Illeték, adó, járulékok: 40 milliárdot fizetnek külmagyarok a magyar államkasszába
2006. augusztus 02. 14:06, utolsó frissítés: 14:12
Csak illetékekből körülbelül egymilliárd forintot fizetnek be a magyar államkasszába azok a külhoni magyarok, akik munkavállalási vagy tartózkodási vízumot igényelnek, vagy igazolniuk kell, hogy legálisan laknak Magyarországon – derül ki a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának Elválasztás című riportjából.
Az összegzés többféle bevételi forrást említ. A külföldiekkel kapcsolatos ügyintézéssel a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) foglalkozik. Itt évente csaknem 50 ezer tartózkodási kérelmet bírálnak el. Ez az esetenkénti 5000 forintos eljárási illetékkel 250 millió forint, amelyhez a fellebbezések illetékével további 12,5 millió társul. Mindez majdnem 260 millió ft, mely szinte teljesen a külhoni magyarok pénze, mert a kérelmezők 90%-a magyar.
A külképviseleteken igényelhető munkavállalói vízum díja 50 euró, átszámítva 13700 ft. A BÁH statisztikája szerint évente több mint 20 ezer határon túli magyar kap tartózkodási vízumot. A tartózkodási engedélyek illetékébõl 260 milliót, a vízumok illetékéből 280 milliót, összesen 540 milliót maguk a határon túli magyarok fizetnek be – olvasható az összeállításban.
Mivel minden Magyarországon tartózkodó külföldinek igazolnia kell lakhatási feltételeit, bizonyítania kell, hogy az a lakóhelyét legálisan vásárolta vagy bérli. Az ehhez szükséges tulajdoni lap illetéke meghaladja a 6000 forintot: az érintettek számával szorozva ez a bevétel 300 millió ft. A tulajdoni laphoz csatolandó, ún. nullás adóigazolás kiváltása 2200 ft. Ha csak a kérelmezők felének van szüksége ilyesmire is, ők így is további 55 millió ft-t fizetnek be összesen.
A felsorolt tételek összesen 1,125 milliárd forintra
(4,1 millió euróra) rúgnak. Idén kisebbségi magyarok pályázataira az Illyés Közalapítvány 530 millió ft-t fizethet ki.
Legális munkavállalási engedéllyel tavaly mintegy 58 ezer, Romániában, Ukrajnában, Szerbiában stb. született, nem magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott Magyarországon.
Ha valamennyien bruttó 100 ezer forint havi fizetést kaptak, a tõlük különböző jogcímen beszedett adók és járulékok összege egy évben 39 milliárd ft (142 millió euró). A 100 ezer forintos bérszint azért lett a számítások alapja, mert a BÁH rendszerint elutasítja azok kérelmeit, akik ennél kevesebbért mennének Magyarországra dolgozni – állítja a Magyar Nemzet Magazin.
Ami a kiadási oldalt illeti, egy 1961-es román–magyar egyezmény értelmében a magyarországi társadalombiztosítás fizeti azoknak a Romániából áttelepedett idősek nyugdíját. (A szerződés a területi elvet alapul véve azt mondja ki, hogy nyugdíjasellátást az áttelepedett nyugdíjas részére mindig a lakóhely szerinti ország nyújtja.) Romániából és a volt szovjet országokból összesen 28 647-en kapják ilyen és hasonló jogcímen Magyarországon a nyugdíjukat, ez egy évben összesen 23,28 milliárd ft (85 millió euró).
Magyarország a határon túliak támogatására a közalapítványok, a Szülőföld Alap és a kedvezménytörvényes oktatási támogatás címén idén összesen 13,7 milliárd forintot, azaz 50 millió eurót fizet ki. (magyar nemzet magazin)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!