2019. október 19. szombatNándor
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Toró, Márton, Varga, Ráduly, Székely autonómia-előadása az EU-táborban

2007. július 14. 10:53, utolsó frissítés: 18:23

Toró T. Tibor, Varga Attila, Márton Árpád RMDSZ-képviselők, valamint Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője és Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere az autonómiáról, mint az erdélyi magyar kisebbség számára megoldási lehetőségről tartott előadást július 14.-én, a tusnádi EU-tábor délelőtti szekcióülésén.

Toró T. Tibor felvezetője során rövid történeti visszatekintést kaphatott a hallgatóság az elmúlt 18 év autonómia fejezeteiből. Az RMDSZ-képviselő szerint az RMDSZ ez időszak alatt elmulasztotta prioritásként kezelni az önrendelkezés ügyét, helyette a hangsúlyt a nyelvi jogok biztosítására fektette.

Úgy vélte, az RMDSZ politikájának e szakasza 2003-ban, a módosított alkotmányban kodifikált nyelvi jogokkal lezárult. A továbblépést a kisebbségi törvénytervezet jelentette volna, amely azonban parlamenti elfogadtatás híján a ciklus kudarcaként könyvelhető el.

Toró ugyanakkor örül, hogy program szinten egyetértés van az autonómia stratégiai jellegét illetően. Az erdélyi magyar közéletben egyre inkább kialakulóban van a pluralizmus, ami egyben minőséget is eredményez – tette hozzá.

Véleménye szerint sürgősen létre kellene hozni az Erdélyi Magyar Egyeztető Kerekasztalt, ez a tétje a következő hetekben létrejövő Markó-Tőkés találkozósorozatnak. Amennyiben a kerekasztal mégsem jönne létre, az a jelenlegi rendszer szétrobbanásához vezethet, és a fiatal nemzedékeknek kell majd azt újrafogalmazni.

Varga Attila RMDSZ-képviselő az autonómiaformák jogi hátteréről beszélt. Varga szerint szigorú szakmai értelemben az autonómiák tulajdonképpen nem is rendelkeznek egységes jogi háttérrel, hiszen ahány autonómia, annyi szabályozás áll a háttérben, ezek mindegyike külön sajátosságokat és egyedi jellegzetességeket tartalmaz.

A képviselő elmondta, naivitás lenne azt gondolni, hogy bármelyik jelenleg működő autonómia modellt alkalmazni lehetne az erdélyi magyarság esetében, hiszen mindegyik modell konkrét, specifikus viszonyokra alkalmazva született.

Nemzetközi jogi tekintetben az autonómiák kérdésében minimálprogramok születtek, amelyek csak általános rendelkezéseket tartalmaznak. A nemzetközi jog gyenge támasz ebben a kérdésben – mondta, majd hozzátette: az autonómia nem csodaszert, hanem lehetőséget, felelősséget és számonkérhetőséget jelent.

Márton Árpád RMDSZ-képviselő felhívta a figyelmet, hogy az autonómia nagyon központosított nemzetállamként is működhet, amely nem veszi figyelembe a kisebbség véleményét. Példának hozta fel a Babeş-Bolyai Tudományegyetemet, amely egyetemi autonómiájánál fogva nem hajlandó figyelembe venni a magyar igényeket és döntési kompetenciájába az állam nem szólhat bele.

Varga is úgy látja, hogy a kisebbségi törvény megrekedt, de a jövőt illetően optimistább, mint Toró. Mint mondta az uniós alkotmányozási folyamat is megrekedt, az alkotmány helyett egy határozat elfogadására kerül sor, amely vélhetően szintén tartalmazni fog kisebbségjogi rendelkezéseket.

Ugyanakkor az EU problémájának nevezte, hogy az európai közösségnek máig nincs egy kidolgozott kisebbségvédelmi politikája, azonban a migráns kisebbségek számának növekedésével előbb-utóbb meg kell határoznia a nemzeti kisebbség fogalmát.

Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) létrehozásáról és annak szerepéről beszélt. A politológus szerint az erdélyi magyar társadalom nagyon széttöredezett, a magyar megyék szinte önálló életet élnek, nem született szinte semmilyen téren összerdélyi egyeztetés. Példaként az oktatás kérdését említette.

A KAT tulajdonképpen erre a problémára szerveződne. A Tanácsba, amely a kisebbségi törvény elfogadásáig nem rendelkezik hatalmi jogosítványokkal és költségvetéssel, az erdélyi történeti egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ delegálna tagokat.

Székely elmondta: az egyházak a restitúciós törvényben visszakapott javaik révén biztosítanák az infrastruktúrát, a civilek szakpolitikai tartalommal töltenék meg a KAT-ot, míg az RMDSZ az adminisztrációban és a döntéshozatali pozíciókban való részvételével járulna hozzá a munkához.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere az autonómia helyi szintű vonatkozásairól beszélt. Az elöljáró szerint az autonómia nem versenyfutás, hanem munka és dolgozni akarás kérdése. Véleménye szerint az önrendelkezés esetében a helyi önkormányzatokra kell fektetni a hangsúlyt, és haza kell hozni Bukarestből az erős embereket, akiknek alpolgármesterként, polgármesterként lehetne alkalmuk bizonyítani.

A polgármester elmondta: Csíkszeredában a Csík Területi RMDSZ már 1996-ban szervezett mozgóurnás választásokat, 2006-ban pedig autonómia megbeszélést, amelyet minden eszközzel próbáltak megakadályozni. Idén már 11. állomásán van túl a beszélgetéssorozat, amelyre neves szakembereket és politikusokat hívtak meg.

Ráduly elmondta: az igaz, hogy a polgári oldal által szervezett népszavazáson a székelyföldi választópolgárok 99,97 százalékban szavaztak a területi autonómia mellett, azonban az autonómia anyagi vonzatáról nem kérdezték a lakosságot. A politikus közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva hangsúlyozta: amikor azt kérdezték a polgároktól, hogy hajlandóak lennének-e többletadóval finanszírozni a területi autonómiát, akkor a megkérdezettek kétharmada támogatta az elképzelést.

Ráduly szerint az autonómiát a hagyományápolás, az identitás megőrzése, kulturális- és sportrendezvények szervezése útján is meg lehet valósítani. Az identitás megőrzés kapcsán egy székely történelem tankönyv megírásáról folynak az egyeztetések, amely a térség diákjainak identitásépítését szolgálná. (EU-tábor sajtóiroda/hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS