2018. december 18. keddAuguszta
-1°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Felmérés: az erdélyi magyarok 87%-a támogatja a közös EP-listát

Kertész Melinda Kertész Melinda 2009. április 02. 21:56, utolsó frissítés: 2009. április 03. 09:56

Mi az RMDSZ feladata, ki a legnépszerűbb politikus, kell-e országos problémákkal foglalkozni, valamint milyen magyarnak lenni Romániában: ez mind kiderül.



Az erdélyi magyarok csupán 27 százaléka gondolja azt, hogy előnyt jelent magyarnak lenni Romániában, míg a megkérdezettek majdnem fele, 45 százalékuk úgy érzi, etnikai hovatartozása hátrányt jelent számára – derült ki abból a Közélet és közérzet Erdélyben című közvélemény-kutatásból, amelyet a Kvantum Research készített az RMDSZ felkérésére.

Kiss Tamás szociológus a felmérés eredményeit az RMDSZ mai sajtótájékoztatóján mutatta be. Rámutatott, régiókra lebontva leginkább a partiumiak érzik úgy, hogy etnikai hovatartozásuk miatt hátrányos helyzetűek, míg a magyarságukat leginkább a Hargita megyeiek élik meg pozitívumként.

Kiss Tamás (archív)Kiss Tamás (archív)
Kérdésre válaszolva elmondta, a megkérdezettek számára magyarságuk legfontosabb hozadéka az a tény, hogy az átlagnál több nyelvet ismernek, 18,2 százalékuk pedig annak örül, hogy használhatja anyanyelvét.

A magyarságukkal járó negatívumként a hátrányos megkülönböztetést, az elnyomást és a kinézést nevezték meg legtöbben (30), valamivel kevesebben hivatkoztak a kommunikációs problémákra (18), míg a hivatalokban való boldogulás nehézsége a harmadik helyre került.


A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy az RMDSZ-nek milyen problémákat kellene megoldania. Legtöbben úgy gondolják, a szövetségnek


a munkahelyek teremtésére kellene megoldást találnia.

Kiss Tamás elmondta, nem véletlen, hogy a munkahely-teremtés szükségességét leginkább Kovászna megyében emelték ki, hiszen – mint ismeretes – országszerte itt tartják számon az egyik legmagasabb munkanélküliségi rátát.

A megkérdezettek 18 százaléka gondolja azt, hogy a magyar nyelvű oktatás és a felsőoktatás problematikájával kellene foglalkoznia az RMDSZ-nek, míg az utak javítása 16 százalékkal a harmadik helyre került. Erdélyi viszonylatban a megkérdezetteknek csupán a 15 százaléka véli azt, hogy az RMDSZ-nek az autonómia kivívását kellene zászlójára tűznie, viszont a Hargita megyei válaszadók zöme (28%) ezt tekinti a szervezet legfontosabb feladatának.

A szociológus elmondta, az RMDSZ szerepére többféleképpen rákérdeztek a közvélemény-kutatás során. Például az RMDSZ legfontosabb öt feladatának firtatásakor kiderült, hogy a megkérdezettek 53 százaléka szerint a szövetségnek


a magyar nyelvű oktatás bővítését,

a magyar nyelv hivatalos használatát, a magyar-román viszonyok javítását, a magyar lakosságú régiók fejlesztését kellene a legfontosabb feladatának tekintenie, ugyanakkor azt is el kellene érnie, hogy az állami intézményekben dolgozó hivatalnokok aránya tükrözze a helyi etnikai arányokat.

Az országos viszonylatban jelentkező problémák közül a megkérdezettek úgy gondolják, az alacsony jövedelmeket növelni (41), az adókat csökkenteni kellene (41), a fiatalok lakásgondjaira pedig mielőbb megoldást kellene találni (36), valamint a korrupció megfékezésére is fokozott hangsúlyt kell fektetni (35). Kiderült, a válaszadók szerint az RMDSZ jelen pillanatban


a székelyföldi területi autonómia létrehozását

tekinti legfontosabb feladatának, a kulturális autonómia a második, a magyar karok létrehozása a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen pedig a harmadik legfontosabb célkitűzése.

Szerintük az RMDSZ prioritás-listájának negyedik helyén a visszaadott földek, erdők vagy ingatlanok helyzetének a végleges rendezése szerepel, továbbá a válaszadók szerint az erdélyi utaknak a feljavítását, az új munkahelyek teremtését, valamint a fiatalok lakásgondjainak a kezelését is fontosnak tartják.

A válaszadóknak csupán a 31 százaléka gondolja azt, hogy az RMDSZ-nek az ország egészét érintő problémákkal is foglalkoznia kellene, míg 65 százalékuk úgy véli: az RMDSZ érdekképviseleti szervezet, így elsősorban a magyarok problémáinak a megoldását kell előnybe részesítenie.

A felmérésben résztvevők 62 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, miszerint a magyarságot csupán egyetlen politikai szervezetnek kellene képviselnie, míg mindössze 31 százalékuk van azon a véleményen, hogy a magyaroknak meg kell adni a több párt közüli választás lehetőségét.


Az RMDSZ kormányzati szerepléséről

faggatott személyek úgy vélik, az RMDSZ a Tăriceanu-kormány alatt politizált a legsikeresebben. Ezen a véleményen egyébként a sajtótájékoztatón jelen levő Markó Béla RMDSZ-elnök is osztozott.

A megkérdezettek nagyobb hányada szerint az a tény, hogy az RMDSZ nem tagja a kormánykoalíciónak, rontja a romániai magyarok helyzetét (70), a román-magyar viszonyt negatívan befolyásolja (46), akadályokat gördít a magyarlakta régiók fejlődése elé (65) és megnehezíti a kisebbségi jogok érvényesülését (68).

Legtöbben (68) Markó Béla személyét kapcsolják az RMDSZ-hez, őt Frunda György követi 35 százalékkal. Borbély László a harmadik helyen áll, ő a megkérdezettek 21 százalékát emlékezteti a szövetségre. A felsorolás negyedig helyén Tőkés László szerepel, utána Verestóy Attila és Eckstein-Kovács Péter következik. Az erdélyi magyarság legszélesebb körű bizalmának


Frunda György örvend

(70), őt Tőkés László (67), illetve Markó Béla (66) követi. Markó a legismertebb magyar politikus: az ő neve a megkérdezettek 98 százaléka számára ismerős, míg Tőkésről is hallott a válaszadóknak a 98 százaléka.

A román politikusok közül Traian Băsescu a legnotóriusabb személyiség – a megkérdezettek 98 százaléka számára ismerős, viszont csupán 47 százalékuk bízik meg benne (ez a tavaly áprilisi mérésekhez képest 13 százalékkal kevesebb).

Călin Popescu Tăriceanut a válaszadók 94 százaléka, Emil Bocot 89 százaléka, Mircea Geoanát 83 százaléka, míg Sorin Oprescut 68 százaléka ismeri.

A volt miniszterelnökben a megkérdezettek 32, a jelenlegi kormányfőben 40, a szenátus elnökében 11, míg Bukarest főpolgármesterében 18,2 százalék bízik.

Amennyiben jövő vasárnap parlamenti választások lennének, a megkérdezettek 60 százaléka menne el szavazni, és 83 százalékuk a tulipánra nyomná a pecsétet,


míg csupán 7,7 százalék

voksolna a Magyar Polgári Párt jelöltjeire. Ehhez képest tavaly a megkérdezettek 12,5 százaléka szavazott volna az MPP-re, míg 75,7 százalék az RMDSZ-t választotta volna.

A megkérdezettek elsöprő többsége, 87 százalék válaszolta azt, hogy megszavaznák az EP-választásokon azt a közös listát, amelyen az RMDSZ és Tőkés László is szerepel.

Ugyanakkor 5 százalék inkább az MPP listájára, 2 százalék pedig valamelyik román párt listájára adná le szavazatát. A felmérésből kiderül, a megkérdezettek zöme úgy véli, az erdélyi magyarok elsősorban az RMDSZ támogatására számíthatnak, az Európai Unió a második, a magyar kormány pedig a harmadik helyen áll, míg Románia elnökének az ötödik hely jutott.

A Kvantum Research cég a felmérést idén február 13. és március 9. között Erdély 16 megyéjében, egy 1910 felnőtt korú személyből álló reprezentatív mintán végezte. Erdélyi viszonylatban 2,9 százalékos, Hargita megyében 4,1, míg Kovászna megyében 4,2 százalékos hibaaránnyal számoltak.

Markó Béla a közvélemény-kutatás bemutatása után elmondta, a felmérés annyira friss, hogy még nem jutott idő az eredmények áttanulmányozására, viszont az megállapítható, hogy a kapott eredmények nem sugallják a stratégia-váltás szükségességét.

Hozzátette, az éles váltás már a magyar összefogás létrehozásakor megtörtént. Markó úgy gondolja, hogy az RMDSZ jó irányba halad az érdekképviselet terén, viszont az identitás-kérdések és a szociális problémák tüzetesebb felülvizsgálatra szorulnak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS