2019. november 15. péntekAlbert, Lipót
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Sólyom: nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni

2006. május 05. 10:32, utolsó frissítés: 10:32

Nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni – mondta Sólyom László köztársasági elnök tegnap azon konferencia után, amely az államfő kezdeményezésére jött létre a Magyarország határain kívül élő magyar tudósokkal, közéleti és a civil szférában elismert személyiségekkel, annak érdekében, hogy megvitassák a határon túli magyarok helyzetét.

Az államfő a konferencia helyszínét adó Sándor-palotában megtartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: megerősödött az a tény, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. Az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai – hangsúlyozta.

Sólyom László elmondta, a konferencia kifejezetten tudományos jellegű volt, 17 tudományos előadás hangzott el a szomszédos országokból érkező meghívottaktól. Mint kiemelte, az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad. Hozzátette: rendkívül nagy a magyar ajkú népességfogyás mértéke a szomszédos országokban. Példaként említette, hogy Romániából tizenhat év alatt több magyar ajkú ment el, mint Magyarországról 1956 után.

Szociológiai felmérés szerint a szomszédos országokban a magyar ajkú lakosság képzettsége a többségi lakossággal szemben sokkal rosszabb, a magyar ajkú értelmiség szinte hiányzik – mutatott rá az államfő.

Hangsúlyozta, a meghívottak egybehangzóan állították: iskolák nélkül teljesen reménytelen az identitást fenntartani, hiszen a magyar nyelv tudása önmagában nem biztosít semmiféle igazi nemzettudatot. A magyar identitás átadását az óvodákban kell elkezdeni, a magyar nyelvű egyetemek nem lesznek életképesek, ha ez a magyar szellemű oktatás nem az óvodában kezdődik – tette hozzá a köztársasági elnök.

Sólyom László elmondta, a következő tanácskozást őszre tervezik, az 1956-os ünnepségek után, novemberben. Ennek témája a tömbmagyarság és a szórványmagyarság közötti különbségek, illetve a többes identitás kérdései - tette hozzá.

Az államfő újból hangsúlyozta: a konferenciasorozat nem érinti a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szükséges és fontos tevékenységét, és nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe. Sólyom László az elnöki protokoll részének és alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túli magyarsággal való törődést. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS