2019. február 17. vasárnapDonát
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nő az erdélyi egyetemeken tanuló magyarországiak száma

Gy. A. Gy. A. 2009. május 12. 10:02, utolsó frissítés: 10:14

A marosvásárhelyi színin már most tandíjmentes helyeken tanulhatnak, a BBTE-n a minisztériumi jóváhagyást várják.





Egyre nagyobb a magyarországi hallgatók száma a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen, mondta el a Transindexnek Gáspárik Attila, rektor: míg az idei másodéven négy magyarországi tanulójuk volt a nappali alapképzésben, első éven most már hatan vannak, ami arányítva már több mint 10%-ot jelent. De a doktori képzésben is van három magyarországi hallgató. És ezek csak azok a diákok, akik be is jutottak, mert jóval többen voltak azok, akik a felvételire jelentkeztek.


Kaposvár helyett Marosvásárhelyt választják


Gáspárik szerint a magyarországi diákok jelenlétének több oka is van, tavaly például nem indult színművészeti szak Budapesten, csak Kaposváron – és akkor már többen inkább Marosvásárhelyt választották. A rektor szerint nem lehet kihagyni a szempontok közül, hogy a városban létezik fapados repülőjárat, hogy itt olcsóbb az albérlet és az élet, mint mondjuk Budapesten. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egyetem nagyon sokszor megmutatkozott már Magyarországon, sok végzőse ott szerzett hírnevet. Példaként többek között a Krétakör egyik vezető színészét, Katona Lászlót, illetve a József Attila Színház legújabb felfedezettjét, Zöld Csabát említette.

Gáspárik Attilától azt is megtudtuk, a magyarországiak, illetve bármilyen más európai uniós diák a román állampolgárokkal egyenlő jogokat élvez az egyetemen: ha nem végeztek el már korábban egy főiskolát, tandíjmentes helyekre felvételizhetnek. Ugyanakkor ösztöndíj-lehetőségek is vannak a magyarországi hallgatóknak, közülük többen kapnak román állami ösztöndíjat.


A Babes-Bolyain a legdivatosabb a pszichológia

2007-hez képest tavaly több mint 700-al nőtt a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatára felvételiző diákok száma. A növekedés a román tagozatra is jellemző volt, de míg ott ez csak 14%-os volt, addig a magyar tagozaton 30%-kal nőtt a felvételizők száma. A BBTE-n tanuló diákok létszáma a doktori képzésben résztvevőkkel együtt idén 49.463, ebből jelenleg kb. 7600 diák tanul magyar tagozaton.

Nagyobb vonzerőt a magyarországiak számára valószínűleg a távoktatásos helyek jelenthetnek – jelenleg öt karon létezik magyar nyelvű távoktatás (Bölcsészkar, Történelem és Filozófia, Szociológia és Szociológia munkás, Pszichológia és Neveléstudományok, Közgazdaság- és Gazdálkodás-tudományok). Ezek közül a pszichológia szak számít igazán népszerűnek.

Míg a nappalin csak egy magyarországi diák tanul, távoktatáson a három alapképzési évben összesen 36-an tanulnak, ami az összlétszám kb. 15%-át jelenti – tudtuk meg a titkárságon. De ha évenkénti adatokat vizsgáljuk, látszik a növekvő tendencia: a jelenlegi harmadéven csak 4-en, másodéven 11-en, első éven pedig már 21-en járnak pszichóra Magyarországról.


Ellentmondásos számsorok

Az BBTE sajtóirodájától csak az utóbbi két év adatait tudtuk megszerezni – annak ellenére, hogy nyilván pontos és teljes adatsort kell lejelenteniük a szaktárcának. A tőlük kapott adatok szerint a 2007-2008 tanévben összesen 543 külföldi diák tanult a BBTE-n. Ebből az alap- és mesteri képzésen 33, a doktorin 14 volt magyarországi.

A jelenlegi tanév adatai: 581 külföldi, magyarországi: 35 az alap és mesteri-, illetve 16 a doktorin. Arra vonatkozóan sem voltak adatok, hogy ez a létszám pontosan hogyan oszlik meg a karok és szakok között. Azt tudni lehet hogy a diákok több mint fele a Moldovai Köztársaságból érkezett. A hivatalos adatok elég ellentmondásosnak tűnnek, ha figyelembe vesszük, hogy csak pszichológia távoktatáson jelenleg 36-n kéne legyenek.

Magyari Tivadart, a magyar oktatási vonalért felelős rektorhelyettest kérdeztük arról, hogy nőtt-e a magyarországiak érdeklődése az egyetem iránt. Elmondta, az őszi adatok szerint 147 külföldi diák tanul a BBTE magyar tagozatán (ahol jelenleg 61 szak működik). Ezek nem mindegyike magyar állampolgár, van közöttük magyarul beszélő, de más állampolgárságú diák is.

Vélhetően innen adódhat az eltérés a hivatalos statisztikáktól, illetve abból, hogy a vannak olyanok, akik ugyan még román állampolgárok, de Magyarországon élnek és már ott fejezték be a középiskolát. De azoknak a magyarországiaknak a száma, akik átlagosan három hónapos csereprogramokban vesznek részt az egyetemen, eléri a 250-300-at. Magyari véleménye szerint a magyarországi diákok száma az elkövetkező években


egyértelműen nőni fog,

ezt jelzi az érdeklődők számának jelentős emelkedése. Ennek oka, hogy a képzés olcsó, ugyanazokat az előnyöket élvezik, amit az itteniek, ugyanakkora tandíjat kell fizetniük, mint a román állampolgároknak.

A BBTE-n azzal is megkönnyítették a beiratkozást a magyarországi hallgatók számára, hogy az érettségi diplomákat nem kell lefordíttatni, elegendő, ha az egyetem magyar tagozata hitelesíti. Ennek ellenére továbbra is jellemző módon az egyik fontos kérdés az érettségi átszámítási kulcs, felvételikor valóságos matematikusi csoport szokott összegyűlni azzal a céllal, hogy átszámolja a romániai osztályzásra.

Szakonkénti eloszlásról Magyari sem tudott konkrét adatokat mondani, de úgy véli, jellemző módon a természettudományok és a közgáz az, amit a magyarországiak inkább választanak. De a színművészeti szak iránt itt is megnőtt az érdeklődés, mióta Budapesten szünetel az oktatás – itt tanul jelenleg az egyetlen BBTE-s tandíjmentes magyarországi diák is, aki külön kérvényezte ezt, és az oktatási minisztérium jóváhagyta számára.


A minisztériumtól várják a világos választ

A kérdésre, hogy idéntől már felvételizhetnek-e a magyarországiak tandíjmentes helyekre, Magyari azt válaszolta, hogy ha a felvételiig világos rendelkezést kapnak, hogy ez lehetséges, akkor igen.

„Tavaly nem volt semmilyen világos rendelkezés, így rá kellett kérdeznünk, írásbeli jóváhagyást kértünk a minisztériumtól. Jelenleg egy elvi egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy nem román állampolgár diákok is kaphassanak ingyenes helyet, viszont az erről szóló jogszabályt még nem bocsátották ki. A minisztérium most azon dolgozik, hogy feloldja az ellentmondást, ami az idevágó jogszabályban van. A vonatkozó mondat szerint az európai uniós állampolgárok teljesen azonos körülmények között tanulhatnak.

Amikor viszont valaki megkérdezi, hogy ez érvényes-e a helyek finanszírozására is, akkor kétféle álláspont van. Az egyik az, hogy igen, mert ebben minden benne van, a másik az, hogy nem mert nagyon sok országban az állam csak a saját adófizető állampolgárainak biztosítja az ingyenes oktatást. A volt kormány tanügyminisztere azt mondta, hogy ezt az egyetemek kell eldöntsék: de ez egy rossz válasz volt, az összes egyetem visszautasította, mert ez egy központilag megoldandó kérdés. A minisztériumnak kell eldöntenie, hogy kinek adja a pénzt, mert végül is ő adja” - fejtette ki Magyari.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS