiatalokat, azokat szólították meg, akik nem mennek el szavazni. Erre a kampányok tervezésében is figyelni kell.
Ezek szerint elméletben már működnek az újabb kampányfogások, a gyakorlatban vannak hiányosságok.
– Amit én – szakmabeliként – hiányolok, az az, hogy nincsenek sokkal mélyrehatóbb társadalmi felmérések, amelyek nemcsak kampányban, hanem „békeidőben” is jobban láttatják azt, hogy egy-egy választói kategória – most beszélhetünk akár a fiatalokról – hogyan szólítható meg, hogyan tehető érzékennyé, ami a közéletet illeti. Itt nem csak a politikára gondolok, hanem arra is, hogyan lehet őket meggyőzni, hogy érdemes beleszólni a közéletbe, érdemes beleszólni végül is a saját jövőjük irányításába.
Már itt is mindenki kezdi azt felismerni, hogy nem csak a választási kampányban kell kommunikálni a választókkal. Mert egy egyhónapos kampányban jóval nehezebb meggyőzni vagy elmondani az üzenetet, mint négy év alatt. Én azt gondolom, hogy a politikai kommunikációnak is a négy éven át tartó választási kampány az alapja.
A beszélgetés az Erdély FM Szabadsággyakorlatok című űsorában hangzott el.