2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Bár az év végére gyorsult az infláció, a célon belül maradt

2007. január 12. 13:01, utolsó frissítés: 13:01

Decemberben átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 4,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2005. decemberben, jelentették pénteken a statisztikai hivatalban. Novemberben 4,7 százalékos, októberben 4,8 százalékos, szeptemberben 5,5 százalékos, augusztusban 6,0 százalékos, júliusban 6,2 százalékos, 2005. decemberben 8,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció.

Augusztustól novemberig rendre alacsonyabb volt az infláció, mint bármikor a rendszerváltás óta. A központi bankban már nyár vége óta elérhetőnek vélték az év végi célt - első ízben a célkövetés bevezetése óta -, tekintettel a korábbi kamatemelések hatására. A tavalyi, azaz 2006-os év végére 4-6 százalékos, idénre 3-5 százalékos, 2008 végére 2,8-4,8 százalékos a központi bank célsávja a tizenkét havi inflációra. A Román Nemzeti Bank 2005. augusztusban tért át az inflációs célkövetésre, 2005 végére először 6-8 százalékot, később 6,5-8,5 százalékot célzott meg, de a 2005. decemberi végeredmény még ezt is túllépte.

A tervezettől messze elmaradó kormányzati költekezés és a nagy import okozza, hogy a beruházások és a lakossági fogyasztás táplálta,


meredek gazdasági növekedés dacára csökkent az infláció.


Az infláció elleni küzdelem jegyében a Román Nemzeti Bank tavaly mindenesetre kétszer emelte alapkamatát, összesen 1,25 százalékponttal 8,75 százalékra, és októberben megszigorította a kölcsönzés feltételeit a magánszemélyek számára. A nemzeti bank 2004. júniusban kezdte kamatcsökkentő ciklusát, az alapkamatnál 21,15 százalékról indulva.

A harmadik negyedben is a külkereskedelmen kívül minden más erős pozitív hozzájáruló volt a GDP-növekedéshez. A végfogyasztás 11,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a második negyedévi 11,5 százalékos és az első negyedévi 10, 2 százalékos többlet után. Ezen belül a lakossági fogyasztás 12,4 százalékkal volt több az egy évvel azelőttinél, a második negyedévi 12,7 százalékos és az első negyedévi 10,9 százalékos gyarapodás után.

Utolsó adat szerint


novemberben a nettó átlagbér, 908 lej,


4,9 százalékkal haladta meg az októberit, és 17,3 százalékkal a 2005. novemberit. Ez októberhez képest 3,8 százalékos, 2005. novemberhez képest 12,1 százalékos reálnövekedést adott. Ősszel folyamatosan gyorsult a reálbér emelkedése Romániában.

A harmadik negyedévben a beruházások felgyorsultak, 15,6 százalékkal gyarapodtak az egy évvel korábbihoz képest, a második negyedévi 12,2 százalékos és az első negyedévi 11,4 százalékos éves többlet után.

Az export növekedése igen szerényen javult, rendre az egy évvel azelőttihez viszonyítva 11,0 százalékra a második negyedévi 10,5 százalékos ütemről, az első negyedévi, 13 százalékos bővülés után. A behozatal ellenben továbbra is ütemesebben bővül: 21,2 százalékos volt az éves többlet a második negyedévi 18,0 százalék és az első negyedévi, 18,7 százalékos éves többlet után.


Noha közvetlenül nem használ a GDP növekedésének,


az importnak az exportét messze meghaladó növekedését közgazdászok jelenleg nem tartják vészesnek, mert ez nem csak a növekvő lakossági keresletnek, hanem a gyorsan szaporodó külföldi beruházásoknak is a következménye, ami - a korábbi szlovák példához hasonlóan - támogathatja az EU-taggá vált Románia további gazdasági fejlődését.

A gazdaság motorja a beruházás, azon belül is főleg a külföldi beruházás, miközben a román kormány képtelen elkölteni a pénzét. Az első tíz hónapban 6,87 milliárd lej (513,8 milliárd forint), a hazai össztermék 2,04 százalékának megfelelő többlet keletkezett az államháztartási mérlegben.

Részint sokféle adó emelése, részint a felgyorsult gazdasági növekedés miatt az összes adóbevétel nőtt, - noha ezen belül a személyi jövedelemadó- és a társaságiadó-bevételek átmenetileg csökkentek az egykulcsos rendszer 2005. januári bevezetése óta -, és a kiadási célokat sem sikerült teljesíteni, a tervezetek rossz szervezettsége miatt.

A kormány tavalyra 2,5 százalékos GDP-arányos deficitcélt állított be, a szaporítani tervezett infrastrukturális beruházások miatt. Az eredeti cél 0,5 százalékos hiány volt, a célszámot az év során négyszer emelték. Az októberben elkészült, idei költségvetési terv szerint az államháztartási hiánycél az idén a GDP 2,8 százaléka. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS