A választási kampány áldozata lett a méhnyakrákellenes oltás?
Gy. A. 2009. április 06. 09:53, utolsó frissítés: 15:31A média rémhíreket terjesztett, a minisztérium pedig nem cáfolta ezeket. Vélhetően szeptemberre időzítik a korábban már megbukott oltási akció újraindítását. Minden, amit a papillómavírusról tudni kell.
Az eredeti tervek szerint a tavaly ősszel indult iskolai kampányban 110 ezer negyedikes lányt kellett volna beoltani, ezzel szemben mindössze 2600 vakcinát adtak be. Az ok: a szülők egyszerűen nem járultak hozzá.
Romániában a nők mindössze 2%-a tud arról, hogy a HPV kapcsolatba hozható a ményakrákkal
A méhnyakrák Romániában évente 2200 nő halálát okozza. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban nálunk van a legtöbb méhnyakrákos eset: tulajdonképpen hatszor több esetet regisztrálnak, mint amennyi az uniós átlag, a méhnyakrákban elhalálozottak száma pedig annak tízszerese. A méhnyakrák a halálos áldozatok számát illetően a rákos megbetegedések között a második helyen áll. Ugyanakkor a romániai nők 80%-a soha nem volt még rákszűrésen, annak ellenére, hogy ez bármelyik nőgyógyászati rendelőben rutinszerűen elvégezhető egyszerű vizsgálat (Babes Papanicolau-féle teszt néven ismert).
A HPV-kampány kudarcát Ion Bazac egészségügyi miniszter a lakosság és az orvosok hiányos tájékoztatásával indokolta. Bejelentése szerint a kampányt csak azután indítják újra, miután felmérték a lakosság tájékozottságát és kapnak valamilyen képet a romániai HPV-fertőzések gyakoriságáról. A Gfk közvéleménykutató egyik felmérése szerint a hazai nők 65%-a semmilyen ismerettel sem rendelkezik a méhnyakrák okait illetően, és mindössze 2%-uk tud arról, hogy ez összefüggésbe hozható a HPV-vel való fertőzöttséggel.
Az orvosok a kereskedelmi médiát okolják
„Nagyon jó kezdeményezés lett volna, csak a hiányos tájékoztatás miatt elszúrták, mert a kampány során nem az oltás pozitívumait, hanem a negatívumait emelte ki a sajtó” – értékelte a Transindexnek a HPV-kampányt dr. Kovács Katalin kolozsvári háziorvos. Véleménye szerint a történet eleve rosszul indult, mert elsősorban a nézettebb kereskedelmi csatornák által felkapott negatív hírek rögzültek az emberek agyában. Ellenben a méhnyakrák okozta „szörnyűségek” nem kaptak elég hangsúlyt ugyanezekben a híradásokban.
Az oltás esetleges, a médiában felröppentett mellékhatásait illetően a doktornő elmondta: bevezetését hosszas vizsgálatok előzték meg, amelyekkel kizárták a komolyabb szövődmények valószínűségét. Egybeesések mindig lehetségesek, de az oltások és a feltételezett súlyos mellékhatások közötti összefüggések nem igazolódtak. „Viszont ha a HPV jelen van a szervezetben, és az illető nem jár méhnyakrák szűrésre, akkor meghalhat” - hangsúlyozta. Elmondása szerint sok kolozsvári anyuka felhívta, hogy tanácsot kérjen, és ő minden esetben az oltás mellett érvelt – ennek ellenére sokan a szülők többségének példáját követve mégis elutasították a vakcinát.
Dr. Zsigmond István kolozsvári szülész-nőgyógyász úgy tudja, szeptemberben indul újra az oltási kampány, és jelenleg is folynak a tárgyalások a gyógyszergyártó cégekkel. Kérdésünkre elmondta, a HPV-elleni oltást ő is egy jó dolognak tartja, bár mint minden oltásnak, ennek is lehetnek mellékhatásai, de azok általában enyhék. „Az engedélyeztetéshez át kell essen egy komoly ellenőrzési folyamaton, elég nagy számú, több mint 20 ezer önkéntes személyen tesztelték előtte a készítményt. Ezeken a teszteken nem mutatták ki, hogy komoly mellékhatásai lennének a kontrollcsoporthoz képest. A mellékhatásokat nyilvánvalóan teljesen kizárni nem lehet, de figyelembe kell venni a jótékony hatásait, amiről egyszerűsítve az mondható, hogy rendszeres oltások esetén a méhnyakrákos esetek 80%-át meg lehet előzni.”
Ami talán vitatható dr. Zsigmond István szerint, hogy hány éves korban kezdjék el adni ezt az oltást. A szakvélemények alapján a 9-14 év az ideális periódus – ez volt az idevágó tavaly őszi kongresszus következtetése is. Mégpedig azért, mert ilyenkor a legjobb az immunreakció és csak elméleti az esélye annak, hogy egy ilyen korú kislány már HPV-vírussal fertőzött legyen. Amit még nem lehet biztosra tudni, hogy milyen hosszú lesz az oltás hatása, ugyanis egyelőre csak 6-7 éves teszteredmények vannak. De számítások szerint az oltás legalább 15 évre védettséget biztosít – vagyis gyakorlatilag a legveszélyeztetettebb időszakra.
„Ami a kampányt illeti, a személyes véleményem az, hogy biztos, hogy nem volt előkészítve, és a lakosság nem volt felkészítve. Az oltást a kormány politikai kampányfogásként próbálta felhasználni. Ezt pedig az ellenzékiek, akiknek, úgy tűnik, nagyobb hangjuk volt, megtorpedóztak. Sajnos ennek esett áldozatul az oltás” – értékelte Zsigmond István.
A román média most is a szenzációt kereste
Tény, hogy a román sajtó jó része egyértelműen negatívan állt az oltási kampányhoz. A kereskedelmi csatornák pedig jócskán kivették a részüket a rémhírek terjesztéséből. Az Antena3 tévéadó például Halálos vagy sem a HPV-ellenes oltás címmel sugárzott tudósítást. A Realitatea tendenciózus beszámolójában heves nemzetközi vitáról beszélt, a CNN és CBS tévéadók riportjaira hivatkozva a mellékhatásokat hangsúlyozta. Hírt adott arról, hogy az Egyesült Államokban az oltások megkezdése óta eltelt két év alatt 21 beoltott fiatal lány halálát hozták ezzel összefüggésbe – igaz, azt elismerik, hogy a kapcsolódást nem sikerült kimutatni. A CDC (Centers for Disease Control and Prevention) kormányzati egészségügyi szervezet idevágó, az amerikai eseteket ismertető jelentése itt elérhető.
A minisztérium valószínűleg ott hibázott, hogy nem tudta kellő erővel megcáfolni ezeket a rémhíreket, amelyek a halálesetek bemutatására koncentráltak. A tanárok, szülők, iskolai orvosok pedig arra panaszkodtak, hogy nincsenek pontos információik, nincsenek ismeretterjesztő füzetek, szórólapok. A hiányos adatok miatt sokan az interneten próbáltak meg tájékozódni, ahol nagyon sok egymásnak ellentmondó anyagot találni bármilyen egészségügyi témáról. Volt egy másik, moralizáló érv is az oltás ellen: a 9 éves kislányok túl fiatalok ahhoz, hogy nemi betegségek ellen oltsák be őket.
Európai vizsgálatok
A Gardasil oltások kérdése 2009 márciusban került ismét az Európai Bizottság asztalára, miután a Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) elküldte jelentését az idei spanyolországi esetekről. A két lánynál a Gardasil oltóanyag beadását követően eszméletvesztésig fokozódó görcsös rángások jelentkeztek. Korábban 2008 elején vizsgált ki az EMEA egy ausztriai és egy németországi halálesetet, de ezek egyike esetében sem sikerült bizonyítani az oltás és az elhalálozások közötti kapcsolatot. Mindkét vizsgálat végkövetkeztetése az volt, hogy az oltás előnyei továbbra is meghaladják az esetleges kockázati tényezőket, ezért javasolják a tagországokban zajló országos oltási programok folytatását.
A Gardasilt Európában a Sanofi Pasteur cég dobta piacra, miután kilenc hónap leforgása alatt, 2006 szeptemberében kapta meg az Európai Unió engedélyét. A gyógyszerügynökség 2009 januárjában javasolta, hogy az oltásról szóló mellékhatások közé kerüljön be az ájulás is.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!