Készülnek a romániai városok zajtérképei
Máthé Éva 2009. május 14. 09:31, utolsó frissítés: 12:46Kolozsvár zajtérképe esetlegesre sikerült, ami téves következtetésekhez vezethet, de Vásárhelyen se volt zökkenőmentes az adatok begyűjtése.
A zajártalom témakörében szervezett a napokban szemináriumot a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, amelyen a környezetvédelemi minisztérium és az Országos Környezetvédelmei Ügynökség illetékesei, valamint külföldi (német, spanyol és litván) szakértők vettek részt.
A szeminárium keretében – többek között – bemutatták Kolozsvár és Marosvásárhely úgynevezett stratégiai zajtérképét. Az országos ügynökség atmoszféravédelmi ügyosztályának a vezetője, Mariana Voicu elmondta: az uniós előírások, a környezetvédelmi direktíva (49/2002) értelmében Romániában már 2007. december elsejéig el kellett volna készülnie a legnagyobb hazai városok és a környezetük zajtérképeinek, de például Ploiesti és környéke vonatkozásában még mindig folyik az adatgyűjtés.
Marosvásárhely olyan szempontból kapott dicséretet, hogy nincs benne ebben az első körben, tehát még körülbelül két esztendeje lenne arra, hogy az önkormányzat elkészíttesse a térképet, de ez máris készen van.
A kolozsvári stratégiai zajtérképet a bukaresti Enviro Consult Kft. mutatta be, amely – külföldi partnerekkel együtt – több hazai város, például Bukarest, Brassó, Ploiesti, Jászvásár, Galac, illetve Plovdiv és Szófia zajártalmával is foglalkozott, egyeseknek már elkészítette a térképét, mások kidolgozása folyamatban van.
A cég szakértője, George Tache elmondta: a zajtérkép-készítőknek egyáltalán nincs könnyű dolga: „A legtöbb hazai város esetében a munkát azzal kell kezdeni, hogy össze kell állítsuk a profi várostérképeket, mivel azok, amivel az önkormányzatok rendelkeznek, idejemúltak, szakszerűtlenek. Megtörténik, hogy a zajtérkép-projektre szánt pénz 70 százaléka eleve erre megy el.”
A prezentációból kiderült, hogy Kolozsváron mindössze két fix, és két gépkocsira szerelt mozgó berendezéssel mérték az utcák, terek, agglomerációk zajszintjét. George Tache bírálta a kolozsvári repülőteret, amely semmiképpen nem akarta kiadni a működésére vonatkozó adatokat, így azok be sem kerültek a zajártalomról szóló tanulmányba, holott annak mind az autóforgalom, mind a vasúti és a légi forgalom okozta zajártalommal foglalkoznia kellene.
Ugyanakkor arra is utalt, hogy mivel a hatóságok, amelyektől adatokat kaptak, aláírásukkal nem hitelesítették a tanulmányban felhasznált adatokat, viszonylagosnak tekintik Kolozsvár zajtérképét, amit majd a későbbiekben javítani kell.
Szakszerűbb prezentációt mutatott be Dinu Covaciu mérnök, a Brassói Transilvania Egyetem munkatársa, akit a marosvásárhelyi önkormányzat bízott meg a zajtérkép elkészítésével. A tanulmány a Sapientia Alapítvány, valamint a brassói egyetem és egy brassói kutatóintézet (Institutul de Autovehicule) együttműködése nyomán jött létre.
A felmérések alapján a szakértők kimutatták: a városban a gépkocsik átlagsebessége 30 kilométer, és a 150 ezer lakosú településen körülbelül 45 ezer lakos van kitéve a nap bizonyos óráiban, a csúcsforgalom idején az itt mért legmagasabb, 60 decibel körüli zajártalomnak. Egyébként az uniós előírás szerint a sűrűn lakott területeken a zajszintnek nem szabad meghaladnia a 70 decibelt, ettől a határtól már az emberi szervezetre káros ártalomnak számít a zaj.
Marosvásárhelyen ugyanakkor komoly gondot okoz az, hogy a vasút áthalad a településen, helyenként a lakóházak közvetlen szomszédságában zakatolnak a szerelvények. Covaciu mérnök azt is közölte, hogy Marosvásárhelyen a CFR helyi munkatársaival gyűlt meg a bajuk, akik semmiképpen nem akartak megadni bizonyos adatokat (például azt, hogy általában hány vagonból állnak a személy- és a teherszállítást szolgáló szerelvények), titkos adatoknak nyilvánították ezeket.
A bukaresti CESTRA Kft. tekintélyes szakértőnek számító vezetője, Mihai Zaplaic esetlegessége, szakszerűtlensége miatt keményen bírálta a kolozsvári zajtérképet bemutató Enviro Consult céget, no meg az egész zajártalom-felmérési hazai akciót. Szerinte az esetleges, megbízhatatlan adatokat tartalmazó tanulmányoknak, térképeknek semmi értelme sincs. Ezek téves következtetésekhez, intézkedésekhez vezethetnek, vagy semmilyen eredményük nem lesz.
“Az olyan javaslatok megtételéhez, mint hogy költöztessük ki a nehézgépkocsi-forgalmat a belvárosokból, építsünk terelőutakat, nem kell milliókat költeni”, mondta a szakember.
A kolozsvári és a marosvásárhelyi zajártalmi térképeknek még nincs következménye, a vásárhelyi még nem került a közgyűlés elé.