2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Németország legalább két évig korlátozza a románok és bolgárok munkavállalását

2006. december 21. 09:25, utolsó frissítés: 09:25

Németország legalább két éven át, 2008 végéig korlátozza Románia és Bulgária állampolgárainak munkavállalását saját munkaerőpiaca védelmében - jelentette be tegnap Berlinben Franz Müntefering munkaügyi miniszter. A kormány egyik fő célja a munkanélküliség csökkentése, ezért ellenőrzés alatt kell tartani a Romániából és Bulgáriából érkező munkaerő beáramlását is - indokolta Müntefering a minisztertanács döntését, amelyről már tájékoztatták is az Európai Bizottságot.

A román és bolgár munkavállalók foglalkoztatását mindenekelőtt az építőiparban és a hozzá kapcsolódó ágazatokban akadályozzák. A miniszter szerint ugyanakkor egyes munkavállalók "ellenőrzött és korlátozott" foglalkoztatására lehetőség lesz majd.

A döntés nyomán Románia és Bulgária ugyanolyan átmeneti elbánásban részesül, mint a 2004-ben csatlakozott tíz állam közül a nyolc kelet-európai ország, köztük Magyarország. A nyolc ország vonatkozásában Németország éppen idén hosszabbította meg 2009 elejéig az átmeneti munkavállalási korlátozást, amelyet még egy alkalommal lesz jogosult kiterjeszteni, legfeljebb azonban 2011-ig. Málta és Ciprus számára ezzel szemben a belépéstől fogva szabad munkavállalást biztosítottak.

Közvetlenül a kormánydöntés előtt a Német Külkereskedelmi Szövetség elnöke ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy a két szóban forgó ország csatlakozása milliárdos üzleteket eredményezhet a német gazdaság számára. Anton Börner a Deutschlandfunk rádióállomásnak nyilatkozva ezzel kapcsolatban mindenekelőtt az infrastruktúra területén lehetségessé váló beruházásokra utalt, kiemelve az utak, továbbá kórházak építését, a távközlést, valamint a gépgyártást.

A kabinet határozatának némileg ellent mondva a német gazdasági vezető rendkívül csekélynek nevezte azt a kockázatot, hogy Bulgáriából, illetve Romániából olcsó munkaerő árasztaná el Németországot. Ezek az aggodalmak korábban sem igazolódtak be - jelentette ki Börner, s ezzel összefüggésben először Spanyolország és Portugália, majd Lengyelország, Csehország és Magyarország felvételére utalt. A tekintélyes német üzleti vezető elsősorban gazdasági okokból sürgette Törökország felvételét is. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS