2019. december 7. szombatAmbrus
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szakemberek megalapozatlannak tartják az RMGC Verespatak-jelentését

2006. augusztus 25. 11:54, utolsó frissítés: 11:54

Szakmailag megalapozatlannak tartja egy román és külföldi kutatókból álló független szakértői csoport a verespataki aranybánya-terv környezeti hatástanulmányát, amelyet a beruházást ellenző szervezetek csütörtökön mutattak be Bukarestben.

A beruházást ellenző helyi lakosokat tömörítő Alburnus Maior civil szervezet a Román Tudományos Akadémia székhelyén szervezett sajtótájékoztatót, itt Robert A. Moran amerikai vízügyi szakember mutatta be azt a jelentést, amely a verespataki beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat megrendelésére készült, mintegy ötezer oldalas környezeti hatástanulmányt elemzi.

Az amerikai, brit, svájci, magyar és román szakértők által készített, hat fejezetből álló jelentés a bányaterv jogi vonatkozásai mellett a biodiverzitás, a víz minősége, a régészeti értékek és a kulturális örökség, valamint a szociális és gazdasági tényezők szempontjából is elemzi a beruházás környezeti hatástanulmányát. Emellett külön fejezetet szenteltek a verespatakiak áttelepítése okozta hatásoknak is.

A vízügyi szakember, aki a sajtótájékoztató szervezői szerint a világ számos országában komoly tapasztalatra tett szert, kétségbe vonta a hatástanulmány megalapozottságát, elfogultsággal vádolva a mintegy ötezer oldalas értékelő készítőit. Moran szerint az RMGC által felkért és megfizetett szakértők nem is írhattak olyasmit, ami a terv ellen szól, hiszen így soha többet nem alkalmazták volna őket más beruházásoknál.

Kifogásolta, hogy az RMGC tanulmányában nem szerepelnek szakértői nevek, ezért nem lehet tudni, ki vállal felelősséget az abban leírtakért. Megállapította: a hatástanulmányból alapvető adatok hiányoznak a beruházás által érintett környezet jelenlegi állapotáról. Ugyanis csak annyit állapít meg, hogy az egykori román állami bánya működése miatt már most is szennyezett a környezet. Ezért – véli Moran – a későbbiekben képtelenség lesz megállapítani, hogy a környezet minőségének esetleges leromlásáért milyen mértékben felelős a kanadai-román cég.

Moran szerint a tanulmány arra sem tér ki, hogy a kitermelés következtében a verespataki talajvízbe és folyókba, patakokba a ciánon kívül milyen más vegyi anyagok kerülhetnek még be. Tapasztalata szerint egy ilyen megalapozatlan tanulmányt sem Nyugat-Európában, sem Kanadában, sem az Egyesült Államokban nem fogadnának el. De a beruházást ott azért sem lehetne megvalósítani a vízügyi szakember szerint, mert politikai szempontból elfogadhatatlan lenne, hogy Verespatak és környékéhez hasonló, sűrűn lakott vidéken ilyen tervet hajtsanak végre.

A szakértő olyan rejtett költségekre is felhívta a figyelmet, amelyekről nem tesz említést a hatástanulmány.

Mircea Sandulescu, a román akadémia vezető testületének tagja szerint a verespataki arany- és ezüsttartalékok felbecsülése is megkérdőjelezhető, a román földtani intézet korábbi kutatásaira hivatkozva úgy vélte, hogy az említett altalajkincsekből kevesebbet rejteget a föld, mint amennyire számít az RMGC.

Stephanie Roth környezetvédelmi aktivista közölte: a szakértők a jelentés kapcsán megbeszélést kértek a román környezetvédelmi minisztertől, azonban elutasító választ kaptak. Ennek ellenére a szaktárcánál iktatják a jelentést, amit a bukaresti minisztériumnak figyelembe kell vennie a többi, beruházással kapcsolatos 15-20 ezer kérdéshez hasonlóan. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS