Tisztázza a hatásköröket kóborkutya-ügyben a Füles Egyesület
szerk. 2009. április 08. 13:16, utolsó frissítés: 13:39Nem a gazdátlan kutyák befogása ellen tiltakozunk, hanem azon módozat ellen, ahogyan ez történt – szögezik le a gyergyói állatvédők. A 91 befogott kutyát Brassóban valószínűleg örökre elaltatják.
Gergely Éva, a gyergyószentmiklósi Füles Állatvédő Egyesület és Jánosi Alíz, az egyesület titkára közleményükben tisztázzák az önkormányzat és az állatvédők felelősségét, illetve hatáskörét a kóbor kutyákkal kapcsolatban. Mint írják, ezzel a félreértéseket és félremagyarázásokat akarják elkerülni.
Korábban írtuk, hogy az egyesület tiltakozik Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere törvénytelen intézkedései ellen, amellyel a kóborkutya-ügyet akarja megoldani. Az egyesület úgy tudja, és a polgármester korábbi nyilatkozatai is ezt támasztják alá, hogy az április elsején befogott mintegy száz kóbor kutyát Brassóba, a polgármesteri hivatal mellett működő átmeneti állatelhelyező központba szállították, ahol
14 nap után elaltatják őket.
A polgármester a tiltakozásokra reagálva a Transindexnek azt nyilatkozta, úgy tudja: Brassóban menhelyre viszik a Gyergyószentmiklóson befogott kutyákat, és csak azokat altatják el, amelyek betegek.
Az önkormányzat és az állatvédők esetében két külön hatáskörről van szó, ami „nem fedi egymást és nem összemosható” – írja a Füles Egyesület közleményében. Az önkormányzatot 2001 óta törvények kötelezik arra, hogy létrehozza az állatgazdálkodási közszolgálatot, illetve egy ideiglenes begyűjtő központba összegyűjtse a kutyákat. Az öreg és beteg kutyákat állatorvosi bizonylat alapján el lehet altatni; az egészségeseket és fiatalokat be kell oltani, féregteleníteni és ivartalanítani kell.
„Mindez az érvényben lévő törvények értelmében az önkormányzat és a helyi állatorvos kötelessége, felelőssége, a munkálat költségeinek fedezése az önkormányzatot terheli. Ha mindez megtörtént, hét nap múltával az állatok átadhatók az állatvédők által működtetett menhelyeknek, vagy ha nincs ilyen,
akkor vissza kell engedni őket arra a helyre,
ahol befogták őket” – szögezik le az érvényben lévő törvényekre hivatkozva. Az állatvédőknek jogukban áll – de nem kötelesek – létrehozni menhelyet, ahol az állatgazdálkodási közszolgálat ideiglenes begyűjtő telepéről átvett kutyákat gondozzák, megszervezik az adoptálásukat, illetve különféle ismeretterjesztő programokat futtathatnak stb – tájékoztatnak az állatvédők.
Egy menhely működésének engedélyezéséhez sok előírásnak kell megfelelni, és sok pénz kell a létrehozásához, míg a működtetés nagyságrendekkel kevesebb pénzbe kerül. „Támogatás nélkül egyetlen állatvédő csoport sem tudja létrehozni, ezért ajánlottuk az önkormányzatnak még múlt év októberében azt a köztes megoldást, hogy hozzák létre az ideiglenes elhelyező központot, mi pedig támogatjuk a működtetésben, illetve különféle programjaink, kapcsolataink révén igyekszünk gazdát keresni a befogott kutyáknak.” Az állatvédők szerint tehát
az első lépés az kell legyen, hogy az önkormányzat létrehozza
az állatgazdálkodási szolgálatot és az ideiglenes elhelyező telepet. Ezután keresheti a kapcsolatot az állatvédő civil szervezettel, amely ha már van menhelye, átveheti a befogott állatokat, ha meg nincs, akkor az önkormányzattal kötött szerződés értelmében támogathatja – de nem köteles támogatni – az ideiglenes elhelyező telepen zajló tevékenységet.
„Mindaddig, míg az első lépést nem lépte meg az önkormányzat, nem következhet a második lépés, és az állatvédőknek egyetlen lehetőségük marad: figyelni, és időnként felhívni az önkormányzat figyelmét az érvényben lévő törvényekre. Ezért tiltakoztunk az április elsejei akció ellen, illetve még azért is, mert kapcsolataink révén nagyon jól ismerjük a brassói polgármesteri hivatal mellett működő állatgazdálkodási közszolgálat (SPGA) kutyatelepén uralkodó állapotokat” – mondják. A brassói telepen minden érvényben lévő törvényt áthágva egészséges kutyákon hajtanak végre eutanáziát.
A brassói telep vezetője, Bărbulescu Flavius a sajtónak a 155-ös kormányrendeletre, illetve a 227-es törvényre hivatkozott, amikor tevékenységük törvényességét akarta igazolni. Ám az állatvédők szerint a 155/2001-es kormányrendeletet, illetve a 227/2002-es törvényt
felülírta a 29/2008-as kormányrendelet,
amely egyértelműen kimondja: hogy „a ragadozók eutanáziája, elaltatása csak azokban az esetekben engedélyezett, amikor ezeket megharapta, vagy megkarmolta egy másik beteg állat, nincsenek veszettség ellen beoltva, illetve első oltás esetén nem telt el 21 nap az oltástól”.
A 9/2008-as törvény kiegészíti és módosítja a 205/2004-es állatvédelmi törvényt és a 7.1-es cikkelyben egyértelműen kimondja: „Tilos a kutyák, macskák és egyéb állatok eutanáziája, ez alól kivételt képeznek a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő állatok, melyről állatorvos állított ki bizonylatot”. Ugyanazon törvény 6-os cikkelye megtiltja az állatok szándékos legyilkolását, a 23-as cikkely szerint ez a cselekedet bűnténynek minősül.
Az állatvédők azt is felróják, hogy a Gyergyószentmiklóson befogott 91 kutyát négy papucs Daciába zsúfolták be, ez szerintük nem alkalmas szállítási eszköz a 62/2007-es kormányrendelet értelmében, amely az állategészségügyi előírásokra vonatkozik. „Összegezve: nem a polgármester azon intézkedése ellen tiltakozunk, hogy befogatta a gazdátlan kutyákat,
hanem azon módozat ellen, ahogyan ez történt,
illetve a „hogyan tovább” miatt, vagyis a befogott kutyák további sorsának rendezése végett. Annál is inkább, mert a befogás napján a Milioane de prieteni állatmenhely – amelyre hivatkozott Bărbulescu - vezetői nem tudtak a gyergyói kutyák érkezéséről, illetve a brassói SPGA vezetője nem nevezett meg egyetlen német állatvédő szervezetet sem, amely állítólag befogadná a befogott kutyákat” – írják a gyergyószentmiklósi állatvédők.
Mezei János polgármester a Transindex megkeresésére úgy reagált: nem minden úgy van, ahogy az állatvédők állítják, és a törvény azt írja, a polgármesteri hivatal támogathat olyan szervezeteket, akik felvállalják a kóborkutya-ügyet. Arra a felvetésünkre, miszerint ha nincs a városban menhely, ami befogadná az ivartalanított, beoltott állatokat, el kellene engedni azokat, azt válaszolta: „nem lesz kutya, amit el kellene engedni”, hiszen a gyergyószentmiklósi kutyákat a brassói menhelyre viszik. Meg lehet nézni, ott vannak a brassói polgármesteri hivatal által működtetett menhelyen most a kutyák – mondta.
Mezei János azt a szerződést is a rendelkezésünkre bocsátotta, amit a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal kötött a brassói állatgazdálkodási közszolgálattal. A szerződés tárgya: sintéri, gyepmesteri teendők ellátása, ivartalanítás, elhullott állatok begyűjtése, tetemek megsemmisítése (román szakterminussal: activitati de hingherit ecarisaj). A szolgáltatás összértéke 10 ezer lej, illetve külön egyes tételek tarifáit is leszögezték: kutyák befogása 20 lej/darab, szállítása 35 lej/darab, eutanázia 25 lej/darab, tetemek megsemmisítése 0,21 euró/kilogramm. Az ivartalanítás nem szerepel e tételek között.