2019. július 22. hétfőMagdolna
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kulturális Autonómia Tanácsokat tervez az RMDSZ a Szövetségi Egyeztető Tanács helyett

2007. január 15. 16:47, utolsó frissítés: 16:47

A mai valósághoz szeretné igazítani önnön struktúráját az RMDSZ, azt fontolgatva, hogy a jelenleg működő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) helyébe Kulturális Autonómia Tanácsot hozna létre a jövőben, ezáltal próbálva korszerűen szétválasztani a politikai és társadalomszervezési feladatokat.

Az RMDSZ területi szervezeteinek elnökei a kongresszusi előkészületek jegyében, a program és az alapszabályzat módosítását érintő javaslatok között ezt a kérdést is mérlegre tették hétvégi marosvásárhelyi ülésükön. Az elképzelés szerint a Kulturális Autonómia Tanács olyan, vagy majdnem olyan testület lenne, mint amilyet a román parlamentben egyelőre elakadt kisebbségi törvénytervezet is előrevetít.

A politikai döntéshozatal továbbra is az RMDSZ "parlamentjének" nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a kezében maradna. Jelenleg emellett működik konzultatív szerepkörével a SZET, amely az RMDSZ társult tagszervezeteinek (alapítványok, egyesületek) képviselőiből, tizenöt - a szövetségi elnök által felkért - közéleti személyiségből, valamint a történelmi magyar egyházak vezetőiből áll.

Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő, a SZET elnöke az MTI-nek hétfőn elmondta: a SZET az alapszabályzat 1993-as megalkotásától kezdve a politika és a civil társadalom közötti egyeztetéseknek volt a színhelye. Hozzáfűzte: ezt a szerepét ideig-óráig be is töltötte, később azonban "kifulladt", különösen azután, hogy az RMDSZ kormányra került, és a döntéshozatal egész folyamata felgyorsult.

A másik probléma, hogy a SZET-ben sokféle érdekvédelmi szervezet van jelen, a pedagógusokétól a mezőgazdászokén keresztül egészen a jogászokéig és a közgazdászokéig, emiatt nehezen haladnak a konzultációk. Hiszen egy-egy adott kérdés nem mindenkit érdekel - mondta Kelemen. A Kulturális Autonómia Tanács a SZET helyébe lépne, de nem egyszerű átkeresztelésről lenne szó. Az újfajta testületnek kiegészülne a hatásköre, azaz átvenné a társadalomszervezési teendőket a kultúra, az oktatás, a gazdaság, az ifjúság vagy a szociális kérdések területén - fejtette ki a képviselő.

Addig is, amíg e tanácsnak nincs lehetősége közjogi felhatalmazásra (vagyis amíg nem születik meg a kisebbségi törvény), a kétoldalú - a politika és egy-egy civil, szakmai, vagy más érdekvédelmi szervezet közötti - egyeztetéseknek lenne a színtere. A konzultációkat fizetett alkalmazottak bonyolítanák le, mégpedig kétoldalú formában, tehát nem úgy, hogy mindenki egy helyen hallgat végig minden témát. "Egyszerűen fogalmazva: a testület megalakítása biztosítaná a politika és a társadalomszervezési feladatok szétválasztását" - állapította meg Kelemen Hunor.

Megfogalmazódott az az ötlet - tette hozzá -, hogy a Kulturális Autonómia Tanács átvehetné a támogatási rendszer teendőit is. Az bírálná el például a (román állami forrásokat a magyarság számára elosztó) Communitas Alapítvány nyilvános pályázatait.

Ezzel a változtatással a mai valósághoz szeretnék igazítani az RMDSZ struktúráját - mondta a politikus, aki úgy vélekedett: ezzel nem lehet sem pozitív, sem negatív irányba befolyásolni a kisebbségi törvény elfogadásának folyamatát. Ugyanakkor szerinte számítani lehet a román nyelvű sajtó jövőbeni heves reagálásra, amennyiben az RMDSZ kongresszusa meghozná a döntést a Kulturális Autonómia Tanács létrehozásáról. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS