2018. április 26. csütörtökErvin
24°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Natura 2000-es területek: a senki földje?

Fülöp Noémi 2009. január 08. 13:15, utolsó frissítés: 12:38

Négy évbe is telhet, amíg gazdája akad a Natura 2000-es természetvédelmi területeknek. A védett állatok és növények nem biztos, hogy kihúzzák addig.



Az újonnan alakult Védett Területek Országos Ügynökségének feladata volna a jelenleg gazdátlan Natura 2000-es területek kezelése – azonban az intézmény jelenleg nem rendelkezik személyzettel, így csupán 2012-re várható, hogy hatékonyan elkezdheti működését. Ennél korábban az sem várható, hogy a védett területté nyilvánított földek, erdők tulajdonosai kártérítést kapjanak azért a haszonért, amelytől a természetvédelmi intézkedések miatt elesnek.

Több mint egy éve, hogy Romániában is kijelölték az európai uniós hálózat részét képező Natura 2000-es természetvédelmi területeket. Az ezeken élő, védett állat- és növényfajok megóvására azonban csak nagyon kevés esetben történtek lépések, sőt, olyan önkormányzat is akad az országban, amelynek képviselői nem szereztek tudomást arról, hogy körzetükben Natura 2000-es területet jelöltek ki.

A lakosság körében még rosszabb a helyzet. A természetvédelmi területek tulajdonosai, legyenek azok magánszemélyek vagy cégek, egyelőre csupán az intézkedés negatív oldalával szembesültek. A Natura 2000-es területeken történő erdőgazdálkodást vagy mezőgazdasági munkálatokat sokkal szigorúbban szabályozzák, mint eddig. Akadályokba ütközik az építkezés is, kereskedelmi célú tevékenységet pedig tilos folytatni itt – kivéve, ha az hagyományos tevékenységnek minősül.

A Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Terület tavasszal: 
<div class=

része a Natura 2000-es hálózatnak" title="A Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Terület tavasszal:
része a Natura 2000-es hálózatnak" >A Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Terület tavasszal:
része a Natura 2000-es hálózatnak

Arról, hogy a Natura 2000-es területek tulajdonosainak kártérítést igényelhetnek az új rendelkezések miatt elszenvedett anyagi veszteségért, illetve hogy támogatást szerezhetnek ahhoz, hogy a természetvédelmi szabályokkal összhangban gazdálkodjanak a területeken, számos hír kering a sajtóban. A kártérítések összegét, ezek megszerzési módját vagy forrását, valamint folyósításuk elkezdésének időpontját illetően azonban csupán homályos információkra lelni.

Ráadásul tavaly nyáron Csibi Magor európai parlamenti képviselő egy nyilatkozatát követően felröppent az a hír is, miszerint Romániát uniós szankciók fenyegetik a Natura 2000-es területekkel kapcsolatos, elmulasztott intézkedések miatt. Csibi akkor nem közölt konkrétumokat arról, pontosan


mivel elégedetlenek az uniós illetékesek,

csupán arról beszélt: a természetvédelmi területek elenyésző hányadának akad kezelője, mintegy egyharmadukat pedig nem is vették nyilvántartásba a hatóságok.

Nagy Zoltán, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség vezetője pontosabb információkkal rendelkezik az ügyben. Elmondása szerint az Európai Unió valóban megtette az első lépéseket: hivatalos átiratban hívta fel az illetékes hatóságok (jelen esetben a környezetvédelmi minisztérium) figyelmét arra, hogy a Romániában kijelölt különleges védett területek (Special Protected Areas, SPA) száma és területe kevés.

Pontosabban, az unió Madárvédelmi Irányelve alapján kijelölt Natura 2000-es területek száma jóval kevesebb, mint a BirdLife International és romániai társszervezetei által létrehozott fontos madárvédelmi területek (Important Bird Areas, IBA) száma. “Az elkövetkezőkben a minisztériumnak meg kell indokolnia döntését, valamint adott esetben a civil és akadémiai szférával konzultálva új területeket kell elhatárolnia és létrehoznia”– magyarázza Nagy Zoltán. Hozzátette, az uniós szankció esetleges életbe lépéséig akár évek is eltelhetnek: a végleges, megfellebbezhetetlen döntést ugyanis


igen részletes konzultációsorozat után hozzák meg.

Bár azok miatt (egyelőre) nem indult uniós eljárás, a Csibi Magor által említett hiányosságok nem kevésbé súlyosak. “Romániában összesen 982 védett területet jelöltek ki, ebből 393-nak van gondnoka, beleértve a 28 nemzeti parkot is; és csupán három Natura 2000-es területnek van kezelője” – vázolja a környezetvédelmi ügynökség vezetője. Elmondja, a gondnokok szinte kizárólag az erdészeti hivatalok, valamint néhány civil szervezet, amely elhivatottságból felvállalta egy-egy terület kezelését.

Egy másik Kolozsvár környéki Natura 2000-es terület: a BükkEgy másik Kolozsvár környéki Natura 2000-es terület: a Bükk

A Natura 2000-es természetvédelmi területek gondnoki szerepét bármely jogi- vagy magánszemély vállalhatja: legfőbb feladata a kezelési terv elkészítése, valamint a terv betartásának felügyelete lesz. A kezelési terv alapján határozzák meg az illetékesek, milyen tevékenységeket engedélyeznek vagy tiltanak az érintett területen. Ugyanakkor többek között ez a terv szolgál alapul a területek tulajdonosainak járó kártérítés összegének megállapításához is.

A terv széles körű konzultáció nyomán készül el, amelyben részt vesznek a helyi önkormányzatok, a környezetvédelmi hatóságok, a Román Tudományos Akadémia illetékes osztálya, illetve nem utolsó sorban az érintett területek tulajdonosai is.


“Mindezért cserébe a gondnok nem kap semmit,

ezért a védett területek 60 százaléka kezelő nélkül maradt” – summázza Nagy. Hozzáfűzte, a kezelőnek ugyan lehetősége volna hazai és uniós forrásoknál pályázni a védett területen végzett tevékenysége finanszírozásáért, ám kevés civil szervezet rendelkezik az ehhez szükséges adminisztratív háttérrel és pénzügyi fedezettel.

A Natura 2000-es területek kevés kezelője közül az egyik a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület (ZEE). A környezetvédelmi szervezet a Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Területnek viseli gondját 2006 júliusa óta. Kovács Csongor, a ZEE elnöke szerint a terület kezelésbe vételének folyamata nem volt túl hosszú, viszont sok előkészítő munkát igényelt. “Komoly dokumentációval kellett bebizonyítsuk, hogy jól ismerjük a területet, és szakmailag, valamint erőforrásainkat tekintve képesek vagyunk annak megfelelő kezelésére” – magyarázza Kovács.

Hozzáteszi, a kezelési szerződés aláírása egy sor kötelezettséget rótt az egyesületre, és ezek közül csak egy volt a kezelési- vagy menedzsment-terv elkészítése, amely tartalmazta a területen öt évre beütemezett védelmi tevékenységeket.


“Talán ennél is fontosabb a védett terület szabályzata,

amelynek kidolgozása szintén a mi feladatunk volt. Az internetet, sajtót és az egyesület kapcsolatrendszerét felhasználva mintegy 30-40 személy vett részt a munkában, amely közmeghallgatással zárult” – meséli a ZEE elnöke.

Az egyesület gondjai a dokumentumokban foglaltak megvalósításával kezdődtek. “Mi elkészítettük a dokumentumokat, és leadtuk őket a Környezetvédelmi Hivatalhoz jóváhagyás végett. Csakhogy gyakorlatilag nincs, aki ezeket jóváhagyja és jogerőre emelje” – mondja Kovács Csongor.

Korábban ez a Román Tudományos Akadémia feladata volt, jelenleg pedig a Védett Területek Országos Ügynöksége (ANAP) az illetékes intézmény. Az ANAP azonban csupán tavaly ősszel alakult meg, és Nagy Zoltán szerint jelenleg csupán egy ideiglenesen kinevezett vezérigazgatója van.

Kovács Csongor (balra) a természetvédelmi terület határát jelölő táblákat festiKovács Csongor (balra) a természetvédelmi terület határát jelölő táblákat festi

Hogy mihez kezdhet ebben a helyzetben a Szénafüvek kezelője? “Végezzük a dolgunkat – válaszolja Kovács Csongor. – Megjelöltük a terület határát, kértük az intenzív legeltetés beszüntetését, tanösvényt jelölünk ki az odalátogatók számára, igyekszünk visszaszorítani az invazív (utólag betelepített, az eredeti flórát veszélyeztető) növények terjeszkedését, megfigyeléseket és kutatásokat végzünk a területen, és betartatjuk a szabályzatot.”

A ZEE elnöke szerint az általuk kezelt természetvédelmi terület országos viszonylatban “a maga 100 hektárával


kicsinek számít, de annál értékesebb.

Hatékony kezelését véleményem szerint vagy egy ember és sok pénz, vagy pedig sok elkötelezett ember tudja ellátni” – állítja Kovács Csongor. Nem nehéz kitalálni: esetükben inkább az utóbbi érvényes.

Mivel a Natura 2000-es területek kezelésbe vételéért nem jár semmiféle normatív támogatás, a kezelőnek magának kell előteremtenie az ehhez szükséges anyagi és humán erőforrásokat. A vállalt feladatokon túl nagyon valószínű az is, hogy minduntalan konfliktusba keveredik az önkormányzattal, az üzleti szférával, a helyi közösséggel. “Legeltetni, építkezni, fát vágni vagy éppen motorozni akarnak a védett területen – sorolja Kovács Csongor. – Ilyen körülmények között normális, földönjáró emberek nem vesznek kezelésbe védett területeket.”

A ZEE elnöke a területalapú normatív állami támogatás bevezetésében látná a megoldást, amely azt a minimális és megbízható pénzügyi keretet nyújtaná, amely nélkülözhetetlen a természetvédelmi területek megfelelő kezeléséhez és védelméhez.

De nincsenek jobb helyzetben a kártérítésre váró tulajdonosok sem. “ Az ügy a Mezőgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik,


a kártérítéseket pedig uniós alapokból kell majd finanszírozni

– magyarázza Nagy Zoltán. – Azt azonban, hogy ezeket mikortól folyósítják majd, jelen pillanatban senki nem tudja megmondani.”

Ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődhessen a kártérítés összegének meghatározása, szükség van az elfogadott kezelési tervre: ebben állapítják meg ugyanis azt, hogyan kell és lehet gazdálkodni az illető területen. Például ebből derül majd ki, milyen gyakorisággal és milyen módszerrel lehet kaszálni egy füves területen. Hogyha a tulajdonos betartja ezeket a szabályokat, és ezt hitelesen bizonyítani is tudja, jogosult a kártérítésre.

Az egyik Bihar megyei Natura 2000-es terület: CséffaAz egyik Bihar megyei Natura 2000-es terület: Cséffa

“Ezt a mechanizmust a környezetvédelmi minisztérium egyáltalán, még koncepció szintjén sem dolgozta ki, túl sok az ismeretlen tényező” – mondja a környezetvédelmi ügynökség elnöke. Hozzáfűzi, az országban jelenleg csupán két-három nemzeti park rendelkezik elfogadott kezelési tervvel. A gondnokságba adott, Natura 2000-es és más természetvédelmi területek kezelői által javasolt


menedzsment-tervek közül pedig egyet sem fogadtak el véglegesen.

Nagy említ pozitív példát is: a Segesvár melletti Hortobágyi Natura 2000-es területen civil összefogás eredményeként sikerült SAPARD támogatást szerezni a legelőtulajdonosok számára. A Natura 2000-es területek tulajdonosai ugyanis előnnyel pályázhatnak más típusú, vidékfejlesztéssel, agroturizmussal, biogazdálkodással kapcsolatos támogatásokra is. A környezetvédelmi ügynökség vezetője hangsúlyozza: a pályázat (vagy legalábbis a minimális dokumentáció benyújtása) úgy a kártérítés folyósításának, mind a különböző támogatások elnyerésének elengedhetetlen feltétele.

“A tulajdonosoknak nem jár támogatás vagy kártérítés alanyi jogon, csak azért, mert védett területen van a földjük. A tulajdonosnak is tennie kell valamit – legalább annyit, hogy megfelel a kezelési tervben foglaltaknak – ahhoz, hogy pénzhez jusson” – szögezi le Nagy Zoltán.

Ebben az ANAP lehetne a tulajdonosok segítségére, az ügynökség fő feladata ugyanis az volna, hogy átvállalja a gazdátlan Natura 2000-es területek kezelését – ám az intézménynek ehhez előbb el kell kezdenie működését. Fennáll azonban annak veszélye, hogy


a kormány 2009 decemberéig felfüggeszti az új munkatársak alkalmazását

az állami költségvetésből működő intézményekben. “Az ANAP ebben az esetben személyzet hiányában tevékenységét felfüggeszti. Ez azt jelenti, hogy szinte minden, a védett területekkel kapcsolatos intézkedés átmenetileg leáll, hiszen az érvényben levő jogszabályok szerint az új ügynökség átveszi a környezetvédelmi ügynökségek és a minisztérium illetékes főosztálya által ellátott feladatokat” – fejti ki Nagy Zoltán.

Beleszámítva azt az egy évet is, amelyre egy új intézménynek szüksége van ahhoz, hogy hatékonyan elkezdhessen működni, a környezetvédelmi ügynökség vezetője szerint az ANAP ebben az esetben 2010 közepére lehet működőképes. “Addig a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztérium között is létrejön egy megállapodás a kártérítések kifizetését illetően. Ettől a pillanattól kezdve számoljunk még egy évet addig, amíg ez a mechanizmus valóban beindul – tehát véleményem szerint 2012 előtt a földtulajdonosokat érintő konkrét intézkedésekre nem fog sor kerülni” – jósolja Nagy Zoltán.

Alkony a SzénafüvekenAlkony a Szénafüveken

Egyelőre a ZEE elnöke sem remél túl sokat az új ügynökségtől. “Alapvetően szkeptikus vagyok a román állami környezetvédelmi vagy természetvédelmi intézményeket illetően. Az üzleti és a politikai szférában – kisebb vagy nagyobb mértékben – mindig az anyagi vagy hatalmi érdekek a mozgatórugók, a környezetvédelem csak kirakatként vagy divatos arculatépítési fogásként jelenik meg” - mondja Kovács Csongor.

A Védett Területek Országos Ügynökségét alapvetően jó elképzelésnek tartja, ám hatékony működését egyelőre nem tartja valószínűnek. A Kolozsvári Szénafüvekre nézve ugyanakkor mindez nem jár különösebb következményekkel. “Továbbra is várjuk, hogy egyszer jóváhagyják a menedzsment-tervet és szabályzatot, jogerőre emelve azt, bár lehet, hogy időközben lejár az öt éves kezelési szerződésünk. Addig is folytatjuk a munkánk, meggyőződésből” - jelenti ki a Zöld Erdély Egyesület elnöke.

A többi Natura 2000-es terület esetében azonban négy év hosszú idő. Ezalatt kivághatnak egy erdőt, offroad-motorozással vagy legeltetéssel kipusztíthatják egy rét növényzetét, de akár felépíthetnek egy tömbháznegyedet is a védett területeken. A védett állat- és növényvilágban okozott kár visszafordítása pedig ennél sokkal hosszabb időbe telhet – ha egyáltalán lehetséges lesz még.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS