2019. december 8. vasárnapMária
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Családon belüli erőszak: ki és hogyan segít?

Bakk-Dávid Tímea Bakk-Dávid Tímea 2009. február 17. 15:50, utolsó frissítés: 16:44

Kit hívhatok, ha meg akarok védeni valakit vagy saját magam? Intézményes válaszoknál is fontos: a pszichológusnak sem szabad átvennie a kontroll szerepét, hiszen akkor ugyanazt a szituációt reprodukálja, ami elől az áldozat menekült.



Kitől kérhetek segítséget, ha meg akarok védeni valakit,


ha jelenteni akarok egy esetet,

amelyről tudomásom van? Ha nem akarok a rendőrséghez fordulni, akkor is van lehetőségem segítséget kérni.


>> Előző rész: "Ha ütni kezdett, valamelyik gyerek mindig megvédett, s akkor ők is kaptak." Az áldozat mesél. >>

A továbbiakban három, a családon belüli erőszak áldozatainak szánt intézményt mutatunk be: egy országos hatáskörű, telefonos tanácsadást nyújtó központot, egy sokrétű asszisztenciát nyújtó civil szervezetet és egy állami menhelyet. De előbb lássuk, hogyan történik egy-egy eset menedzselése az országos hatóságok előírásai szerint.

Florenta Musat
, a Családkonzultációs és Információs Központ (CICF) vezetője arról tájékoztatta a Transindexet, milyen asszisztenciában részesül a családon belüli erőszak áldozata a nyilvántartásba vételtől az eset lezárásáig. A beavatkozás minden áldozatnál személyre szabott, rugalmas intézkedéseket ír elő az illetékes esetmenedzsernek. Az esetmenedzser felméri az áldozat igényeit, és


a rendelkezésére álló erőforrások függvényében

próbálja teljesíteni ezeket; az áldozat által kapott szolgáltatásokat (orvosi, pszichológiai, jogi, szociális konzultáció, elhelyezkedés támogatása a munkaerőpiacon stb.) koordinálja, számon tartja. Miután egy esetet nyilvántartásba vesznek, megvizsgálják a körülményeket, hogy szükséges-e azonnali közbeavatkozás, még van-e veszélyben valaki a családból, menhelyre kell vinni az áldozatot, vagy más lehetőség is van. Ezután minden részletre kiterjedően felveszik az adatait, és több terület szakértőivel közösen közbeavatkozási tervet állítanak össze.



Nem minden esetben van szükség arra, hogy az áldozat menhelyre kerüljön – hangsúlyozta Florenta Musat. Van, amikor elég a törvényszéki orvosi vizsgálat és jogi tanácsadás is. Ha az áldozat menhelyre kerül, a kikerülése utáni elhelyezkedése érdekében munkahelyet keresnek neki, átképzik vagy pályaválasztási tanácsadást kap, segítenek neki lakást találni, a kiskorúaknak óvodát, iskolát keresnek vagy éppen speciális központokban helyezik el őket; jogi képviseletben is részesülhet; rokonok, szomszédok, a közösség bevonásával is kaphat segítséget; ha halmozottan hátrányos helyzetű egyénről van szó, ennek megfelelő gondozást kap.

A menhelynek folyamatosan kapcsolatban kell állnia a rendőrséggel és ügyészséggel, és az eset lezárása után utókövetést kell végeznie.

Hogy mit is jelent az igények és erőforrások figyelembe vételével alkalmazott beavatkozás, Aura Manuela Colang, az Országos Családvédelmi Hatóság (ANPF) monitorizálásért felelős igazgatója adott magyarázatot. Nem a meglévő szolgáltatások potenciális kedvezményezettjeit keresik, hanem az ügyfelek igényeit felmérve keresik meg a szociális hálózaton belül a meglévő leghatékonyabb szolgáltatásokat. Ezért a hangsúly a problémák felmérésére és az eset súlyossági fokának megállapítására esik.


A súlyos esetek ugyanis előnyt élveznek

a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. Nagyon fontos az utókövetés, főleg ha az áldozat továbbra is az agresszor környezetében marad. Még akkor is, ha az agresszor tanácsadásra, pszichoterápiára vagy elvonókúrára jár, nagy a veszély, hogy erőszakos cselekedeteket követ el – hangsúlyozta az igazgatónő.

Ezért egy esetet véglegesen csak akkor zárnak le, miután az ezt követő szakértők meggyőződnek arról, az áldozat és az agresszor is kész szembenézni a potenciálisan felmerülő krízishelyzetekkel. Az eset dokumentációja továbbra is elérhető marad, hogy ha újra kell nyitni az ügyet, az információk gyorsan elérhetők legyenek. Az esetmenedzsernek legkevesebb 6 hónapig kell követnie egy-egy ügyet.

Minden megyében és a fővárosban is működik egy-egy munkacsoport, amely a családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó szakembereket tömöríti (rendőrség, csendőrség, szociális igazgatóság, törvényszéki orvos, közegészségügyi hatóság, kórházak, polgármesteri hivatalok, oktatási intézmények, a börtönviseltek megfigyelésével foglalkozó iroda, családon belüli erőszakkal foglalkozó állami intézmények és civil szervezetek, egyházak képviselőit). Ez a megyei munkacsoport évente új statégiát dolgoz ki a megelőzésre és leküzdésre. A központok – legyen ez rekuperációs központ, menhely, tanácsadó központ – külön stratégiákkal rendelkezik krízishelyzetekre és hosszú távra egyaránt.

Aura Manuela Colang szerint az új központok vonzáskörzetében – legalábbis a 2008 végi statisztikák szerint – csökkent a családon belüli erőszak eseteinek száma.



ÁLLANDÓ TELEFONOS SZOLGÁLAT

A Családon Belüli Erőszak Áldozatainak Gondozó- és Védelmi Központja Bukarestben működik, az Országos Családvédelmi Hatóság keretén belül. Nem biztosít menhelyet az áldozatoknak, ám van egy ingyenesen hívható telefonszám, ahol bejelenthetik az eseteket, és konzultációt is adnak. Anton Anamaria, a központ pszichológusa a Transindex megkeresésére közölte, az Országos Családvédelmi Hatóság november-decemberi kampányát követően megugrott a betelefonálók száma. A pszichológus közölte azt is,


jelenleg nincs olyan jogszabály,

amely értelmében Romániában a családon belüli erőszak áldozatát előnyben részesítenék, ha jelentkezik egy állásra.

CIVIL SZFÉRA

A Kolozs megyében működő Artemis 2005-ben kénytelen volt bezárni az általuk működtetett női menhelyet, amely a családon belüli erőszak, emberkereskedelem, kényszerprostitúciós hálózatok áldozatait fogadta be. Azóta több próbálkozás is történt az újraindításra, voltak is szponzorok, de az utolsó pillanatban elálltak támogatási szándékuktól. Mindeddig nem sikerült Kolozsváron új menhelyet létrehozni.

Szigeti Júlia, az Artemis pszichológusa a Transindexnek utalt arra, jelenleg a kolozsvári polgármesteri hivatal szociális gondozási irodájával folynak a tárgyalások az együttműködésről e téren. Ami biztosabb, hogy a tordai önkormányzattal együttműködve szakmai segítséget nyújtanak egy ottani menhely megnyitásában. Már folynak a felújítási munkálatok, így az intézmény tavaszra megnyílhat.

Ha menhely egyelőre nincs is, a kolozsvári szervezet a hozzá forduló áldozatoknak februártól szélesebb körű támogatást tud nyújtani:


házbért, ellátást, jogi képviseletet is biztosít

a tanácsadási és konzultációs szolgáltatások mellett. Addig is, a megyében Aranyosgyéresen van olyan menhely, amely hátrányos helyzetű személyek mellett nőket is befogad, velük is kapcsolatban állnak, végső esetben odaküldik a segítséget igénylőket.

Tordán kifejezetten a nők (és gyerekeik) számára nyílik menhely, speciálisan csak az ő igényeiknek megfelelően, ami azt jelenti, hogy egymás között, sokkal nagyobb biztonságban lehetnek, mint egy olyan intézményben, ahol mondjuk öregek vagy hajléktalanok is vannak. Éjszakai telefonszolgálat is lesz.

A családon belüli erőszak áldozataival dolgozni azt jelenti, traumát kell kezelni. Az intézménynek, illetve a segítőnek arra kell törekednie, ne vegye át a kontroll szerepét a nő életében, hiszen akkor ugyanazt a szituációt reprodukálja, mint amit korábban az illető a kapcsolatában megélt, és amiből épp hogy ki tudott lépni – hangsúlyozta a pszichológus.


Ugyanakkor nem az a cél, hogy amíg a menhelyen van, semmit ne tegyen;

két hónap alatt is, ameddig egy állami menhely őt befogadja, tehet lépéseket az élete új alapokra helyezése érdekében. Ám gyakran nem rajta múlik, hogy ez a folyamat elhúzódik.

A menhelyet elhagyók általában lakást bérelnek, családtaghoz költöznek, de


ahogy kikerültek ebből a védő közegből,

amit egy titkos központ nyújthat, már nincsenek biztonságban, ki vannak téve a korábbi bántalmazó erőszakos cselekedeteinek – magyarázza Szigeti Júlia.

Ha hosszabb időre fogadják be, a maximum 180 napos ott-tartózkodása alatt kellene lerendeződnie a válásnak, lakáseladásnak, iskolaváltoztatásnak, de ez ahhoz irreálisan kevés idő – vélte a pszichológus.

Civil szervezetek által működtetett menhelyeknél az a gyakorlat, egyéves szerződést kötnek az áldozattal, aztán azt meghosszabbítják. Az államiaknál másképpen működik. Európai standardok szerint egyébként a pszichológiai tanácsadókra bízzák, hogy eldöntsék: meddig maradhat, illetve meddig ajánlott maradnia a menhelyen egy áldozatnak.


A sürgősségi központ nem felel meg igazán a menhely definíciójának

– persze attól függ, hogyan értelmezzük ezt a szolgáltatást. “Tapasztalataink szerint legalább hat hónap-egy év kell ahhoz, hogy a családon belüli erőszak áldozata új életet kezdjen” – mondja Szigeti Júlia. Külföldön egyébként a menhelyről kikerülve az áldozatoknak prioritásuk van szociális lakások igénylésekor, ugyanakkor ingyenes tanácsadással, csoportos terápiával támogatják őket.

A harmadik részben egy állami menhely dolgozói mesélnek. Előfordul, hogy az agresszor halállal fenyegeti a szociális munkást, aki bevitte az áldozatot. Milyen büntetőjogi előírások érvényesek a bántalmazóra, van-e távoltartás, ki marad a közös lakásban?

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS