Miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) 10 órás ülés után megvonta bizalmát Adrian Năstasetől, a politikus ma reggel bejelentette: lemond ügyvezető elnöki és képviselőház elnöki tisztségéről egyaránt. A szociáldemokraták nagy többsége ugyanis úgy ítélte meg, hogy Năstase egymillió dolláros, Tamara nevű nagynénjétől származó öröksége körüli ellentmondások, valamint az ellene korrupció gyanúja miatt indított ügyészségi vizsgálat rontották a párt tekintélyét.
Năstase viszont ma azt is közölte, mindettől függetlenül PSD-tag marad, és egyáltalán nem tart politikai jövőjétől.
Miközben a szociáldemokraták vezetői nem kívánták kommentálni a történteket, a volt ügyvezető elmondta, elfogadta sorsát, és csupán „bűnbaknak” érzi magát a PSD valamennyi belső problémájáért.
„Részben örülök, hogy így történtek a dolgok. Zavart volna, ha egy bizonyos idő elteltével a párton belüli negatív irányú fejlődést az én számlámra írták volna. Most már tudjuk követni, hogy valóban szükséges volt-e ez a lépés” – véli Adrian Năstase.
A pillanatnyilag még képviselőházi elnök ugyanakkor közölte, részt vesz ma az alsóház állandó bizottsági ülésén. Arról viszont egyelőre nem kívánt nyilatkozni, hogy még ma előterjeszti-e lemondását. „Mindent a maga idején” – sommázott. (realitatea tv, mti, hírszerk.)
Pro Cultura Hungarica-emlékplakettet kapott Kelemen Antal karnagy. A rétyi iskola igazgatója, a háromszéki, sőt, erdélyi magyar fúvószene-mozgalom mindenese Ópusztaszeren a Szent István-napi ünnepség keretében vette át a díjat Hiller István minisztertől. Az emlékplakettet azoknak a külföldi állampolgároknak adják, akik a magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetésében és terjesztésében, valamint a magyar és más nemzetek művelődési kapcsolatainak gazdagításában elévülhetetlen érdemeket szereztek. /(Ferencz): Pro Cultura Hungarica-díj Kelemen Antalnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./ [Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2003. szeptember 6.
Désen az augusztus végi tanácsülésen 16-4 arányban a román tanácsosok megszavazták, hogy a református egyházi javak felkerüljenek az eladásra javasolt üzlethelyiségek listára. Az RMDSZ-es tanácsosok érvelését nem vették figyelembe: 1964-ben a román államnak adományozott dési református egyházi javak nem az 1948-as református egyházi statútum szellemében kerültek át, így ez semmisnek tekinthető. Még azt a kérést sem teljesítették, hogy napolják el a döntést addig, amíg a visszaszolgáltatási bizottság választ nem ad a dési református egyházközség kérésére. /Balogh Zoltán: Eladják a református egyházi javakat? Elutasították az iskolák támogatási kérését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./ [Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2003. szeptember 6.
Elbírálták azokat a pályázatokat, amelyek az Iskola Alapítvány felhívására érkeztek tehetséges, de hátrányos helyzetű általános iskolás tanulóktól. Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára közölte, magyarországi kezdeményezésről van szó: magánszemélyek és vállalkozók az adakozók falusi vagy szórványkörnyezetből származó tehetséges gyerekeket kívánnak segíteni. A program címe jelképesen Fogadj örökbe. Ez a célt is érzékelteti: a támogató és támogatott között személyes kapcsolat alakuljon ki, amely hosszú távon, legalább érettségiig hozzásegíti a gyereket a tanuláshoz. A program lebonyolítására vállalkozott az Iskola Alapítvány. Azok a 7., 8. vagy 9. osztályba induló gyerekek, akik nyertesei a pályázatnak, szeptembertől egy éven át havi 9000 forintnak megfelelő lejt kapnak. Összesen 95 személy támogatására gyűlt össze pénz, ezt az Iskola Alapítvány kiegészítette úgy, hogy száz pályázó kap az elkövetkező években támogatást. /Takács Éva: Fogadj örökbe - esély a továbbtanulásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./ [Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
1988. szeptember 6.
A temesvári református egyházmegye lelkészi közössége folyamodványában felszólítja a két romániai egyházkerület igazgatótanácsait és a zsinatot, hogy alakítsák ki álláspontjukat a falurombolással kapcsolatban. Ez az egyetlen szervezett tiltakozás a falurombolással szemben. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1940. szeptember 6.
Bárdossy László jelenti a magyar külügyminisztériumnak, hogy "román lapok nyílt izgatására bukaresti gyárakból és más vállalatoktól a magyarokat felmondás nélkül és tömegesen elbocsátják". [Balogh Béni: Dél-erdélyi magyarság 1940-1944]
2010. szeptember 6. hétfő, Zakariás
RSS
