Elítélte Traian Băsescu a kommunizmust
2006. december 19. 11:38, utolsó frissítés: 11:40
„Bűnös és törvénytelen rendszerként" ítélte el tgnap a romániai kommunizmust Traian Băsescu államfő, bocsánatot kérve mindazoktól, akiknek életét tönkretették a rezsim túlkapásai. A román államfő a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) honatyái, illetve a román parlament ünnepi ülésszakán részt vevő mintegy háromszáz PRM-szimpatizáns füttykoncertje és hurrogása miatt keletkezett hatalmas hangzavarban volt kénytelen elmondani beszédét.
Corneliu Vadim Tudor, a párt vezetője, akit sokan Nicolae Ceauşescu "udvari költőjeként" tartanak számon, és akit szintén megemlít a jelentés a kommunisták egykori segítőjeként, "románellenesnek" nevezte a jelentést. Felháborodottan kijelentette, hogy
"Ceauşescuhoz képest Băsescu egy féreg".
Füttyel is zavarta az államfő beszédét, és "piros lapot" mutatott fel az elnöknek. A vendégként jelen lévő volt királyt, I. Mihályt pedig azzal vádolta, hogy 1944-ben, amikor szakított a náci Németországgal, "behozta az országba az oroszokat".
Băsescu kijelentését, miszerint Románia államfőjeként "határozottan és egyértelműen" elítéli a romániai kommunista rendszert, felállva, hosszan tapsolva fogadta a törvényhozók többsége. Băsescu leszögezte: a román állam ezáltal az akkori rendszer eszközeit, főleg a Román Kommunista Pártot és a kommunista hatalmat kiszolgáló Securitate titkosszolgálatot ítélte el.
A román állam nevében sajnálatát és együttérzését fejezte ki a kommunista diktatúra áldozatai iránt, és bocsánatot kért mindazoktól, akiknek a sorsát tönkretették a rendszer túlkapásai.
Az áldozatok között Márton Áron egykori római katolikus püspök nevét is megemlítette.
A rendszer legfőbb bűnei közé sorolta egyebek között a nemzeti érdek feladását a Szovjetunióval szemben, a jogállamiság és a pluralizmus megsemmisítését, valamint a történelmi pártok tönkretételét. Băsescu megállapította, hogy az osztályharc nevében társadalmi rétegeket semmisítettek meg azzal, hogy sokakat bebörtönöztek, deportáltak és kényszermunkára ítéltek.
Az államfő a rendszer elítélésének indoklásaként említést tett a nemzeti, vallási, kulturális és szexuális kisebbségek üldözéséről és a görögkatolikus egyház megszüntetéséről is. Megemlékezett azokról a parasztokról, akiket a kollektivizálással szembeni ellenszegülésük miatt deportáltak kényszermunkára. Az etnikai megtorlások kapcsán említést tett a zsidók és a németek elűzéséről és arról, hogy
e két kisebbség tagjait a román állam pénzért adta el.
Az államfői beszéd a kommunista hatalom "katasztrofális demográfiai politikájára" is kiterjedt, emellett Băsescu elítélte a lakosság kiéheztetését és nyomorba süllyesztését.
Felszólalását az államelnök arra a több mint hatszáz oldalas tanulmányra építette, amelyet az Egyesült Államokban oktató Vladimir Tismăneanu történész által vezetett, kutatókból álló bizottság készített az államfő megbízásából. A jelentés
"bűnös és törvénytelen" rendszernek minősítette a kommunizmust,
és felelősnek nevezte emberiesség elleni bűntettekben. A rendszer bűnös jellegű volt, mert emberiesség elleni bűnöket idézett elő, másfelől erőszakos természetű volt, emberek százezreit ölte meg börtönökben és munkatáborokban. Emberek millióit tette tönkre az elnyomás különféle formáival, az embertelen bánásmóddal. A szocialista humanizmus jelszava mögött az emberek mélységes megvetése rejlett, a rendszer az egész lakosságot "kísérleti nyúlként" kezelte - áll a jelentésben, amely számos jelenleg is aktív, kiemelkedő politikust is elmarasztal, amiért "részei voltak a kommunista rezsimnek", köztük Ion Iliescu volt elnököt is.
Megnevez a jelentés ismert újságírókat, írókat és költőket is,
akik részt vettek az emberek ideológiai befolyásolásában.
Amint arról már beszámoltunk, Băsescut már államfői mandátumának első évében, 2005-ben felkérte a román civil társadalom egy része, hogy ítélje el az 1945 és 1989 közötti romániai kommunizmust. Az államfő azonban akkor kijelentette, hogy ezt csak egy tudományos jelentés alapján hajlandó megtenni. Az ő megbízásából jött létre a Tismăneanu-bizottság, amely 2006 áprilisában kezdte el munkáját. A bizottság szakértői 500 ezer és kétmillió közöttire teszik a kommunizmus áldozatainak számát - emlékeztetett az államfő.
Az elnök támogatásáról biztosította a bizottságnak azt a javaslatát, hogy hozzák létre a kommunista elnyomás és terror emléknapját, és állítsanak emlékművet Bukarestben a kommunizmus áldozatainak. Támogatta Băsescu azt az elképzelést is, hogy a parlament épületében rendezzenek állandó kiállítást olyan iratokból, amelyek a kommunista politikai rendőrség bűneit, az alapvető emberi jogok megsértéseit dokumentálják. Végül egyetértett azzal a javaslattal is, hogy konferenciasorozatot kell szervezni az ország fő egyetemein ebben a témakörben.
Emil Boc demokrata pártelnök úgy jellemezte a jelentést, mint "végleges szakítást a kommunizmussal". Ha a törvényhozók jóváhagyják, ez lesz a kommunizmus első hivatalos elítélése Romániában. A jelentésben a kommunista rezsim részeként említett Ion Iliescu viszont bírálta a dokumentumot, mert az szerinte "démonizálja a baloldalt". Iliescu szociáldemokrata pártjának vezetője, Mircea Geoană is elhatárolódott a jelentés egyes részeitől, mondván, hogy azok csak "felszakítják a múlt sebeit". Voltak, akik azért bírálták a jelentést, mert "megkésett", mások pedig azért, mert "nem ment elég messze". (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!