A magyar EP-képviselők a kisebbségi kérdések hangsúlyozását hiányolták az országjelentésből
2006. május 17. 10:38, utolsó frissítés: 10:38
Elsősorban a kisebbségi problémák nagyobb hangsúlyozását hiányolták az Európai Parlament magyar képviselői az Európai Bizottság Romániáról szóló országértékelésében.
Tabajdi Csaba (MSZP) a plenáris ülésen elhangzott felszólalásában úgy vélte: a jelentés szinte teljesen elfeledkezik a kisebbségek kérdéséről, Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) ugyancsak arról érdeklődött, „hová tűnt a másfél milliós magyarság, Európa egyik legnagyobb kisebbsége a mostani jelentésből", míg Mohácsi Viktória (SZDSZ) arra mutatott rá, hogy most is sok közlés érkezik a két országból a bűnügyi szervek romákat sújtó túllépéseiről, rendőri támadásokról
Gál Kinga hangoztatta, hogy míg a korábbi bizottsági, majd parlamenti jelentések mindegyike felhívta a figyelmet a romániai magyar közösség igényeire, a mostani alig említi, miközben „a romániai magyarok nem tűntek el 2005 októbere óta, az Európai Parlament által külön is problémásnak ítélt kérdések sem szívódtak fel".
„Ezek meg nem oldott ügyek, és egyre nyilvánvalóbb, politikai akarat sincs megoldásukra: például egy kisebbségi törvény elfogadása a kulturális autonómia segítségével a magyar nyelvű felsőoktatás biztosítása, az önkormányzatiság elvének érvényesítése, a diszkriminatív választási törvény módosítása" - tette hozzá. Felszólalását befejezve átadta Rehnnek európai parlamenti képviselők levelét, továbbá „szimbolikusan néhányat a sok ezer közül, amelyeket erdélyi emberek, civil szervezetek intéztek hozzá".
Tabajdi Csaba leszögezte, hogy a Magyar Szocialista Párt EP-delegációja támogatja Bulgária és Románia 2007. január 1-jei felvételét, de támogatása „nem jelenthet felmentést a román és bolgár kormány számára, hogy tegyenek meg mindent az Európai Bizottság és az Európai Parlament korábbi és mostani jelentéseiben felsorolt hiányosságok kiküszöbölésére". Ő is sürgette, hogy „az Európai Bizottság kérje számon Románián korábbi döntései szellemében a kisebbségi törvény elfogadását, az egyházi ingatlanok visszaadását, és a magyar nyelvű államilag finanszírozott egyetem megteremtését".
Úgy vélte, Rehn „kettős mércét alkalmaz", mert a két éve csatlakozott „tíz új tagállam esetében jóval többet követeltek kisebbségi téren, mint amit az akkori tagoktól, most pedig a jelenlegi tagállamokra hivatkozva ennél jóval kevesebbet akarnak számon kérni Romániától".
Dobolyi Alexandra (MSZP) helyesnek nevezte, hogy 2007-től csatlakozhat a két ország, és úgy vélte a bizottsági álláspont jó üzenet Románia és Bulgária népének. A képviselő asszony megköszönte, hogy a bizottság felvetette a kisebbségi kérdést. Szerinte Románia csatlakozása, a határok eltűnése megoldást kínál a határon túl élő magyarok számára. Azt mondta egyúttal, az EP is számon fogja kérni Románián, hogy korábbi ígéretének megfelelően elfogadja a kisebbségi törvényt.
Mohácsi Viktória szerint a két ország között jelentős különbség van: míg Szófia elismeri a romákat sújtó problémákat, Bukarest igyekszik azokat eltitkolni. Kifogásolta, hogy bár az oktatásban a szegregáció mindkét országban jelentős, mégis csak a bolgár jelentésben szerepel erre való utalás. A képviselőnő szerint ezért különösen Romániában kell fokozott figyelemmel követni a romák körülményeinek változását.
Szent-Iványi István (SZDSZ) az MTI-hez eljuttatott kommentárjában üdvözölte az Európai Bizottság javaslatát. „A két tagjelölt állam alapvetően sikeres reformlépéseinek elismerése e döntés, amelyben nélkülözhetetlen szerepet játszottak a román és bolgár liberálisok. A folyamat azonban ezzel nem érhet véget, sőt a csatlakozást követően is folytatódnia kell" - tette hozzá. Sajnálatosnak tartotta, hogy a kisebbségek anyanyelvi felsőoktatása nem kapott kellő figyelmet, és nem osztja „a restitúcióval kapcsolatos optimista értékelést" sem. Kifogásolta, hogy a verespataki bányaberuházás kérdése kimaradt. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!