2019. október 15. keddTeréz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Jegybanki szigor lehet a vége a fokozódó politikai káosznak

2007. május 04. 17:18, utolsó frissítés: 17:19

Az EU-csatlakozás után tapasztalható politikai fegyelmezetlenség jegybanki szigort válthat ki, kényszerűen lassítva a gazdasági növekedést. "A jelenlegi politikai feszültség és egy választási kampány hamaros kilátása a pénzügy- és a bérpolitika szélsőséges enyhítéséhez vezethet" a kormányzat részéről, figyelmeztetett a Román Nemzeti Bank (BNR) a pénteken kiadott, negyedéves inflációs elemzésében.

A bank egyelőre változatlanul, 3,7 százalékon hagyta az előrejelzését a decemberi tizenkét havi inflációra. Az év végi célsávja 3-5 százalékos, a jövő év végére 2,8-4,8 százalékos.

Márciusban a rendszerváltás óta a legalacsonyabbra, 3,66 százalékra csökkent a tizenkét havi fogyasztóiár-infláció, továbbra is az olcsó EU-import versenye miatt. Tavaly augusztustól már rendre alacsonyabb volt az infláció, mint bármikor a rendszerváltás óta, így a végeredmény kényelmesen a bank 4-6 százalékos év végi célján belül maradt. 2005. decemberben még nem sikerült teljesíteni a 6,5-8,5 százalékos célt.
A Nemzeti Bank 2004. júniusban kezdte kamatcsökkentő ciklusát, az alapkamatnál 21,15 százalékról indulva. A sorozatos enyhítést még 2005-ben is folytatta, de tavaly már szigorításba fogott. Az infláció elleni küzdelem jegyében tavaly kétszer emelte alapkamatát, összesen 1,25 százalékponttal 8,75 százalékra.


Az idén, a lassulni várt gazdasági növekedést támogatandó,

februárban háromnegyed százalékponttal, márciusban további fél százalékponttal, e héten szerdán újabb negyed százalékponttal csökkentette alapkamatát, az úgynevezett pénzügypolitikai rátát, 7,25 százalékra. Az enyhítési kedv azonban elmúlhat a politikai zűrzavarok miatt, vélik elemzők, a bank pénteken megjelent inflációs jelentését látva.

Románia hazai összterméke tavaly 342,418 milliárd lej (103,12 milliárd euró) volt, ez 7,7 százalékkal volt több reálértékben a 2005-ösnél. Az idei évre a kormány ehhez képest valamelyes lassulást, 6,5 százalékos növekedést vár.

A növekedést jelenleg főleg a külföldi beruházások táplálják, a kormányzati költekezés viszont – egyes infrastrukturális beruházások szervezetlensége miatt – egyelőre elmarad még a tervektől is, mindezért a GDP viszonylag inflációmentesen növekedhet, annak ellenére, hogy a lakossági fogyasztás éves összehasonlításban 10 százalék fölött bővül, az átlagbér 10-12 százalékos éves reál-emelkedéseiből. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS