2020. február 28. péntekElemér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Fel kell számolni a falvak hulladéklerakóit, de sokba kerül az átszervezés

B. D. T. B. D. T. 2009. március 28. 10:57, utolsó frissítés: 10:57

Kovászna megyében a szemételhordás családonként évente mintegy 150 lejbe kerül majd – egy szegényebb kistelepülésen gondot okoz ezt kifizetni.



Három hónap múlva lejár az Európai Unió által Romániának a szeméttárolók felszámolására kiszabott határidő. Országszerte problémát okoz, hogy a még működtethető városi hulladéktárolókba kell szállítani a vidéki településekről a szemetet.

Kovászna megyében két helyen lehet majd hulladékot tárolni: a sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi szeméttelepeken. 2017-ben ezt a kettőt is be kell zárni, ám addig meg kell épülnie Lécfalva és Maksa között a korszerű környezetkímélő hulladéktárolónak. A vidéki települések polgármesterei és a megyei tanács képviselői egy pénteki megbeszélésen a megye hulladékgazdálkodási tervének pontjairól tárgyaltak.

Silviu Novac, a megye hulladékgazdálkodással kapcsolatos uniós pályázatának megírásával megbízott cég menedzsere elmondta, a helyzet nagyon sürgősen megoldást kíván,


minél előbb létre kell hozni azt az egyesületet,

amely megyei szinten ezzel foglalkozik. Ezért a helyi tanácsoknak minél hamarabb lépniük kell, hogy társuljanak, illetve június 16-ig fel kell számolniuk a településükön lévő szemétlerakókat. Össze kell fognunk, hogy megoldjuk a helyzetet – összegzett a tanácsadó.



A polgármesterek azt nehezményezték, hogy a szeméttelepek felszámolásával sokba kerül majd a vidéki lakosoknak a szemételszállítás, illetve a községek, falvak büdzséjére nagy terheket ró a szemétszállítás átszervezése. Ha pedig nem tudják megoldani a gondot, a környezetvédelmi ügynökség bünteti meg őket. Bartha Ibolya, a megyei környezetvédelmi ügynökség jelen lévő képviselője azt hangsúlyozta, nekik prioritás, hogy a felszámolt szeméttelepek helyét az illetékes önkormányzatok rehabilitálják a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve. Ám ez a jelenlévők egybehangzó véleménye szerint júniusig lehetetlen vállalkozásnak tűnik.

Mint kiderült, a polgármesteri hivatalok külön-külön nem oldhatják meg azzal a problémát, hogy ráhordják a földet buldózerrel – a felszámolás is majd a társulás feladata lesz. Bartha Ibolya rámutatott, tudatosítani kell a falvakon élő emberekben, hogy


a háztartási hulladék komposztálásával

lényegesen kevesebb lesz a szemét mennyisége, tehát olcsóbb lesz elszállíttatni Sepsiszentgyörgyre vagy Kézdivásárhelyre. Klárik László megyemenedzser azt hangsúlyozta, a megyében egyes települések már részben megoldották a problémát, egymás példájából kell és lehet tanulni.

Kovászna megye hulladékgazdálkodási projektje több mint 37 millió eurós költségvetésű, miközben a megye saját költségvetése mintegy 15 millió euró egy évben. Az önrésze a projektben 8,8 millió euró, ezt hitelből tervezik fedezni.

A hulladékgazdálkodási tervben részletkérdés, hogy fog megoldódni a szelektív hulladékgyűjtés. Egyelőre mozogjunk a realitások talaján – nyilatkozta Klárik László arra a felvetésünkre, hogy ezen a tanácskozáson nem esett szó a kérdésről. Vannak próbálkozások, de még városon sem sikerült megszervezni, illetve vannak olyan szeméttárolók, ahol a szemét utószelektálásával foglalkoznak. “Sajnos, nagyon sok közszolgáltatással úgy állunk, hogy


a hard része nagyon megelőzte a szoft részét.

Azaz haladunk az infrastrukturális beruházásokkal olyan közszolgáltatások terén, amit sajnos a lakosság nem igényel. A legkevésbé a hulladékgyűjtést és –gazdálkodást igényli. Még a vízszolgáltatást és a csatornázást sem igényli a lakosság egyes településeken, vagy ha igen, nem akar érte fizetni. Mentalitásproblémával állunk szemben, megszokták, hogy évszázadokon keresztül a víz ingyen volt, a hulladékot elégetjük vagy lebomlik, régebben nem is generáltunk ekkora mennyiségű hulladékot. Most jött a fogyasztói társadalom, minden megváltozott, ám a mentalitás maradt a régi. Nem volt elég tudatosítási akció” – összegzett a megyemenedzser.

Mint elmondta, Kovászna megye kútjainak több mint 70 százaléka nitráttal, nitrittel, kólibacilussal, fekáliával szennyezett. Hegyvidéki megye, ezért mindenki azt hiszi, hogy itt tiszta a víz, pedig nem az. “Megfertőztük a talajvizet, mert nincs csatornázás, a hulladék vagy a veszélyes anyagok tárolása nincs megoldva megfelelően, és mert a műtrágyát nem úgy használják vagy tárolják, ahogy kellene. Ezeket a problémákat nem érezzük minden nap a bőrünkön, nem foglalkozunk vele, vagy nem tudatosítjuk, hogy ez veszélyt jelent” – magyarázta. Az Európai Unió jókora összeget bocsát az ország rendelkezésére, de nem segélyként, hanem hogy ezeket a problémákat Románia megoldja.

“Ezekből a pénzekből meg is tudjuk oldani az infrastrukturális felét – ám a kiépített rendszereket működtetni kell, és az sok pénzbe kerül. Egyik polgármesterünk kiszámolta, a szemételhordás, -tárolás ezentúl családonként évente mintegy 150 lejbe kerül – ez egy szegény településen gondot okoz, nem fogja tudni a lakosság ezt megfizetni” – mondta Klárik.

A megyei hulladékgazdálkodási terv megvalósítása során az egyesület létrehozása az első lépés; ez az egyesület fogja benyújtani a pályázatot.


A hulladékgazdálkodás olyan léptékű probléma,

amely meghaladja az egyes önkormányzatok lehetőségeit és hatáskörét, ezért megyei szinten ez a közhasznú egyesület veszi át ennek kezelését, melynek tagjai az önkormányzatok. Az egyesület szervezeti és menedzsmentkérdésekkel foglalkozik majd, létrehoz vagy megbíz egy szakcéget a megvalósítással. Sem a helyi, de még a megyei önkormányzatnak sem állhat a hatáskörében, hogy egyedül döntsön 45 önkormányzat nevében, az egyesület biztosítja a keretet, hogy demokratikus döntés születhessen – magyarázta kérdésünkre Klárik.

A tanácsadó cég feladata, hogy a pályázatot elkészítse. Nagyon komplex pályázat, van egy infrastrukturális része, vagyis maga a tárolók, van egy menedzsment része, ami azt írja le, hogyan szervezik meg a hulladékgyűjtést, a kommunikáció hogyan működik, hetente hányszor, hogyan, milyen konténerekbe gyűjtik a szemetet. Van egy gazdasági-pénzügyi fele is, hogy ezt hogyan lehet működtetni, önfenntartó-e,


illetve honnan lehet pénzforrásokat bevonni,

ha nem az. Van egy szociális, kommunikációs része is, hiszen az embereknek szól ez a szolgáltatás, tudniuk kell, hogyan fog működni. Ide tartozik az a kérdés is, hogyan lehet a közvéleményt úgy formálni, hogy ebben pozitív beruházást lássanak, és ne csak a szükséges rosszat. Vagyis ne csak annyit vegyenek észre, hogy nekik többet kell fizetni az elhordásért – magyarázta Klárik.

A tanácsadó cég feladata megírni a műszaki dokumentációt, elkészíteni a környezetvédelmi hatástanulmányt, a pénzügyi számításokat, a pályázati dokumentációt. Ők nyújtják be a pályázatot az egyesület nevében a finanszírozóhoz, vagyis a minisztériumhoz. Az uniós alapok felhasználásáért minden tagállamban vannak felelős szervek, úgynevezett irányító hatóságok – ezek tárgyalták le a programokat az Európai Bizottsággal, ők felelnek technikailag és pénzügyileg a program megvalósításáért. Tehát a pénzeket ők hívják le, ők tartoznak elszámolni, és egy bizonyos érték fölött senki nem meri rábízni a helyiekre a pénzek kezelését, és a gyeplőt erősebben kézben tartja – foglalta össze a megyemenedzser a hulladékgazdálkodási projekt hátterét.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS