2017. december 13. szerdaLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Sabin Gherman válaszai

kérdeztek a disputázók 2002. július 09. 17:48, utolsó frissítés: 17:48

Az állam nem lesz más, mint az identitás letéteményese, amely az őt érintő, nagy léptékű problémákkal foglalkozik... A polgári engedetlenség csakis abban az esetben lehet megoldás, ha az alapvető polgári jogokat súlyos sérelem éri... -- a 60 kérdés termése.




ajani

1. Tisztelt Gherman úr! Egy személyes kérdés: a közvetlen ismeretségi köre kétségbe vonja-e azt, hogy ön igazi román? Milyen személyes vitái voltak e téren?

Az a tény, hogy vannak, akik kétségbe vonják ("igazi román") származásomat, nem érdekel. Az önazonosság természeti adottság és azoktól az értékektől függ, amelyek által azonosulsz saját szellemeddel. Én személy szerint erdélyinek tartom magam, és része vagyok annak, ami még e régió közép-európai emlékezetéből megmaradt.


2. Ha feltételezzük, hogy az Ön Erdély-Bánát Ligája bejut a törvényhozásba, részt tudnak venni kormány-koalícióban? Figyelembe véve, hogy egyetlen más párt sem szerepeltet hasonló célokat a programjában.

A koalíció egy értékrendszer felvállalását jelenti. Azt hiszem -- és ez az utóbbi tizenkét évben bebizonyosodott --, hogy a mai román politikusok nem képesek felfogni a regionalizáció, a regionális autonómia szükségességét. És ez nem azért van, mert egy Gherman vagy valaki más kéri, hanem azért, mert az európai példán túlmenően ez egyik feltétele az uniós csatlakozásnak (lásd a Maastrichti Egyezmény A.2-es paragrafusát). Egy esetleges koalíció arra lenne jó, hogy az európai szervezetek segítségével érvényre juttassuk azokat a kerettörvényeket, amelyek nálunk is működőképessé tennék a regionalizmust.

3. Mekkora lenne az autonómiának az a foka, amivel ön elégedett lenne?

Nincs szó az én személyes elégtételemről. Emlékeztetem Önt arra, hogy amíg nálunk a viták hisztérikus hangnemben zajlanak, az EU-ban "alkotmányos tartományokról" beszélnek, olyan régiókról, amelyeknek módjukban áll saját érdekeiket nem a központi kormány szűrőjén keresztül, hanem saját európai képviselőik által érvényesíteni (ilyen pl. a Spirit Párt Belgiumban, az Esquerra Republicana de Catalunya Spanyolországban, a Skót Nemzeti Párt és a velszi Plaid Cymru Nagy-Britanniában stb.).

Röviden: az állam nem lesz más, mint az identitás letéteményese, amely az őt érintő, nagy léptékű problémákkal foglalkozik (pénzügyi politika, EU-jogharmonizáció, hadsereg, közös katonai fellépés, felkészülés, NATO-stratégiák), a többi kompetenciát pedig leosztják a regionális, tartományi és helyi közösségeknek (ld. Spanyolország, Olaszország, Svájc, Németország, Nagy-Britannia példáját).

Mi csak azután léptünk be a Európai Szabad Szövetségbe (amely az Európai Parlament tagja) [Alianta Libera Europeana, European Free Alliance - Democratic Party of the Peoples of Europe], miután a statutumunkat és egyéb belső dokumentumainkat a Szövetség plénuma megtárgyalta. Éppen ezért válaszom terminus technicusait időbeni lebontásban adom meg: közigazgatási és pénzügyi autonómia rövid távon, középtávon pedig csatlakozás a szubszidiaritás és a regionális jelleg tiszteletben tartásának európai elveihez, azaz az alkotmányos régió elvéhez, mint az európai szervezetek közvetlen és egyenlő partnere az európai fejlesztési stratégiákat illetően.

4. Változtatna-e Ön, ha tehetne, Románia alkotmányán, ha igen, mit?

Sok mindent el lehetne itt mondani, a tulajdon garantálásától a történelmi tartományok elismeréséig (ez a spanyol modell). Másfelől a jelenlegi Alkotmány nem tiltja a regionális autonómiát, erről konkrétan nem esik szó benne. Első lépésként tehát adottak mindazok a törvényes keretek, melyeken belül küzdeni lehet az autonómiáért. Az alkotmánymódosításhoz legelőször is a közfelfogás megváltoztatására van szükség -- tud-e mutatni Ön valakit a Kárpátokon túl, aki könnyen lemondana, tegyük fel, az alkotmányban szereplő "egységes állam" kifejezésről?

5. A többlépcsős autonómia elmélete tetszetős de nem ró-e túl nagy bürokrácia-terhet az erdélyi, bánsági, partiumi lakosokra?

A bürokráciáról: a jelenlegi 41 megyei tanácsot -- amelyek csak az országos szegénység-adag szétosztásával meg a politikai klientúra kielégítésével foglalkoznak -- felváltaná 7 tartományi tanács, amelyek képesek lennének a felelősség vállalására és az erőforrások kezelésére. A kompetencia-átvitel tulajdonképpen a bürokrácia leépítését jelenti. A kizárólagos kompetenciák gerjesztik a korrupciót. A pénz pedig nagyrészt azoknál maradna, akik megtermelik, és nem a központban gyűjtenék össze.

6. A lakosság életszínvonal-érzésének leghétköznapibb területei az egészségügy, tanítás, családkedvezmenyek. Az önök által ismertetett haromlépcsős autonómia melyik szintje lenne felelős a fentiekért?

Megpróbálom felvázolni a mi autonómia-tervezetünket úgy, ahogyan az idén, Temesváron és Berlinben bemutattuk.

Központi szint: Elnök - Parlament (egykamarás, személyre szóló szavazással, csökkentett létszámmal) - Kormány.
Hatáskörei: külkapcsolatok, honvédelem, határok védelme, monetáris politika, általános pénzügyek, az igazságszolgáltatás adminisztrációja (kerettörvények), vámrendszer, a közegészségügy alapjai és általános megszervezése

Regionális szint: Regionális Kamara (közvetlen általános szavazással választják, másodrendű törvényhozói hatalommal bír, illetve általános hatáskörrel a régión belül) - Regionális Tanács (végrehajtó hatalom, amelyet a Kormányzó nevez ki, a Regionális Kamarának tartozik felelősséggel, tagjai miniszteri tárcákat birtokolnak) - Kormányzó (a Regionális Kamara választja, az Államelnök jóváhagyja, felelősséggel tartozik a Kamarának).

Hatáskörei:
a) azok a hatáskörök, amelyek kifejezetten nem a központi hatalomra tartoznak, az autonóm régiók kötelességévé válnak;
b) az autonóm régiók, választott szervezeteik által, törvényhozási hatalommal bírnak, de csak saját hatásköreiken belül, ezek a következők:
- területrendezés;
- lakásépítés, országutak és autósztrádák a régió területén belül;
- a honi befektetők támogatása és védelme, az európai követelmények miatt szükséges adók számának meghatározása;
- idegen tőke bevonása, szabadkereskedelmi övezetek, nemzetközi repülőterek;
- mezőgazdaság, víz-, erdő- és halgazdálkodás;
- különleges programok a művelődés, nevelés és kutatás terén;
- múzeumok, könyvtárak, műemlékek, regionális parkok;
- turizmus, sport, a természeti és történelmi környezet ökológiája;
- szociális ellátás, egészségügy, egészségbiztosítás, közegészség- és járványügy;
- regionális közigazgatási rendőrség és az engedélyek keretrendszerének biztosítása;
- az európai strukturális pénzalapok kezelése.

Köztes szint: Tartományi Kamara (a városi és helyi tanácsosok köréből és ezek által, közvetett általános szavazással választott képviselők) - Tartományi Tanács (végrehajtó) - Tartományi Tanács Elnöke (a Tartományi Kamara választja).
Hatáskörei:
- helyi szint fölötti szolgáltatások és stratégiák (pl.: ipari parkok);
- a tartomány sajátos érdekeinek adminisztrációja és fejlesztése;
- jogi, közgazdasági és műszaki segédlet biztosítása a városok és községek számára;
- munkaerőpiac, kiviteli és nemzetközi szállítási licencek és engedélyek;
- nemzeti kisebbségek védelme;
- katasztrófaelhárító stratégiák és programok kidolgozása .

Helyi szint: Városi/községi Kamara (tagjait általános és közvetlen szavazással választják; választja és visszahívja a Polgármestert, ellenőrzi a városi szervezeteket; határozati joggal bír) - Polgármester (a Városi/községi Kamara választja, elnököl és összehangolja a Kamara tevékenységét).
Hatáskörök:
- közbiztonság;
- oktatási programok és együttműködés;
- közlekedésrendészet;
- polgári védelem (a 20 000-nél több lakosú helységekben);
- köztisztaság;
- fogyasztóvédelem;
- szociális ösztönzés és rehabilitáció (a 20 000-nél több lakosú helységekben);
- hulladékbegyűjtés és -feldolgozás (kötelező az 5 000-nél több lakosú helységekben);
- speciális költségvetések kezelése az oktatás, egészségügy és művelődés terén.

Természetesen ez nem több, mint tervezetünk rendkívül leegyszerűsített vázlata, amelyet jóváhagyott az Európai Parlament, és amelyet a spanyolországi decentralizációs folyamat mintájára készítettünk, abban a formában, ahogyan azt a brüsszeli Régiók Bizottságánál bejegyezték.

Sok más említésre méltó dolog van, pl. egy képviselői fizetés nem haladhatja meg az átlagfizetés kétszeresét (ld. Csehország, Lengyelország, Németország, Belgium, Dánia stb. példáját); a parlamenti sérthetetlenség csak a politikai nyilatkozatokra érvényes, és nem olyan ügyekben, amelyek a képviselő parlamenten kívüli tevékenységéhez kapcsolódnak; a vagyonvizsgálatot és az adótörvényt, a törvénytelen jövedelmek törvényét kötelező módon alkalmazni kell a mandátum kezdetekor és befejezésekor. Tervezetünk elfogadása esetén a helységben maradna az adók, illetékek, áfa, különleges illetékek (pl. az útadó) 65%-a stb. (A részleteket és a román és spanyol tervezetek összehasonlítását megtalálhatják az euroTRANSILVANIÁ-ban, mely július 10-e körül fog megjelenni, a honlap 20-a körül lesz készen).

7. Elfogadhatónak tartja-e ön a polgári engedetlenség eszközét az autonóm Erdély elérésért?

A polgári engedetlenség csakis abban az esetben lehet megoldás, ha az alapvető polgári jogokat súlyos sérelem éri.

8. Beszél-e Ön magyarul?

Nem beszélek magyarul, keveset értek, olyan környezetben nőttem fel, ahol magyar barátaim szívesebben tanultak románul (a Maros megyei Mezőzáhon a lakosság csupán 10%-a magyar).

9. Van-e a Ligának autópálya-terve. Ha nincs, miért nincs?

Az erdélyi és bánsági autósztrádákra nemcsak nekünk van szükségünk: Románia útja Európa felé nem Jászvásáron és nem is Caracalon át vezet, hanem Nagyváradon, Temesváron és Aradon át. Tárgyalásokat folytatunk néhány holding-céggel, amelyek befektetnének az autósztrádákba, ehhez azonban kötelező módon szükséges néhány feltétel teljesítése (a román állam bele kell egyezzen egyes földterületek 35-50 éves bérbeadásába, valamint abba, hogy a díjakat az autósztrádák építtetői gyűjtsék be; nagyobb autóparkra van szükség (ami nehezen kivitelezhető Euro 30-as normákkal); garantálni kell a beruházásokat; különleges programokra van szükség a szakmai átképzés céljából stb.).

10. Van-e a Ligának a felsőoktatásra vonatkozó koncepciója? Ha nincs, miért nincs?
11. Van-e a Ligának az erdélyi turizmus fejlesztésére vonatkozó cselekvés-terve? Ha nincs, miért nincs?
12. Van-e a Ligának Erdély természeti és épített értékeinek megóvására szolgáló koncepciója? Ha nincs, miért nincs?



Ebben az esetben különösen szükség van a nyugati példa átültetésére, amely hatékony és ellenőrzött. Az echte román "találmányok" itt balszerencsésnek és instabilnak bizonyulhatnak, nagyon hosszú távon is (láthatjuk, milyen gyakorisággal változnak a törvények ebben a vonatkozásban, ahelyett, hogy egy nyugati modellt alkalmaznánk).

belekotyogó

13. Igaz az, hogy Nagyszeben polgármesterét kérte fel a Liga államelnökjelöltjének?

Nem találkoztam Nagyszeben polgármesterével. Ő nagy tiszteletnek örvend, legalábbis az Erdély-Bánság Liga tagjai körében. Elnökjelöltről még nem döntöttünk.

14. Mi a véleménye a marosvásárhelyi Bolyai iskola körüli botrányokról? Ön szerint jogos-e a magyar közösség kérése az önálló magyar iskola visszaállítására?

A Bolyai Líceum ügye a visszaszolgáltatási törvényre tartozik. Amíg ez az iskola a tanügyi minisztérium tulajdona, sajnos, egyetlen közösség sem tehet semmit. A lényegi kérdés az, hogy kié ez az ingatlan? A tulajdonos pedig akként rendelkezhet vele, amiként jónak látja. Ismételten sajnálom, hogy sem az SZDP (PSD), sem az RMDSZ nem értette meg, hogy egy közösségi probléma, legyen az román vagy magyar, nem Bukarestben fog megoldódni, politikai szinten, hanem helyben, egyszerű és világos törvények útján.

15. Melyek a Liga, mint politikai párt gazdasági programjának alapvető elemei? Milyen szakemberekre alapoz ennek kidolgozásában?

Az alapvető gazdasági elképzelés az, hogy a pénz nagyrészt azé kell maradjon, aki megtermeli. A közpénzek hatékonyabbá tétele és az adminisztratív bürokrácia leépítése - ezek programunk legfontosabb elemei. Mi abból a gondolatból indulunk ki, hogy valamennyiünknek, nemzetiségtől függetlenül szükségünk van arra, hogy asztalunkra fehérebb kenyér kerüljön. Az éhes ember nem szokott tekintettel lenni a másikra.

16. Készült-e elemzés arról, hogy az Ön által javasolt regionális felépítés és kompetenciamegosztás mit jelentene gazdaságilag? Milyen arányban oszlanának meg a költségvetési források a központi, regionális és helyi szinten?

Először is, a csúszópénzek és a hatalommal való visszaélés helyett a helyi tanácsokat arra köteleznénk, hogy kitartóan keressék a befektetőket, hogy gördülékenyebbé tegyék az engedélyek kibocsátását stb. Miért? Azért, mert az autonómiából kifolyólag most már el kell látniuk magukat, pénzt kell szerezzenek. A legkifejezőbb példa Szászfenes, egy Kolozsvártól 6 kilométerre levő falu. Ott épült fel a Metro és fel fog épülni a Polus és a Cora is. A következmény: a falu vezetése azt válaszolta Funar kérésére, hogy nem kívánnak Kolozsvárhoz csatlakozni, most pedig a fenesiek érdeke az, hogy minél több befektetőre tegyenek szert.

És tessék figyelni: most az adóknak és illetékeknek csupán töredéke marad a szászfenesi helyi tanács kezében. Ami az adók szintek szerinti elosztását illeti: elképzelésünk szerint 65% maradna helyi (városi) szinten, 15%-ot kapna a tartomány, 10%-ot a régió és 10%-ot az ország. Nyilvánvaló, hogy természeti katasztrófák vagy egyéb csapások esetén létre lehet majd hozni egy 5%-os régióközi szolidaritási adót az egyes közigazgatási entitások pénzügyi alapjából. Szeretném azonban, ha megjegyeznék, hogy az erőforrásokkal párhuzamosan a hatáskörök és a döntéshozatal átruházása a legfontosabb.

17. Mit jelent Ön számára az "Önkormányzat" fogalom? (amit a román sajtó gunyorosan fordít "autoguvernare locala"-ra)

Az önkormányzat az Erdély-Bánság Liga számára a hatáskörök és a felelősség átruházását jelenti, amely által kezelni lehet a regionális erőforrásokat, megnyilvánulásokat és törekvéseket. A regionális kormány a mai Európában valósággá lett, és csak a rosszindulatúak és az egyszerűen csak buta emberek nem akarják megérteni, hogy Európa immár nem földrajzi fogalom, hanem közös értékrendszer.

18. Egy kolozsvári lap megszellőztette az ön, egy olasz cipőgyárossal közös vállalkozásának ügyét. Milyen érdekeltsége van ebben a cégben?
Igaz, hogy az olasz tulajdonos egy éjszaka alatt elköltöztette a céget Kolozs megyéből és ön nem volt elérhető a cég alkalmazottai számára? Mi van az ügy hátterében? Miből él ön jelenleg?


A cikk azalatt jelent meg, amíg Berlinben voltam, az Európai Szabad Szövetség kongresszusán. Mi az igazság? Én kisebbségi részvényes vagyok abban a gyárban (20%-kal), a munkásokat elbocsátó döntést pedig a többségi részvényes hozta, miután a munkások harmadszor is elrontották a termelési folyamatot. Emlékeztetek arra, hogy a termékek kizárólag exportra készültek!

Nincsenek adósságaink az állammal szemben, és a gyárat sem zártuk be (csupán a szóban forgó műhelyt) - és ahogyan Ön, úgy én sem vettem észre, hogy az említett újság helyet adott volna a válaszadás jogának. Mondjam el még azt is, hogy az illető napilap egy olyan tröszt részét képezi, amely több mint 1500 milliárddal tartozik az államnak? Egy szó mint száz, a folytatásos tévéregények nem érdekelnek, és ha pénzt fektetek be, akkor azt azért teszem, hogy újabb pénzt hozzon. Nem az én feladatom, hogy munkaadóként szociális védelemmel foglalkozzam - erre a célra fizetek 174-féle adót a kormánynak.

Sanyi úr

19. Tisztelt Gherman úr, nemrégiben két liberális honatya valamiféle regionalizációs tervezetet mutatott be (meglepetésemre gyakorlatilag sajtóvisszhang nélkül). Ön nem tart attól, a következő választások perspektívájában a PNL megpróbálja "lenyúlni" a Liga potenciális szavazótáborát azáltal, hogy a Liga programjának bizonyos elemeit esetleg átültetheti saját diskurzusába?

Ha az NLP (PNL) valóban akarja a regionalizálást, miért nem tette meg, amikor tagja volt a kormánynak? Amennyire én emlékszem, 1999-ben a proTRANSILVANIA alapítványt Stoica úr helyezte törvényen kívül. Csak nem hallottak a felmérésekről, csak nem jöttek rá, hogy megint meg lehet szerezni egy darab koncot? (Most általában a pártokról beszélek és nem a két liberális képviselőről, akik egyébként tiszteletre méltóak).

Hercules Poirot

20. Tisztelt Gherman úr! Ön a csíkszeredai találkozón arra a kérdésre, hogy milyen mertekben vállalja fel a Liga az erdélyi magyarok és szászok ügyet, azt válaszolta, hogy lesz egy-egy képviselőjük Erdélyben, de a Ligának nem ez a feladata, hanem Bánság és Erdély gazdasági fellendítése a regionalizalódás segítségével. Ugyanakkor kifejtette, hogy ez a regionalizálás nem tévesztendő össze a föderalizációval, az alkotmányt nem szabad megváltoztatni, mert ezzel minden román anyanyelvű állampolgár megsértve erezne magát. Ugyanakkor pár perccel később Erdély Parlamentjét emlegette, mint lehetséges fórumot, ahova bejuthat a partja, ha a Roman Parlamentbe nem jut be. Hogy lehet Erdély Parlamentjéről beszelni, amíg nincs meg rá a jogi lehetőség alkotmányilag, ugyanakkor fenntartani az alkotmány egységes nemzetállamra és egységes, oszthatatlan területiségre vonatkozó cikkelyeit?



Tisztázzuk: nem tudom, mit értett Ön a Csíkszeredában elhangzottakból. Tehát:
- Az erdélyi magyaroknak és szászoknak egy-egy képviselőjük lesz a Liga legfelsőbb vezetésében.
- Azt mondtam, hogy a regionalizáláshoz nincs szükség az alkotmány megváltoztatására, és idéztem a "Tratat de drept constitutional" c. műből (prof. Dr. Ion Deleanu, 1996): "Az egységes állam nem összeférhetetlen a decentralizációval, azaz azon szervek autonómiájának és döntési hatáskörének elfogadásával - bizonyos korlátok között -, amelyek az állam területi alegységeiben (régiókban, tartományokban, megyékben stb.) jönnek létre." Az alkotmány módosítása azt jelentené, hogy klasszikus román stílusban száz évig tartó viták és politikusi reagálások sora következne. Mi több, abban a pillanatban, amikor autonómia és regionalizálás helyett az alkotmány 1. paragrafusa jönne szóba, a politikai osztály megint felkiáltana, hogy "tépik szét az országot". Próbáljon meg elbeszélgetni egy moldvai vagy dobrudzsai emberrel a regionalizálásról - lehet, hogy igazat fog adni Önnek. De az alkotmány első szakaszáról? Azt hiszem, legjobb esetben hátat fordítana.

- Én az Erdélyi Parlament kifejezést csak úgy használom, mint egy adminisztratív és politikai fogalmat, amely a regionális valóságot és erőforrásokat kezelné. A pontos fogalmak a következők: Regionális Tanács (végrehajtás) és Regionális Kamara (törvényhozás). Ezek a szervek másodrendű törvényhozói hatalommal bírnak, a régión belül pedig kizárólagos hatáskörük van.

22. Hogy lehet Erdélyt gazdaságilag függetleníteni a Román Parlamentbe való bejutással? Kik lennének a potenciális támogatok Bukarestben? Hogy lehet tiltakozni az egyik pillanatban a föderalizació ellen, és Erdély Parlamentjét emlegetni a másikban?

Én nem tiltakozom a föderalizálás ellen, csak annyit mondok, hogy ez a megfogalmazás egyrészt teljesen alkalmatlan a románok többségének felfogását figyelembe véve, másrészt a föderalizáció két külön egység közös politikai keretben való egyesítését jelenti. Most viszont Románia egységes egész, akkor meg milyen egységek egyesülnének?

23. Mi lesz Erdély statusa, ha nem lesz gazdaságilag teljesen alárendelve Bukarestnek, nem lesz autonóm, nem lesznek politikailag is részben független régiók, de lesz Erdélyi Parlament?

Nekem az az érzésem, hogy az Ön pártjának valójában nincs jogi, politikai, gazdasági szakemberek bevonásával kidolgozott, következetes, logikusan felépített programja, inkább ad-hoc módon válaszol a találkozókon felmerülő kérdésekre az adott kérdező szájíze szerint, éppen az ellenkezőjét válaszolva a következő kérdezőnek, ha annak meg úgy hangzik jobban, amit mond.

Az ún. programból kiragadott részek ellentmondtak egymásnak, nem voltak átláthatóak, összefüggőek, inkább zavarosnak neveznem, a híres szürkeállományomnak sem sikerült összeállítani egységes egésszé. A szimatom szerint állnak Ön mögött olyanok, akiknek nem Erdély gazdasági talpra állítása az érdeke ennek a reális alapok nélküli erdélyeskedő diskurzusnak a fenntartásával.


Válaszoltam már a 6-os pontban. Az Ön megérzése személyes jellegű, mindenkinek joga van véleményt alkotni. Csak azt ne mondja többet, hogy a románok nem fogják fel a modern kor szellemét vagy hogy a magyarok ellen vannak. Talán a történelemben, közös történelmünkben most először jön létre egy politikai szervezet - ha mégoly tapasztalatlan is, mint a Liga - amely kezet nyújt valamennyi erdélyinek, románnak, magyarnak, németnek, zsidónak, vagy akárkinek. A mi érdekünk egy olyan Erdély, amely az erdélyieké. Ha Ön ezt meg tudja érteni, jó, ha nem - talán úgy is jó lesz.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS