2019. november 15. péntekAlbert, Lipót
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Markó: eljött az ideje egy új kiegyezésnek

2007. március 15. 18:23, utolsó frissítés: 18:23

Itt az ideje a Kárpát-medencében egy új kiegyezésnek a magyarok között Magyarországon és Romániában is, de elsősorban a nemzetek között - ezt a gondolatot fogalmazta meg Markó Béla RMDSZ-elnök Zilahon, a március 15. alkalmából szervezett erdélyi központi rendezvényen.

A több száz résztvevő jelenlétében tartott megemlékezés emelkedett hangulatban zajlott, semmilyen rendbontásra nem került sor.

A politikus ünnepi beszédében kijelentette: nem baj, ha március 15. kapcsán minden évben azt emelik ki, hogy noha sokfélék az emberek Erdélyben, Romániában és a Kárpát-medencében, mégis egyek. Felidézve Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Széchenyi István és Petőfi Sándor alakját, megállapította: abban a korban is sokfélék voltak a közösség vezetői. És mégis képesek voltak a történelem egyik ragyogó pillanatában összefogni, egyet gondolni, mi több, külön-külön egyikük sem ért volna el eredményt - hangsúlyozta Markó.

Idézte Adyt, aki úgy emlékezett Petőfire, mint aki nem alkuszik. Markó szerint 159 esztendő után az a megalkuvó, akiben nincs remény, aki lemond arról, hogy lehet jövőt építeni, aki hitetlen. "Az a megalkuvó, aki nem próbál kezet nyújtani a másik nemzetnek, aki nem kezdeményez párbeszédet, aki nem bízik abban, hogy meg tudjuk érteni egymást a Kárpát-medencében. Petőfi azért nem alkudott, mert nem mondott le eszméiről, nem vált hitetlenné, és bízott abban, hogy előbb-utóbb minden nemzet számára föl lehet építeni a jövőt. Ezért nem alkudtak 1848 hősei, a magyar nemzet akkori vezetői" - hangoztatta a szónok.

Markó beszédében említést tett a kiegyezésről is, amelyről - mint fogalmazott - sokat lehet vitatkozni. Rámutatott: de ezután ötven esztendő nyugalom, építkezés következett a magyar nemzet életében. "Erre visszagondolva, itt az ideje egy új, jó kiegyezésnek a Kárpát-medencében. A rendszerváltás óta pont annyi idő telt el, mint 1848-49 és 1867 között. Itt az ideje a Kárpát-medencében magunk között egy új kiegyezésnek magyarok között, Magyarországon és Romániában is, de elsősorban a nemzetek között" - mondta az RMDSZ elnöke.

Hozzátette: a kiegyezés feltétele megteremtődött azáltal, hogy beléptünk az Európai Unióba. Lebomlottak a határok a nemzetek között, de azért, hogy ezáltal minden nemzet szabadabban, egyenlőbben, és testvérként létezhessen ebben a térségben és egész Európában - mondta Markó.

Terényi János, Magyarország bukaresti nagykövete beszédében kifejtette, hogy a Fadrusz János által készített zilahi Wesselényi-szobor - amely előtt a rendezvény zajlott - nemcsak a szabadságharc szellemiségét fejezi ki szuggesztív erővel, hanem a mának szóló üzenete is rendkívül fontos. E szerint meghatározó, döntő jelentőségű pillanatokban a magyarság különféle világnézetű tagjai készek voltak a közös érdekek felismerése alapján együttmunkálkodni a haza üdvéért és felemelkedéséért. A szabadságharc a magyarság együvé tartozását üzeni - mondta Terényi -, hangsúlyozva: nagyon fontos, hogy a történelmi sorskérdésekben a magyarság egyként cselekedjen.

Az ünnepségen felolvasták Gyurcsány Ferenc magyar és Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök köszöntőlevelét is, majd a református, a római katolikus és a baptista egyház képviselői szóltak az egybegyűltekhez. A program a zilahi magyar iskolások műsorával zárult. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS