2008 legjei – a leghitelesebb forrásból
2008. december 31. 11:13, utolsó frissítés: 2008. december 30. 15:47Mitől rázott ki a hideg, ki az év embere, az év lozinplicje, mi az év médiaeseménye, civil projektje, legjobb ruhája, filmje és színházi eseménye?
Az év embere
Hős vagy antihős? Az idén az év embere az Ismeretlen Nemszavazó Rommagyar. 200 ezren vannak azok a rommagyarok, akik 4 évvel ezelőtt elmentek a parlamenti választásokon az RMDSZ-re szavazni, az idén viszont otthon maradtak. Kik ők? Miért nem mentek szavazni? Számtalan verzió játszik. Például:
– Kovászna megyében bukott, megunt, hiteltelen jelölteket kellett a parlamentbe juttani, és általában, egyes helyeken fura fauna indult RMDSZ-színekben
– A magyarok együtt mozognak a románokkal, nagyságrendileg annyi magyar megy el szavazni, mint román. Csak az EP-választások számítottak kivételnek
– A szavazók nem értették az új rendszert
– A magyarok nem érzik, hogy szükség lenne politikai képviseletre. Nincs már meg az a felelős értelmiségi osztály, amely ébren tartaná a rommagyarok politikai öntudatát.
– A magyar politikusok elvesztették a kapcsolatot a választóikkal, mert elvesztették arisztokratikus idealizmusukat
– Minek képviselet, mikor már minden politikai célját teljesítette a romániai magyarság?
– Aznap jó műsor volt az RTL Klub-on, kár lett volna kihagyni
A magyarázatok sora folytatható. Egy biztos: a Szilágyságban a magyarok öntudatosabbak, ha voksolni kell, mint Háromszéken. És szórványban szívnak azért, mert a székelyek nem mennek el szavazni.
LEGTÖRTÉNELEM
> 2007 legjei
> 2006 legjei
> 2005 legjei
> 2004 legjei
Az év borzongásai
Tovább mélyült poszt-posztmodern hidegrázásaink tárháza. Eddig csak amiatt nyugtalankodtunk, hogy:
– a rég vadászott amcsi mozifilm letöltés után olaszul szólal meg kínai felirattal
– mindhárom mobilunk egyszerre merül le
– a hitelkártyánk azelőtt demagnetizálódik, mielőtt kifizetnénk vele egy nagy shoppingolást vagy költséges vacsorát
– stb.
az új modus vivendi új kihívások elé állított bennünket. Az új fóbiák:
– bevisz az erdőbe a GPS
– nem annyiba kerül a cucc a kasszánál, mint amennyiért ki volt függesztve, és erre csak otthon jössz rá
– elmész plázázni, megvan a ruci, bemész vele az öltözőfülkébe, és kiderül, hogy a kabin függönye egy ajtó egy új Doom pályához: Plaza Level 2.
Persze vannak más szorongások is a levegőben. Begyűrűzött a gazdasági válság, egyelőre elsősorban Bukarestben érezhető, ahol több száz, talán több ezer olyan középvezető került utcára, akik ezelőtt pár hónappal a munkaerőpiac legdrágább portékái voltak. Az akkor még magabiztos juppik, most jobb híján Kierkegaardot olvasnak, mert lett rá idejük. Összeomlott az ingatlanhitel-piac, félkész állapotban vészelgetik a telet a bejelentett lakópark-projektek.
A magyar politikusok egyre gyakrabban beszélnek telefonon egy olyan madárnyelvet, amit vélhetően senki sem ért. Az oka: gyakorlatilag mindenki tudni véli, hogy lehallgatják. A másik szorongás is ehhez kapcsolódik: a DNA több RMDSZ-közeli alapítványnál teljes pályás letámadásos ellenőrzéseket kezdett el.
Az év összeállása, "Michael Jackson összeáll egy koncert erejéig" különdíj: PSD és PD-L
Egyik jobboldali, másik baloldali eszméket vall, de a pártpolitikánál is fontosabb a hatalom. A PD-L-nek többek között azért, mert a szocdemekkel szövetkezve bő többségi kormányt képes alakítani, a PSD-nek azért, mert a párt végelgyengüléséhez vezetne újabb négy évi ellenzéki lét.
Végül még arról is meggyőzték magukat és egymást, hogy a kormányprogramjaik egyeztethetők – hiszen közös a cél: kimenteni az országot a gazdasági válság karmaiból. De ha jobban belegondolunk, minden maradt a régiben: FSN, együtt, tovább.
Az év híre, "megdöbbenéssel értesültünk" szekció: az RMDSZ kimaradt a kormányból
Bár az államelnök azt hangoztatta, hogy az RMDSZ-t kormányon szeretné látni, emellett a kormányalakítási tárgyalásokon Emil Boc egyre csak azt hajtogatta: "adott szavunkat betartjuk, az RMDSZ benne lesz az új kormányban, hiszen a szövetségiek kerestek meg legelőször a tárgyalások reményében", mégis megtörtént az elképzelhetetlen. Végül Markó a december 21-i, Marosvásárhelyen megtartott SZKT-n pedzegetni kezdte: talán sem Băsescu, sem a PD-L nem akarta igazán kormányon látni az RMDSZ-t.
Az év duplázója: Stolojan
Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni – tartja Hérakleitosz. A kijelölt miniszterelnök Theodor Stolojan azonban úgy gondolta, hogy miután a 2004-es parlamenti választásokkor egyszer már visszalépett az államelnökjelöltségtől, most ismét hagy csapot-papot. Hivatalos magyarázat nincs, de nem valószínű, hogy pusztán csak szeszélyből döntött így Stolojan: sokan arról beszélnek, hogy a PD-L és PSD soraiból kikerülő kormányban a miniszterelnök keze meg lett volna kötve – például a minisztereket sem a kormányfő, hanem a két párt vezetői jelölték ki.
Az év lozinplicje: Kötő József képviselői mandátuma
Azt ugyan sejteni lehetett, hogy a frissen bevezetett választási rendszer meglepetéseket tartogat a jelöltek és választók számára egyaránt, azt azonban senki nem látta előre, hogy egy 34 szavazattal valakiből képviselő lehet. Lehetett.
A történet azonban folytatódott azzal, hogy Benedek Imre pert indított a Központi Választási Iroda (BEC) ellen, állítva, hogy Kötő mandátuma valójában őt illeti meg; a fővárosi táblabíróság törölte Kötő mandátumát, azonban senkinek nem ítélte oda azt. A helyzet annál is bonyolultabb, hogy Kötő már letette a képviselői esküt, a BEC-et pedig már rég feloszlatták – hogy ennek mi lesz a végkifejlete, nem tudni.
Az év zsebhokipártja: az MPP
Az évek óta tartó aláírásgyűjtés és lajbiszaggatás után idén végre bejegyezték az MPP-t. A nagyreményű indulás után bukta következett az önkormányzati választásokon: az MPP elveszítette korábbi fellegvárát, Székelyudvarhelyt, Szász Jenőnek nem jött össze a Hargita megyei tanácselnöki tisztség, és bebizonyosodott, hogy Székelyföldön kívül nincsen támogatásuk a polgáriaknak. A mérlegnek pozitív oldala is van: a két székelyföldi megyei tanácsban az MPP 30%-ban van jelen, sok településen vannak helyi tanácsosaik, két fontos városban – Gyergyószentmiklósón és Kézdivásárhelyen – pedig polgármesterük van.
A parlamenti választásokon az MPP nem is indult, hanem “fából vaskarika” elve alapján független jelölteket támogatott: a függetlenek közül senki sem jutott be.
Közben a polgáriak azzal vannak elfoglalva, hogy Szász Jenőt “megtisztújítsák”; Szász fő tevékenysége pedig az, hogy a tisztújító kongresszust minél inkább elodázza. Hiába, van akinek kutya, jacht vagy hétvégi ház jelenti a kikapcsolódást; ha ez így folytatódik, akkor Szász Jenőnek hobbipártja lesz.
Az év .pdf-doksija: Szász Jenő vagyonnyilatkozata
Az önkormányzati választásokon való induláshoz szükséges, naprakész vagyonnyilatkozatból bebizonyosodott, amit a székelyudvarhelyiek régóta rebesgettek: az, hogy a volt polgármester vagyona szépen – számszerűen mintegy 3 millió euróval – gyarapodott legutóbbi (2006-os) vagyonbevallása óta.
Az MPP-elnök azóta sem szolgált semmilyen magyarázattal arra nézve, hogy miként, mennyiért került a birtokába egy székelyudvarhelyi 4938 négyzetméteres, illetve egy csíkszeredai 2,72 hektáros földterület, melyek piaci értéke több millió euróra rúg. Továbbá nem világos, hogyan lehetséges az, hogy vagyonnyilatkozatában a bevételei és kiadásai közti 60 ezer eurós “lyuk” tátong.
Az év print médiája
Eckstein-Kovács Péter választási plakátja. Egyfajta erődemonstrációja annak, hogy negatív kampányelemek nélkül reagálhatsz arra, hogyan kampányolnak a politikai ellenfeleid. A PD-L úgy árulta a jelöltjeit, hogy összerakta őket a párt nagy neveivel. Ezt parodizálta a liberális magyar egy korrekt, de látva látszik: home made ellentámadással. Az ötletet a román média rokonszenvhulláma követte.
Az év médiaeseménye, dupla és semmi szekció: Sali és Fall lemondása
Novemberben beadta a lemondását a Krónika nemrégiben kinevezett felelős szerkesztője, Fall Sándor. Döntésének hátterében az áll, hogy a Krónika kiadója jó ideje próbálja a lap veszteségeit lefaragni, újságírói szempontból meglehetősen vitatható módszerekkel. Az utolsó csepp az volt, amikor úgy született döntés két szerkesztő elbocsátásáról, hogy azelőtt nem konzultáltak erről a felelős szerkesztővel.
Pár napra a krónikás hír után másik országos romániai magyar napilap, az Új Magyar Szó élén is változás történt: Salamon Márton László, a lap főszerkesztője is lemondott. Érdemi hivatalos magyarázat nincs, nem hivatalos források szerint a botrány egy, az ÚMSZ-ben megjelent Kincses Előd-interjú miatt tört ki.
Az év médiaeseménye, van élet a halál után szekció: Erdélyi TV
Stúdió, felszerelés és alkalmazottak már vannak, és állítólag műsor is. De még soha senkivel nem találkoztunk, aki valamit is látott volna belőle. A napi 20 perc antennával fogható Marosvásárhely körzetében.
Az év médiaeseménye, lassan, de biztosan szekció: beindult az Erdély FM webes adása, amiből élő adás is lett nemsokára. A rádió megszerezte az első frekvenciáját is, így 2009. tavaszától már nem csak a neten szól az Erdély FM.
Az év médiaeseménye, a román nyomtatott sajtó-szekció
Ami több, mint látványos: robbanás a könyv-CD-DVD insertek terén. A Cotidianul kortárs prózát ad a laphoz, az Adevărul klasszikus prózasorozatot, de akinek van türelme, begyűjtheti a 24 első évadát is. A dolog annyira abszurd lett, hogy a értelmiségi esszélapnak számító Dilematica is klasszikus román krimi DVD-sorozatot ad a lap mellé. Az ok: 2008-ban a női lapszegmens és pár tabloid kivételével csökken vagy stagnál a print média példányszáma.
Az év civil projektje: nyelvijogok.ro
Ilyen az, amikor az ember nem gyűlésekre járkál és várja, hogy valaki az ölébe tolja azt, amit jobb híján autonómiának nevezünk, hanem munkához lát, és kihasználja azokat a jogokat, melyeket a román parlement által elfogadott törvények garantálnak. A nyelvijogok.ro-val indult az a kezdeményezés, melynek célja a különféle, eddig csak román nyelven elérhető hivatalos űrlapok magyar nyelvre fordítása. A projekt akkor nyert kvázi hivatalos státuszt, amikor a kormány hatáskörébe tartozó intézményként a Kisebbségkutató Intézet is beszállt a nyomtatványok magyarításába. Ezután egy levelezőlista is született, a Lármafa, melynek célja feltérképezni azokat a helyzeteket, amikor a törvény alapján magyarul is írhatnánk/beszélhetnénk – mégsem tesszük.
Az év infrastrukturális beruházása, "a méret mégis számít" mottóval: az észak-erdélyi autópálya 5 kilométere
Szeptemberben már autóval is fel lehetett hajtani az észak-erdélyi autópálya első, 5 kilométeres szakaszára, mely Torda mellett, Csürülyénél húzódik. A beruházás 2004-ben indult, és mint látjuk, rohamtempóban folyik – szeptember óta lehet hogy még elkészült vagy 100 méternyi autópálya, de nem merünk megesküdni rá.
Az év infrastrukturális beruházása: rendőr bicikli
Ha valaki esetleg még nem tudná, a belügy nagy tételben vásárolt kerékpárokat, elsősorban a vidéki rendőrörsök számára. Mindez 2005-ben történt, és azért került be a 2008-as legek közé, mert erre csak 3 év múlva derült fény: soha, senki nem látott még rendőröket biciklizni.
Az év zöld projektje, süss fel nap kategória: napelemek beszerelése állami támogatással
A költségek 90 százalékos megtérítésével ösztönzi a természetes energiát begyűjtő és a háztartáson belül hasznossá tevő berendezések beszerelését a kormány. Ezek a berendezések lehetnek napelemek, szélmalmok vagy geotermikus energia-begyűjtők is.
A támogatást akár idén is lehívhatják azok a háztulajdonosok vagy tulajdonosi társulatok, akik alternatív energia előállításával szeretnék megoldani a téli fűtést. Amennyiben az igénylők ki tudják fizetni a 10 százalékos önrészt, kiegészíthetik hagyományos fűtésberendezésüket, vagy teljesen átállhatnak a napenergiával történő lakásmelegítésre, illetve áramellátásra.
Az év adóhisztije: környezetvédelmi adó
Volt egyszer, hol nem volt egy regadó. Július elsején a regadót eltörölték, de helyette megszületett a környezetvédelmi illeték. Aztán a környezetvédelmi adó nőtt, növekedett, és december 4-én háromszorosára cseperedett. A kabinet sajnálatos fogalmazási malőrje miatt az adószedő hivatalban mindenki úgy gondolta, már ettől a dátumtól érvénybe lépett. A kormány látván az országos felháborodást, úgy döntött, pontosítást közöl. Viszont a szöveg ismét rosszul sikerült, mert azt értette belőle mindenki, hogy az adót mindenestől eltörölték. De nem telt el sok idő, pontosították a pontosítást, ami a hivatalos közlönyben meg is jelent: most már biztos, december 15-től az adó háromszorosát kell kifizetni.
Az év kiegészítője: Becali bőröndje
A Steaua tulajdonosa egy bőröndnyi pénzzel akart segíteni a 2007-2008-as bajnokság utolsó fordulójában a Kolozsvári U-nak abban, hogy legyűrje városi riválisát, a bajnoki címre hajtó CFR-t. A csúszópénzt lefoglalták, Becali ellen kivizsgálás indult, és még a CFR is bajnok lett, hogy tetézze a bajt.
Az év filmje: A sötét lovag
Talán túl nagy a felhajtás körülötte, és az utcán túl sok kiájult rajongó hever nyálat csorgatva, hogy ez a film mennyire isteni, ezért nagyon könnyű szkeptikusnak lenni vele szemben. Bár nem A sötét lovag a legjobb dolog, ami a tűz feltalálása óta történt az emberiséggel, mégis el kell ismerni, hogy valóban nagyon jó. Készítői megmutatták a világnak, hogy szuperhős-mozit is lehet magas színvonalon művelni, ráadásul drámaként is tökéletesen működik. Áttörték a műfajhoz köthető sztereotípiákat, és egyben elkészítették a Batman-széria eddigi legjobbját. Heath Ledger Joker-alakításáról pedig annyit, hogy ha nem kapja meg az Oscart, valószínűleg lincselés-sorozatnak nézünk elébe: kifestett szájú zsűritagokat látunk majd lógni, nyakukban „Why So Serious?” feliratú táblákkal.
Az év animációja
2008 egyben az eddigi legjobb számítógépes animációval készült film éve is volt. Wall-E, a szimpatikus szeméthordó robot aranyos és könnycsalogató története egyben az év sci-fije kategóriában is jó eséllyel indul.
Az év független filmje
Az eddig drámaíróként ismert ír Martin McDonagh poénos-abszurd bérgyilkos-filmje, a hülye magyar címet viselő Erőszakik (eredetileg: In Bruges) három Golden Globe jelölést kapott, üres kézzel biztosan nem fog távozni.
Az év könyve
Visky András: Gyáva embert szeretsz. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2008.
“… meztelen férfi lép ki a főtéri Szent Semmiség-templomból, mindenétől megvált odabent.” Lázadó és botrányos könyv. Elmesélhetetlen. Pőre. Meztelen műfajú. Nincs határ vers és próza között, nincs határ lélek és test között, nincs határ szó és tett között. Nincs határ. És mégis: semmi sem határtalan. A kötet alcíme: könyvek. Valóban: sok-sok könyv “anyaga” benne van ebben az élesen vékony verses kötetben. Lázadó és botrányos könyv. Férfikönyv.
Jelöltek még:
Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Bárdi Nándor, Fedinec Csilla, Szarka László (szerk.) Gondolat Kiadó, MTA Kisebbségkutató Intézet, 2008.
Tánczos Vilmos: Elejtett szavak. Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2008.
Antonia Arslan: Pacsirtavár. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008.
Stefano Bottoni: Sztálin a székelyeknél. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2008.
Az év színházi előadása
Rudolf Hess tízparancsolata. A fiatal Aradi Kamaraszínház első saját produkciója, Alina Nelega monodrámája alapján. Több fesztiválon és turnén vendégszerepelt: egy alig alakult színház esetében rendkívül fontos az ilyen bemutatkozás. Dícséretes, hogy nagyon magasra helyezik a mércét: Harsányi Attila remek játékát nehezen múlhatja felül a következő Kamaraszínház-produkció.
Az év színházi eseménye
Az Európai Színházi Unió egy-egy tagszínháza évenként nemzetközi fesztivált, a földrész legjobb társulatainak és alkotóinak seregszemléjét szervezi meg. Idén a Kolozsvári Állami Magyar Színház, az Unió áprilisban megválasztott tagja társrendezője volt az eseménynek (a bukaresti Bulandra Színház mellett). 2008. november 2. és december 21. között francia, spanyol, portugál, olasz, szerb, román előadásokat lehetett megtekinteni a sétatéri színház két színpadán, valamint a házigazda társulat előadásait. A színházi programot kiállítások, könyvbemutatók, közönségtalálkozók, előadás-vetítések egészítették ki.
Az év társadalomtudományi kutatása
Komáromi Tünde antropológus beszámolója a Gonosz vallásos és világi fogalmai a kortárs Oroszországban című kutatásáról (Tanulhatatlan Oroszország 1. és 2.). Posztszovjet ateizmus, újjászülető ortodoxia, amit azért is fontos megismerni, hogy sikerüljön "kilépni abból a hagyományból, hogy csak a magyarok előítéletein keresztül reflektálunk az ortodoxiára".
Az év divattervezője
Oláh Gyárfás, mert ő az első romániai designer, aki a londoni divathéten is bemutathatta kollekcióját. A Rosalb de Mura szeptemberre kapott meghívást a Royal Academy of Arts-ba, a 2009-es nyári divatbemutatóra.
A Rosalb de Mura excentrikus, avantgárd stílusával még a New York Times figyelmét is magára vonta. A nemzetközi napilap egyik szeptemberi lapszáma tesz említést a fiatal divattervező bukaresti szalonjáról. Oláh Gyárfásra egyébként néhány éve figyelt fel a divatvilág. 2006-ban Közép-Kelet Európa legkreatívabb tervezőjeként a Kontakt Erste Bank Award díját nyerte el, és ebben az évben indította el saját szalonját.
Az év ruhadarabja
a Givenchy műhelyéből került ki. A divattervezőt a flamenkó és a matador viseletek ihleték. A blúz aprólékos részleteivel, műremek a maga kategóriájában.
Az év melléfogása az volt, amikor Elena Udrea, a Demokrata-Liberális Párt üdvöskéje, fehér balerincipőkben látogatott az árvízsújtotta vidékekre. Állítólag csak a shopping-turizmushoz ért..... Igaz lenne?
Az év koncertje: A Magyar Dal Napja (Budapest, Sziget Fesztivál)
Egy nap, amikor megszűntek az ellentétek, amelyek a magyar zenei szcéna sztárjai közt évtizedek alatt feszültek. És ez a közönségről is ugyanígy elmondható. Végre mindenki együtt énekelhetett Republicot és Quimbyt, LGT-t és Ákost, a magyar popzene fél évszázados termésének a javát, anélkül, hogy cikinek érezte volna, hogy kívülről tudja a dalszövegeket.
Az év dala: Csík zenekar és Lovasi András: Csillag vagy fecske
A Kispál és a Borz vezetője nagyon ráérzett az aktuális trendre, és a tökéletes partnert is megtalálta. A tipikusan lovasis dalszöveg és a népi hangszerek párosa akkor tudott újat hozni, amikor a balkán-feeling már kezdett egyhangúvá válni, és a világ az újabb inspiráció után kutatva az autentikus és hagyományos kelet-európai zenei értékek felfedezésébe vágott bele (lásd a Muzsikásnak adott Womex-díjat is).
Az együttműködés úgy keveri a hagyományost a kortárssal, hogy ezt egy pillanatig sem érezzük mesterkéltnek, kiszámíthatónak vagy kiszámítottnak, Bandiék ösztönből trafáltak bele abba a piaci résbe, amit a zeneipar milliós befektetésekkel próbál felkutatni. Így kelt új életre egy 2003-as Kispál-dal.
Az év kajája
A mustáros töltöttkáposzta. Fiktív vagy létező a recept? Egyik verziót sem sikerült még megnyugtató módon igazolni; a Bloodymary.ro törzsvendégei és látogatói azonban késhegyre menő vitát folytattak a témában. Meg vagyunk győződve arról, hogy amiről sokat beszélünk, az előbb-utóbb materializálódik, vagy legalábbis egy lépéssel közelebb kerül a fizikai létezés állapotához; csak információterjedés sebességének függvénye, hogy egyszercsak valaki megalkossa ezt a szokatlan társításon alapuló kaját.
Az év kikiáltása, "csináltunk egy országot" mottóval: Koszovó
Nagy buli volt februárban, amikor az albánok kikiáltották a tartomány függetlenségét; odagyűlt a nemzetközi sajtó, a szerbek tüntettek, felbolydult az egész kisjugoszláviai, sőt kelet-közép-európai közvélemény. A de facto független ország megalakulása fölött bábáskodó nagyhatalmak megkerülték az ENSZ BT-t, ahol a szerbeket támogató oroszok vétózhattak volna, s kitalálták az EULEX-et, amelynek az ENSZ-közigazgatást kell felváltania az újszülött államban. Az EULEX igazságügyi és rendőri feladatokat ellátó, uniós misszió, amelyre végül az ENSZ BT is rábólintott, ám amelyet az albánok közül sokan úgy értelmeztek, beavatkozás az ő szuverén államuk ügyeibe. Szerbia másfelől elérte, hogy a misszió szigorúan semlegesen fog viszonyulni Koszovó függetlenségének kérdéséhez.
Van tehát egy kvázi-állam, saját zászlóval (amelynél még mindig népszerűbb az albán sas), alkotmánnyal, törvényekkel, kormánnyal, sőt legújabban fegyveres rendvédelmi erővel, amelyet eddig 53 másik ország ismert el függetlenként, ám amelyet árgus szemekkel figyelnek, ellenőriznek patrónusai és ellenségei egyaránt.
Hol marad a valódi szuverenitás, jogos kérdés. Ám míg Koszovó mint "csinált ország" ha lassan is, de halad a nemzetközileg egyengetett úton, ahol azért akadnak elegen, akik számonkérik rajta az emberi és polgári jogok betartását, az Oroszország vazallusává váló Abházián és Dél-Oszétián immár nehezebben: az EBESZ is kénytelen volt kivonni misszióját Grúziából.
Az év cipője: Bushoz vágott cipő
A leköszönő amerikai elnöknek szerzett nem éppen örömteli meglepetést egy iraki újságíró: egy sajtótájékoztatón jegyzetelés helyett lehúzta a cipőit, majd Bushoz vágta a lábbeliket. A verbális támadás célbaért: kutyának nevezte az elnököt, ami az egyik legsúlyosabb arab sértés; a cipők elől azonban Bush elhajolt, demonstrálva: figyelemreméltóan jók a reflexei. Az újságírót akár 15 évre is ítélhetik. A történet nyertesei - az anti-Bush tábor mellett, amely a hasát fogta a röhögéstől - az az isztambuli cipőgyár, amely a szóban forgó tárgyi bizonyítékot gyártotta. Bombaüzletet csináltak a gazdasági válság ellenére: a modell iránt olyan kereslet támadt világszerte, hogy meg kellett kétszerezni az üzem dolgozóinak számát.
Az év választása, "ami talán számít is" szekció: Obama
Az első fekete amerikai elnök. Az első "jó pasi" amerikai elnök évtizedek óta. A legtöbb adományt összegyűjtő, a legnagyobb tömeget mozgósító jelölt. Kiváló szónok. Követőinek egyszerre adatott meg a közösségi élmény ("sokan vagyunk, győzni fogunk") és az utolsó pillanatig fenntartott bizonytalansági faktor ("talán mégsem elegen"), ami végül igazán édessé tette a győzelmi eufóriát. Egy nemzeti focicsapatot sem ünnepeltek így soha, ilyen sokan és sokfélén: nők, feketék, értelmiségiek, hispánók, bevándorlók, a Harlem és Hollywood. Ám a továbbiakban “kizárólag az számít, amit a 44. elnök és stábja tenni fog a Fehér Házban, és nem az, hogy mit mond”.
Az év eksön blogja, “nem vagyunk mi szerények” szekció: koszovói útinapló
Február 17-én kikiáltották a függetlenséget, mi február 26-március 3. között utazgattunk Szerbiában és Koszovóban, hogy belátást nyerjünk a belgrádi, pristinai, albán, szerb nézőpontokba, "a napi politikai nyilatkozatok mögötti valóságba". Valójában csak mintát vettünk egy idegen világból, árnyaltuk/elmostuk a hírügynökségek tudósításaiból kirajzolódó képet. A lényeg, hogy mi nagyon élveztük.
Az év globalizációs leckéje: válság
Finoman szólva „hitelválságnak”, „pénzügyi válságnak” szokás nevezni azt a rengéssorozatot, ami a világgazdaságban az idén végbement. Kezdődött azzal, hogy kipukkadt az amerikai ingatlanlufi, és kiderült, a pénzpiacokon az utóbbi 30 évben kitalált „posztmodern” pénzügyi eszközök mögött milyen kevés a fedezet. A válság első fázisa az volt, mikor az egész világ rádöbbent, hogy az USA-ban a legnagyobb befektetési bankok újracsomagolták a kockázatos (subprime) ingatlanhiteleket, s „jó” minősítésű részvényként adták el szerte a világon.
Ennek nyomán csődsorozat kezdődött a pénzügyi szférában. A válság gyorsan átgyűrűzött a reálgazdaságra, mivel a fejlett kapitalista rendszereket a hitel mozgatja. Ha nincs bizalom a bankok között, akkor nincs vagy megdrágul a hitel. Anélkül pedig minden vállalkozás működése akadozni kezd, ami közvetlenül kihat az államháztartásra – például egy alig működő cég nem fizet annyi adót, mint korábban; tehát nő az állami költségvetések hiánya, és ez csak a legkisebb baj (ez már látható Romániában is, ahol jövőre egyes elemzők recesszióra számítanak.).
Itthon már húzzák le a rolót a nyugati exportból élő cégek, befagyni látszik az ingatlanpiac és valószínűleg sokkal kevesebb pénzt fognak hazaküldeni a vendégmunkások. Ez azért pech, mert az utóbbi öt-hét évben ez a kettő volt a húzóágazat Romániában. Most kezd kiderülni az is, hogy valószínűleg túl merész volt 2005-ben 16%-ban állapítani meg az egykulcsos adót – most viszont politikai öngyilkosság lenne felemelni. Miközben azt latolgatjuk, hogyan fog Románia kimászni ebből a kavarodásból, nevezzük a dolgot valódi nevén „a kapitalizmus válságának”. És reformálható-e a kapitalizmus? Jó kérdés.
Az év világvégéje, "nem baj, legközelebb összejön" kategória: LHC
Az év tudományos rekordja a részecskefizikai kutatások európai szervezetéhez, a CERN-hez fűződik. Ez az intézet működteti ugyanis a Large Hadron Collidert, azaz a Nagy Hadronütköztető nevű részecskegyorsítót (LHC) a svájci-francia határvonal alatt. Az itt folyó kísérletek alapelve, hogy a körpályán a fény sebességének 99, 9999991%-ával száguldó két protonnyalábot az alagút négy pontján ütköztetik. E pontokon négy óriásdetektort helyeztek el, amelyek „figyelik” az ütközés során keletkező elemi részecskéket. Az LHC elkészítése az első ötletektől mostanig 25 évbe került, a kutatási program 6,4 milliárd eurós.
Túl szép volna a történet, ha mindez működne. Az LHC-ben júniusig nagyjavítás van, mert rövidzárlat miatt szivárogni kezdett a hűtőrendszerből a hélium, ami azért gáz, mert a szupravezető mágneseinek a világűrénél alacsonyabb hőmérsékletet kell biztosítani. A reparálásos sztori mindenesetre mutatja, mekkora butaság volt „fekete lyukak” keletkezésétől rettegni az LHC szeptemberi beindításakor.
Az év kütyüje
Technikában 2008-ban valahogy elmaradt az áttörő újdonság. Szerencsére azért volt olyan cucc, amiről elmondhatjuk, hogy az áttörésnek lehetőséget ad. Az Apple iPhone 3G nem döntött bennünket hanyatt, viszont a konkurencia annál inkább: a G1 kódnevű, Google-féle mobiltelefon, amin az Android fut.
Az Apple ellen elég sok panasz érkezett a fejlesztőktől, mert az almás cég gyakran nem akart elfogadni különböző alkalmazásokat a telefonra. A G1 azonban elviekben lehetővé teszi, hogy mindenfélét tegyünk rá, akár egy számítógépre. Elviekben az is lehetséges, hogy a következő években olyan telefonunk lesz, amiről ingyen beszélünk, pl. Skypeon, vagy Yahoo Messengeren.
Az év szoftja
A Google idén sem volt tétlen. A telefon mellett böngészőt is készített. Persze kritikákat is kapott a Chrome, hiszen elég lelkesen gyűjti az adatokat rólunk, azonban mindezt azért, hogy jobb legyen nekünk – állítja a cég szóvivője. Nem ellenzezük, hogy a Chrome tudja, hogy milyen oldalakat nézünk, vagy milyen termékeket szeretünk, ha ezt arra használja, hogy olyasmit tálaljon, aminek hasznát vehetjük. Amúgy a Firefoxra emlékeztető böngésző bevált: ha a Google világuralomra készül, akkor az jó lesz az emberiségnek…
Az év sporteseménye
A CFR bajnoki címe mindenkihez szólt, aki nem bukaresti. A kolozsvári csapat felemelkedése egyébként is az utóbbi évek egyik legszebb sikertörténete, hát még így, hogy megtörték a Steaua-Dinamo-Rapid triumvirátus hegemóniáját. A Bajnokok Ligája mérkőzéseire beindult a sportturizmus is, a Chelsea, a Roma és a Bordeaux elleni meccsekre Sepsiszentgyörgytől Budapestig többezren voltak kíváncsiak élőben.
Nemzetközi szinten egyértelműen a pekingi olimpia volt a legnagyobb esemény, más hangjára playbackelő kislánnyal, digitálisan kivitelezett tüzijátékkal és megkérdőjelezhető bírói döntésekkel együtt is.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!