Etnikumközi paktumot javasol Markó Béla
S. Z. 2008. december 22. 10:50, utolsó frissítés: 10:10Eszerint a magyarok számarányuknak megfelelően mindig részt vehetnének a kormányzásban. Borús és fáradt hangulat a vasárnapi SZKT-n.
A '90-es évek szövetségi modelljéhez való visszatérést szorgalmazta a vasárnapi SZKT-n felolvasott vitairatában Markó Béla; az elnök azt javasolta, kössenek egyfajta etnikumközi paktumot a román parlamenti pártokkal, miszerint a magyarság képviselői számarányuknak megfelelően mindig részt vehessenek a kormányzásban, mivel csak így építhető ki a magyarok esélyegyenlőségét biztosító jog- és intézményrendszer.
Markó szerint ez a szemlélet egészen más fénybe helyezi azt, hogy az RMDSZ mindent megtett azért, hogy kormányon maradjon: nem demokrata, szociáldemokrata vagy liberális együttműködésben kell gondolkodni, hanem magyar-román együttműködésben. Az RMDSZ-elnök szerint nem mindegy, hogy mely párt kínál lehetőséget a magyar közösség problémáinak a megoldására: erre mindig a kormánytöbbségnek vannak hatékony eszközei.
Az RMDSZ miniparlamentjének ülésén a választási eredmények kiértékelése, illetve az RMDSZ ellenzéki szerepvállalása volt a fő téma; bár kisebb-nagyobb szóváltások is akadtak, érdemi vita nem alakult ki egyetlen témában sem, a hangulat leginkább fáradtnak, fásultnak volt nevezhető. Többen is sötét jövőt vázoltak az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára, a pánik azonban elmaradt.
Frunda György hozzászólásában elmondta, számára már a választás estéjén világos volt, hogy az RMDSZ ellenzékbe fog kerülni, hiszen akármelyik két párt adja a kormánykoalíciót, biztosított az 50 százalék. A PD-L-PSD koalíció azonban nem lesz hosszú életű, az RMDSZ-nek csak
ki kell várni a sorát
– így a szenátor. Addig azonban a szervezet belső problémáit kell elintézni.
„Az utóbbi időben mindig a következő választásokra készültünk, ezért gördítettük magunk előtt az országos és helyi szintű problémákat” – így Frunda, hozzátéve, hogy szerinte itt az alkalom helyi, megyei, országos választásokat tartani az RMDSZ-en belül.
A politikus – aki a múltban többször is éles szóváltásba keveredett a különvéleményt megfogalmazó Eckstein-Kovács Péterrel vagy például Toró T. Tiborral – most sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Eckstein nem jutott be, és kijelentette, hogy az ellenzéknek ott a helye az RMDSZ-ben, nem elfogadható az, hogy embereket kérdőre vonnak azért, mert más véleményen vannak, mint a párt hivatalos álláspontja.
Borbély László szerint új helyzet van, mivel az RMDSZ nincs kormányon; új helyzetet eredményez az is, hogy a parlamentből kibuktak a nacionalista pártok – bár azok vezető politikusai továbbra is ott vannak más pártok színeiben. A kormányprogramban pedig
egy félmondat erejéig szerepel a kisebbségi kérdés.
Bukarestben az elmúlt 12 évben a magyarok bebizonyították, hogy képesek egyszerre odafigyelni a magyarság érdekeire és minisztériumokat vezetni. Borbély szerint a Markó által javasolt paktumot meg kell kötni.
Figyelmeztetett arra, hogy az államelnök az utóbbi napokban többször is kijelentette, hogy az RMDSZ helye ott van a kormányban – ideje felhívással fordulni hozzá ezügyben. Úgy, ahogy az egészségügy vagy a tanügy kérdésében megállapodtak a pártok, az etnikai kérdésekban is alá lehetne írni egy paktumot.
Verestóy Attila szerint a román pártok célja megszerezni a hatalmat; az RMDSZ-nek azonban nem cél a kormányzás, hanem eszköz, erre van szükség a közösség megtartásához. A természetes állapot az, hogy a magyarság kormányzati eszközökkel bír – jelentette ki a politikus, hozzátéve, míg ez a természetellenes állapot tart,
az RMDSZ védelmét kell élvezzék azok,
akik magyar köztisztviselőkként dolgoznak, s akiknek az állása jelenleg veszélben forog. Winkler Gyula EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdélyi magyarság egyharmada szórványban él, ők pedig a legnagyobb empátiával viszonyulnak az etnikai paktumhoz. Elmondta, szerinte akkor, amikor brüsszeli politikusok arról beszéltek, hogy az RMDSZ-nek ott a helye a kormányban, akkor egy ilyen etnikai paktum mellett foglaltak állást, belátva, hogy itt nem százalékokat kell méricskélni, hanem kormányzati képviseletet kell biztosítani az 1,5 milliós magyarságnak.
„Nem is érdemes meghalnom, annyian kondoleáltak” – poénkodott Eckstein-Kovács Péter. Elmondta, a választási eredmények miatt feszültség érezhető a biztos befutó Székelyföld és Erdély más részei között, ahol nagyon meg kell dolgozni az eredményért, és így is a lutri dönti el, ki jut be és ki nem. Épp ezért az RMDSZ első dolga a választási törvény megváltoztatása kell legyen.
Amúgy pedig a kormányon kívül is van élet: Eckstein helyeselte azt a döntést, hogy az RMDSZ nem ment a morzsák után. Elmondta,
nem hullat krokodilkönnyeket
a különféle ügynökségekben vagy igazgatótanácsokban ülő emberekért, ellenben aggódik a helyi szintű, nem választott magyar tisztségviselőkért, például a mintegy 22 alpolgármesterért Kolozs megyében, akiket egy új tanácsi többség kialakításával elmozdíthatnak helyükről.
A koalíció nem lesz hosszú életű, ám addig is a választók fele kell fordulni, nyitni kell az RMDSZ-szkeptikusok irányába – mondta Eckstein, majd Happy Hanuka-felkiáltással búcsúzott.
A következő időszakban fel kell készülni arra, hogy ellenzéki eszközökkel védjük a romániai magyarság érdekeit – szólalt fel Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Aktív ellenzéki szerepet kell felvállalni, árnyékkormányt kell alakítani, monitorizálni kell a kormány tevékenységét, minden kezdeményezésre gyorsan kell reagálni. Ugyanígy figyelni kell azt is, mikor próbálnak valakit elmozdítani a megyei szintű intézményekből.
A parlamenti tisztségek elosztása kapcsán Kelemen elmondta, máris elindult a lavina, hiszen a PD-L és a PSD egyetlen fontos tisztséget sem engedett át az ellenzéknek. Ez akkor sem lesz másként, amikor etnikai alapon váltják le a magyarokat – figyelmeztetett. A politikus szerint egyébként
a kormánykoalíció nem omlik össze hamar,
75 százalékos többséggel simán lehet 4 évig kormányozni. Kovács Péter ügyvezető alelnök konkrét javaslatokat fogalmazott meg arra, hogy miként lehetne megerősíteni az RMDSZ-t. Az egyik ötlet egy politikai iskola létrehozása, hiszen meglátása szerint nagy azon fiatalok száma, akik nem “menet közben” tanulnák meg a politizálást, hanem egy formálisabb oktatást szeretnének.
Fontos lenne még egy olyan központ létrehozása, ahol szakértők megalapoznák a politikai döntéseket. Az árnyékkormány lenne a másik terület, ahol a szakpolitikusok megnyilvánulhatnának. Kovács szerint míg a 2000-2008-as időszakban arról folyt a vita, hogy a kampányt személyes kapcsolatokra kell-e alapozni vagy sem – és bebizonyosodott, hogy a személyes kapcsolatoknak nincs alternatívája – a következő lépés az kell legyen, hogy
az RMDSZ kampánytól kampányig ne “álljon le”,
hanem tematikus kampányokkal tartsa ébren a választók érdeklődését. Meg kell továbbá vizsgálni, hogy van-e létjogosultsága a jelenlegi 5 székelyföldi területi szervezetnek: ezek közül csak egy működik rendesen.
Márton Árpád felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenleg érvényben levő választási törvény ugyan rossz, de a magyarság számára még rosszabb törvényt terveznek elfogadtatni: a westminsteri típusú, kétfordulós egyéni választókörzetes rendszert. A politikus a háromszéki, független szenátorjelöltet okolta amiatt, hogy Kolozs megyének nem lett szenátori mandátuma.
Márton szerint a most felmerült nemzetiségi paktum elfogadása egyenértékű a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadásával. Ha ez megtörténne, akkor az RMDSZ-nek a jövőben
nem is lenne feltétlenül fontos kormányon lenni.
A jogász-politikus felszólalását egy költői kérdéssel zárta: vajon akkor rosszabb, amikor a Nagy-Románia Párt ott van a parlamentben, vagy akkor, amikor vezető politikusai a 74%-os kormánykoalícióban politizálnak?
Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ ügyvezetője szerint a vezetőség többször is hibázott a kormányalakítási tárgyalások során. Egyrészt korai volt a PNL-vel szövetségre lépni, továbbá az RMDSZ túl hirtelen fordult a PD-L fele, a PSD-t túl korán nevezték xenofóbnak, továbbá televíziós vitákba az RMDSZ-vezetők fáradtan mentek, és gyenge teljesítményt nyújtottak.
Sógor Csaba EP-képviselő arra intette az egybegyűlteket, hogy nem a székelyföldi vezetők a felelősek a választási eredményekért. Fontos, hogy mindenki önmagába nézzen – így a politikus – ugyanakkor pedig nem szabad leértékelni az eredményeket.