2019. október 14. hétfőHelén
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kritikus országjelentés: a korrupció áll nyerésre Romániában

2007. június 25. 16:12, utolsó frissítés: 16:12

Az Európai Unió követelményei és a fanarióta szellem "mérkőzésében" egyelőre az utóbbi áll nyerésre. A Románia EU-tagságának első fél évéről készített, kritikus hangú mérleget szerdán hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság.

Az országjelentés elsősorban az igazságügyi reform és a korrupció elleni harc terén marasztalja el a balkáni országot. E két terület már Románia felvétele előtt is Brüsszel kifogásainak a gyújtópontjában állt, ám Bukarest végül úgy nyert bebocsátást az unióba, hogy a fenti kérdésekben (hangzatos ígéreteken kívül) nem tudott érdemi előrelépést felmutatni.

Románia a Transparency International évente közzétett felmérésében 3,1 pontot kapott; ezzel a rangsorban a 84. helyre került olyan harmadik világbeli országok társaságában, mint Algéria, Madagaszkár, Mauritánia, Panama és Srí Lanka. A felmérés tavaly készült – azóta a helyzet valószínűleg rosszabbodott.

Erre következtet az Európai Unió bukaresti képviselője is. A Handelsblatt német üzleti lapnak nyilatkozva Onno Simons kertelés nélkül közölte, hogy a "határozott és energikus igazságügyi miniszter, Monica Macovei" leváltása óta "lankadást tapasztal a korrupció elleni harc frontján". Macovei utóda, a márciusban kinevezett Tudor Chiuariu "valójában arra törekszik, hogy személycserék révén meggyengítse a korrupció visszaszorításáért felelős hivatalt". Ennek jeleként akták tűnnek el, a magas rangú politikusok viselt dolgait firtató nyomozási eljárások pedig


a végtelenségig elhúzódnak.

Bukarestben dolgozó külföldi diplomaták egybehangzóan úgy vélik, hogy az EU-csatlakozás óta egyfajta laissez-faire magatartás lett úrrá Románián. Ennek jeleként értékelik megfigyelők a csődtörvény körüli furcsaságokat. A parlament e jogszabályt még az EU-belépés előtt fogadta el azzal a céllal, hogy átláthatóvá tegye a felszámolási eljárásokat. Ám nemrég a kormány sürgősségi rendelettel kiemelt a törvény hatálya alól 28 állami nagyvállalatot – azokat, amelyeknek az élén kétes hírű gazdasági mogulok állnak.

Problémák vannak a közigazgatási reformmal, az állatorvosi szolgálat korszerűsítésével, valamint az uniós támogatások fogadására való felkészüléssel is. Emiatt az Európai Bizottság június elején felszólította a kormányt, hogy hajtson végre változtatásokat 156 hatályos törvényen.

Történt előrelépés is. A parlament elfogadta az úgynevezett vagyonellenőrző ügynökség (ANI) létrehozását célzó törvényt. Ennek lenne a feladata a politikusok vagyoni helyzetének megvizsgálása. Hogy mennyire hatékonyan teszi a dolgát az ügynökség, azt még nem tudni. A brüsszeli bizottságnak mindenképpen az a véleménye, hogy Bukarest még hosszú időn át


az EU szigorú felügyelete alatt fog állni.

A változások lassúságának mélyebb oka abban a tényben gyökerezik, hogy a Ceauşescu-diktatúra bukása után Romániában elmaradt az elitváltás. A mai politikai és gazdasági vezető réteg csaknem valamennyi tagja a régi kommunista nomenklatúrából származik. Az elit soraiban szép számmal vannak egykori munkatársai a Securitate-nak is. Márpedig ennek a csoportnak semmilyen érdeke nem fűződik a jogállami reformokhoz – mutatott rá Andrei Pleşu korábbi külügyminiszter a Handelsblattban.

Cristian Pârvulescu politológus szerint a bukaresti parlament nem más, mint "gyűjtőhelye a rendszerváltás nyerteseinek, akik akkori pozíciójuknak köszönhetően gazdagodtak meg". Csak a következő vagy az utána jövő nemzedék lesz képes Románia átfogó demokratikus és jogállami megújítására – véli Pârvulescu.

A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy Románia befogadása az Európai Unióba elsősorban politikai döntés volt, amely a Balkán politikai stabilitását volt hivatva szolgálni.

Amúgy északi szomszédjához hasonlóan Bulgáriának is a korrupció az egyik fő baja. Hogy az EU által követelt harcban a kormány nem éppen nyerésre áll, azt jól mutatta egy hatalmas korrupciós botrány, amelybe júniusban belebukott a gazdasági miniszter és az országos nyomozó hatóság vezetője. Pár nappal előttük távozott posztjáról az igazságügyi miniszter, arra hivatkozva, hogy tárcája nem kap elég pénzt az igazságügyi reform végrehajtására. (mti, hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS