2019. november 22. péntekCecília
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Írország kivár a munkavállalási joggal

2006. május 09. 15:09, utolsó frissítés: 15:09

Írország addig nem hoz döntést arról, hogy automatikus munkavállalási jogot ad-e a román és a bolgár munkavállalóknak, amíg az összes többi EU-tagállam meg nem nyitja munkapiacát az új tagországok előtt – írja az ír miniszterelnökre hivatkozva a keddi The Irish Times. A legnagyobb ír napilap beszámolója szerint Bertie Ahern újságíróknak azt mondta: az ír kormány ebben a kérdésben még nem döntött, és döntése előtt meg szeretné várni, "hogy a többi tagország is megteszi ugyanazt, amit mi megtettünk".

Ahern ezzel arra utalt, hogy Írország – Nagy-Britanniával és Svédországgal együtt – egyike volt annak a három régi EU-tagállamnak, amely a 2004. májusi bővítés pillanatától megnyitotta munkapiacát az akkor csatlakozó nyolc kelet-európai új tagország munkavállalói előtt. A múlt héten Spanyolország, Portugália, Finnország és Görögország is jelezte, hogy nem alkalmazza tovább a korlátozásokat.

Az ír kormány legfrissebb adatai szerint 2004 májusa és 2005 decembere között több mint 165 ezer kelet-európai, illetve ciprusi és máltai állampolgár vállalt munkát Írországban. Az új tagállamok közül messze a legtöbben, csaknem 90 ezren Lengyelországból érkeztek; ez az új uniós országok írországi munkavállalóinak 54%-a. A kelet-európai EU-tagállamok közül a legkevesebb munkavállaló Magyarországról és Szlovéniából próbált szerencsét Írországban; az előbbiből december végéig 4839-en (kevesebb mint 3%), az utóbbiból mindössze 139-en érkeztek.

Nemrégiben egy országos közvélemény-kutatás azt mutatta ki, hogy az íreket aggasztja a keletiek beáramlása. A The Irish Times és a TNS-MrbI közvélemény-kutató néhány héttel ezelőtti felmérése szerint a megkérdezettek 78%-a jónak tartana valamilyen korlátozást, például a kelet-európaiak munkavállalásának külön engedélyeztetéshez kötését.

Az ír kormány statisztikái szerint decemberben az ír munkapiacon dolgozók 8%-a – 243 ezer alkalmazott – külföldi volt; legnagyobb részük a keleti új tagállamokból érkezett (a teljes adat nem tartalmazza a 15 régi EU-ország munkavállalóit). A külföldiek aránya 1999-ben még 3,7% volt.

Nagy-Britannia – a legnagyobb olyan EU-gazdaság, amely a bővítés első napja óta nyitva tartja munkapiacát a keleti új tagországok előtt – hivatalosan még nem nyilatkozott arról, hogy Románia és Bulgária hivatalosan jövőre esedékes felvétele után beengedi-e e két ország munkavállalóit is. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS