Érettségi: távol a nagykorúságtól
Fülöp Noémi 2009. április 17. 09:36, utolsó frissítés: 09:36A romániai érettségi olyan, mint egy virgonc amőba – folyamatosan változtatja a méretét, színét, alakját. Csak egy biztos: sosem unalmas.
Öt vizsga egyetlen nap alatt, egy-iksz-kettő típusú rácstesztek, egymást felülíró kormányhatározatok szeptembertől júniusig, változó érettségi tantárgyakkal – csak néhány a romániai érettségi utóbbi tizenkét évének ínyencségeiből. Mióta 1995-ben megjelent a 84. számú tanügyi törvény, az érettségi egy virgonc amőbára hasonlít – folyamatosan változtatja a méretét, színét, alakját.
Bár az utóbbi években rendszeressé váltak az érettségi körüli botrányok (amelyekre elsősorban a vizsgák körüli csalások adnak okot), az 1997-es évet nem sikerült felülmúlni. A Ciorbea-kormány idején vagyunk, a tanügyminiszter (alig néhány hónapja) Virgil Petrescu. Szó sincs még interneten publikált tételváltozatokról vagy rácstesztekről – a vita
az érettségi vizsgák száma körül gyűrűzik.
Petrescu bejelentette: 1998-tól hét tantárgyból érettségiznek a diákok – miközben a tanügyi törvény öt tantárgyat (a kisebbségek anyanyelvi vizsgájával együtt hatot) ír elő. Mi több, a hét vizsgából öt szóbeli, és ezeket a diákoknak egyetlen nap alatt kellene letenniük. Az októberi bejelentés nyomán csak Bukarestben 800 diák vonul tüntetni az utcára, és melléjük állnak a tanügyi szakszervezetek is.
Az összes nagyvárost érintő tüntetéshullám nyomán a tanügyminisztérium visszakozik, Petrescu azt állítja, csupán a szülők, tanárok és diákok reakcióját akarta tesztelni a bejelentéssel. Senki sem hiszi el neki, az érettségi végül négy (anyanyelvi vizsgával együtt öt) tantárgyból zajlik.
A diákokat eközben először megfenyegetik a hat (kisebbségiek számára hét) tantárgyas érettségivel, az erről szóló kormányhatározat 1997 nyarán érvénybe is lép. Néhány hónappal később (október végén) azonban kiderül, egy újabb kormányhatározat szerint csupán 1999-től lép érvénybe a hat tantárgyas rendszer. Petrescut decemberben le is váltják.
Utódja, Andrei Marga újításai első körben országszerte nagyon gyenge érettségi jegyeket eredményeznek: a vizsgák érezhetően keményebbek. Farkas Anna-Lili, aki 1997 és 2008 között Brassó megye főtanfelügyelő-helyettese volt, pozitívan emlékszik vissza Marga terveire. “Nagyon jó elképzelések voltak,
a baj csak az, hogy abbamaradtak.
Marga különböző szintű érettségit akart, A, B, C, D kategóriában, ebből az A kategória engedte volna meg, hogy a diák továbbmenjen egyetemre.
Ennek előnye az volt, hogy nem minden gyerek tudja ugyanazt a szintet megütni – igaz, hogy az átmenőjegy hatos és tízes között mozoghat, de nem mindegy, hogy mennyi anyagból kell felkészülni a vizsgákra. És nem mindegy az sem, milyen útvonalon jut el a gyerek az érettségiig: erős matematika-fizika osztályba jár, vagy éppen szakmát tanul” – magyarázta Farkas Anna, aki jelenleg parlamenti képviselő.
Marga ötlete volt az is, hogy az ország összes líceumában bevezessék a nemzetközi érettségi-tesztprogramot. A kormányhatározat végül nem jutott el az érvénybe lépésig, és jelenleg csupán egyetlen bukaresti iskolában lehet nemzetközi szinten elismert érettségi diplomát szerezni (ehhez 16 tantárgyból kell vizsgázni, a két éves felkészítő és a vizsga 40 ezer dollárba kerül.
A több szintű érettségi pedig végül felismerhetetlen változatban valósult meg – megjelent az érettségi jegyeken alapuló egyetemi felvételi gyakorlata, amelyet azóta sem sikerült kiirtani. Mindez persze leginkább annak tudható be, hogy Margának távoznia kellett a szaktárca éléről, még mielőtt végigvihette volna reformjait: 2000 és 2003 között Ecaterina Andronescu vette át a helyét.
Andronescu szörnyszülöttje a 2003-as érettségi:
rácstesztek, illetve admis-respins (azaz átment-megbukott) minősítések a szóbeli vizsgákon. A kifejtendő tételek csupán román nyelv és irodalomból, illetve a kisebbségek anyanyelvi vizsgáin maradnak meg.
Az osztályozási mód sajátossága az is, hogy ebben az évben a diákok nem húzhatnak második tételt a szóbeli vizsgán, hogyha az elsőt nem tudják – ez a lehetőség azelőtt és azután adott, bár két pont levonásával járt a végső jegyből.
“Az átment-megbukott szóbeli vizsga hátránya az volt, hogy nem tett különbséget a diák között, aki csillogott, illetve aki csupán valamit tudott – magyarázza Farkas Anna-Lili. – Ugyanolyan minősítést kapott az, aki tízesre tudott, mint aki ötösre, ez igazságtalan volt azokkal szemben, akik tényleg felkészültek.” A rácsteszteket tartja a volt főtanfelügyelő-helyettes
az érettségik története legrosszabb megoldásának:
legfőbb kifogása ellenük az, hogy túl sokáig tartott a javítás. A feladatlapokat a helyszínen, a diákok jelenlétében javították ki, ez pedig akár órákkal is meghosszabbította a vizsgákat (a magyarul vizsgázó diákok esetében pedig mindehhez hozzáadódott az az idő, amíg a tételeket lefordították).
“Amellett, hogy nagyon elhúzódott, a rácsteszt nem mindig tükrözte a tudást – gyakran közrejátszott a szerencse, akadt olyan, aki teljesen tudatlanul is jól ikszelt” – fejti ki. A következő évben már visszatérnek a régi rendszerhez, az új tanügyminiszter, Alexandru Athanasiu pedig egy praktikus újítást vezet be: a pótérettségizőknek nem kell minden vizsgát megismételniük. Csupán azokból a tantárgyakból vizsgáznak újra, amelyekből nem sikerült átmenőjegyet szerezniük.
A 2006-os érettségi megint botrányt szül, mivel a román vizsga előtti napon egy újságírónak sikerül megvásárolnia a tételeket, amelyek eközben a líceumok végzőseihez is eljutnak. A vizsga persze új tételekből történik, a botrány azonban Paloma Petrescu oktatási államtitkár leváltását vonja maga után. Ugyancsak a tételek kiszivárgásának következménye egy fontos változtatás:
2007-től interneten publikálják a tételek összes lehetséges változatát,
így csupán a vizsgára kiválasztott verzió számáról kell titokban értesíteni az iskolákat. Farkas Anna-Lili szerint ez a legjobb ötlet az érettségi reformok történetében.
“Mindenki láthatta őket, nem volt meg a veszélye annak, hogy valaki előre megtudja a tételeket – mondja a volt főtanfelügyelő-helyettes. – Ha a diákok előre tudják a tételeket, jobban fel tudnak készülni, és nem érheti őket az a meglepetés, hogy ismeretlen kérdéssel találkoznak: nem mindegy, hogyan kérdezik vissza a diákok tudását.” A jelenlegi oktatási miniszter, Ecaterina Andronescu tervei között azonban az is szerepel, hogy megszüntesse a tételek interneten való publikálásának gyakorlatát.
Az akkori tárcavezető, Mihail Hărdău egyébként szintén 2006-ban megpróbálkozik egy huszárvágással – törölni kívánja a testnevelés az érettségi tantárgyak sorából. A végzős diákok és szüleik tiltakozásokkal árasztják el a minisztériumot: aki arra számított, hogy testnevelésből érettségizhet, a megmaradt néhány hónap alatt nem tud még egy tantárgyból felkészülni.
Hărdăut sikerül meggyőzni, a testnevelés marad, 2007-re pedig már Cristian Adomniţei lesz a miniszter, akinek ideje alatt állandósulnak az érettségi csalások. Egy év alatt, 2008-ra
kétszeresére nő a csalások és csalási kísérletek száma.
Bár Brassó megye volt főtanfelügyelő-helyettesének erről nincsenek közeli információi (hiszen a megye sem gyanúsan kiemelkedő érettségi eredmények, sem csalások tekintetében nem szerepel a listák élén), Farkas Anna-Lili leszögezi: ebből jó nem származhat, hiszen a hamis papír nem szaporítja a diákok tudását. Andronescu tervbe vett megoldása a csalásokra az, hogy a diákok az egyetemek épületében érettségizzenek.
Ecaterina Andronescu 2010-től gyakorlatba ültetendő tervei között a tételek interneten való közlésének megszüntetése mellett az érettségi tantárgyak számának csökkentése is szerepel hétről háromra. Hogy melyik lenne az a három tantárgy, egyelőre nem tudni.
“Ennek sikere attól függ, hogy melyik lesz az a három tantárgy, és melyek lesznek a követelmények – mondja a volt főtanfelügyelő-helyettes. – Hiába akarunk egy nagyon jó reál-szakostól jó nyelvvizsgát, és fordítva: egy nagyon jó nyelv-szakostól jó matematika-vizsgát. Az lenne a fontosabb, hogy arra koncentráljunk, hogy kinek mi kell az egyetemre, mit szeretne folytatni.”
Hozzáteszi, saját javaslata az volna: mindenkinek engedjék meg, hogy érdeklődése szerint, abból a három tantárgyból érettségizzen, amely a legfontosabb ahhoz, hogy továbbtanulhasson.
“Az utóbbi időben, főleg szóbelin nem az volt a lényeg, hogy előre betanult szöveget tudjon elmondani a gyerek az irodalmi tantárgyakból, hanem az, hogy bizonyos, persze ismeretlen szövegeket tudjanak értelmezni – magyarázza Farkas Anna-Lili. – Ez nagyon fontos, mert az életben legtöbbször ezt kell tennie – szerintem
a magolásnak nincs helye a mai világban.”
A képviselő úgy véli, a tanügyi reform sikerét nem az óraszám csökkenése jelentené. “Minden tantárgyból át kellene fésülni a tananyagot, kivenni belőle azt, ami pluszban van, ami a gyermeket nem az életre neveli. Mindennek a gyakorlati hasznát kell megvilágítani”– fejti ki.
Hangsúlyozza, nem ért egyet azzal, hogy a líceumi tantervből kimaradjon az osztályfőnöki és az egyik testnevelési óra – mint mondja, ezek azok az órák, amelyeken a diák nevelhető, nem csak oktatható, és amelyek esetleg kikapcsolódást is jelenthetnek számára.
“Egyelőre nem láttam semmiféle tervezetet. Nagyon szeretnénk tudni, hogy mi történik az oktatási minisztériumban, de senki nem lát bele abba a munkába, ami ott folyik – még mi sem a parlamentben, hiába hívtuk már háromszor megbeszélésre a tanügyminiszter asszonyt” – summázza Farkas Anna-Lili.