Fontolva halad a romániai igazságszolgáltatás
szerk. 2009. július 23. 10:56, utolsó frissítés: 11:24Az EB az igazságszolgáltatási reform elősegítése érdekében egy 16 pontba szedett javaslatcsomagot fogalmazott meg.
Nem javasolja a védzáradék érvénybe léptetését az Európai Bizottság, bár az év végéig ezt megtehette volna. A monitorizálást azonban addig folytatják, amíg az igazságszolgáltatási rendszer helyesen működik, a politikum pedig támogatja a korrupcióellenes harcot.
A jelentés szerzői elismerik, hogy tavalyhoz képest létezik bizonyos előrelépés a romániai igazságszolgáltatási rendszer reformja terén, azonban a bevezetett reform-intézkedések részben a politikai nyomásgyakorlás miatt még nem nyugszanak szilád alapokon – jelentette ki Johannes Laitenberger, az Európai Bizottság szóvivője.
„Bizonyos esetekben túlságosan átpolitizált a reform-folyamat. Annak ellenére, hogy a büntető és a polgári törvénykönyveket aktualizálták, a tartalmát nem vizsgálták teljesen újra. Ez a tény számos módosító indítvány és sürgősségi rendelet megfogalmazásához vezetett. Így nem meglepő az sem, hogy
a romániai joggyakorlat sok esetben ellentmondásos,
ami fölösleges késlekedéseket generál, és a törvényalkotó sürgősségi kormányrendeletek mozaikja tovább súlyosbítja a helyzetet” – mutatott rá az EB képviselője.
A jelentés ugyanakkor arra is kitér, hogy a kormány fontos reformjavaslatokat tett, és az igazságszolgáltatási rendszer törekvései is társulnak az ügyészség által elért eredményekhez. „Ahhoz, hogy Románia bebizonyíthassa az előrehaladás fenntarthatóságát, az igazságszolgáltatási rendszert nem kellene átpolitizálni. Szükség lenne egy, a politikai szereplők közötti konszenzusra ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás ténylegesen függetlenül működhessen, a korrupciós perek esetében a tényfeltárás pártatlan legyen, hogy gyors és hatékony döntések születhessenek - áll még a jelentésben.
Az európai intézmény egy 16 pontból álló javaslatcsomagot is megfogalmazott a romániai igazságszolgáltatás számára. Többek között a büntető és a polgári törvénykönyvek alkalmazási útmutatójának elfogadását és a törvénykönyvek mielőbbi gyakorlatba ültetését javasolta az európai intézmény. Továbbá azt tanácsolja, hogy a volt, vagy a jelenleg is a kormány tagjaként tevékenykedő politikusok esetében megkülönböztetés nélkül folyjanak le a bűnvádi eljárások.
Az EB a Legfelső Bírói Tanácsnak (CSM) azt javasolja, biztosítsa a transzparenciát, és vállalja fel a felelősségeit, ugyanakkor döntései megfogalmazásakor
törekedjen a közérthetőségre,
és tegye könnyen elérhetővé ezeket. A jelentés új módszert javasol az igazságszolgáltatási rendszer humánerőforrásainak kezelésére. Ez kihívást fog jelenteni a rendszer számára, mert kicsi a költségvetés, nehéz képzett személyzetet találni és az infrastruktúra sem kielégítő – vélik a jelentés készítői.
A nehézségek ellenére mégiscsak sikerült hozni néhány intézkedést a helyi bírósági és az ügyészségi személyzet esetében, azonban a helyzet további kezelése szükséges – áll még a jelentésben.
A jelentés készítői ugyanakkor hangsúlyozzák, a személyzettel kapcsolatos megszorítások a CSM-nek az áthelyezést szabályzó májusi döntése következtében hevenyebbé váltak, mivel egy új törvény értelmében akkor sem lehetséges az egyes alkalmazottak áthelyezési kérését megtagadni, ha az illető bíróság vagy az ügyészség személyzethiánnyal küszködik.
Továbbá megállapítják, mivel a személyzet előléptetése, áthelyezése, avagy a fegyelmi eljárás kezdeményezése tekintetében korlátozottak a főügyész rendelkezésére álló lehetőségek, a bűnügyi eljárásokat lebonyolító személyzet átszervezése meglehetősen nehézkes. Ezért a CSM-nek szerepet kellene vállalnia az ügyészségek az újraszervezésében.
Az EB javasolja a Legfelsőbb Semmítőszék és Bíróság szerepének megszilárdítását a joggyakorlat egységesítésének kérdésében – többek között felkérik az intézményt, hogy járuljon hozzá a felfolyamodványok procedúrájának egyszerűsítéséhez, illetve határozza meg, hogy a különböző korrupciós ügyekben mekkora büntetés szabható ki.
Az EB dokumentuma azt is megjegyzi, hogy a főügyész a törvény érdekében a Legfelsőbb Semmítőszék és Bíróságnak a joggyakorlattal ellentétes határozatai ellen felfolyamodványokat intézett, ezzel elősegítve a joggyakorlat egységesítését. A legtöbb felfolyamodványt a főügyész 2007-ben terjesztette be, 2008-ra ezek számának megcsappanása egyértelműen
az akció eredményességéről tanúskodik
– értékelik az európai megfigyelők. Az Európai Bizottság jelentésében hangsúlyozza, ősszel a Legfelsőbb Semmítőszék és Bíróság élére kerülő új elnöknek alkalma lesz bebizonyítani az igazságszolgáltatás reformja és korszerűsítése melletti elkötelezettségét.
Az Európai Bizottság támogatja az alkotmánybíróság működését szabályzó törvény módosítását is. Azt javasolja a kormánynak, hogy győzze meg a parlamentet, változtassa meg a jogszabályt annak érdekében, hogy a perek tárgyalása ne álljon le abban az esetben, ha a fel- vagy az alperes alkotmányellenességre hivatkozik.
Ugyanakkora törvény által korlátozni kell azokat a lehetőségeket, amikor alkotmányellenességre lehet hivatkozni.
Az Európai Bizottság tegnap mutatta be a harmadik jelentését, amely Romániának az EU-hoz való csatlakozás óta történt előrehaladását elemzi az igazságszolgáltatás terén. A csatlakozáskor Románia az EU-val abban egyezett meg, hogy az európai szerv monitorizálni fogja az igazságszolgáltatási reform és a korrupció ellenes harc haladását.
Forrás: realitatea