Nagykorrupció: a bíróság vagy az ügyészség az inkompetens?
2007. október 25. 13:21, utolsó frissítés: 13:21
Jó esély van arra, hogy Adrian Năstase, Dinu Patriciu és George Copos megússza korrupciógyanús esetek miatt indított büntetőpereit, vagy legalábbis arra, hogy az eljárás elhúzódjék. Mindhárom politikus pere azzal kezdődött, hogy a legfelsőbb bíróság visszaküldte kiegészítésre vagy a nyomozás újralefolytatására a peranyagokat az ügyészségnek, illetve a főügyészség keretében működő korrupcióellenes ügyészségnek (DNA).
Az újranyomozás azzal jár, hogy újra ki kell hallgatni a tanúkat, akik elképzelhető, hogy a politikai helyzet aktuális kihatásai miatt megváltoztathatják korábbi vallomásukat. Egyes esetekben viszont az is kiderülhet, hogy az ügyészség nem tudja kellőképpen bizonyítani a vádiratban foglaltakat. A kérdés, hogy ki tévedett, az ügyészek vagy a bírák? – kérdezi a Hotnews hírportál.
Az ügyészek azt állítják, hogy Adrian Năstase bukaresti lakásfelújítási ügyében (az ún. "Zambaccian-per") a nyomozati munka újralefolytatása legjobb esetben is hat hónapba kerül, tekintve, hogy a periratok 60 kötetnyire rúgnak. Egyes tanúkat, mint például Ristea Priboit, valószínűleg nem lehet újra kihallgatni,
tekintve, hogy az illető eltűnt az országból.
Mivel a vonatkozó jogszabály azt mondja ki, hogy a nyomozati anyagot nem annak az ügyésznek kötelessége újraösszeállítani, aki eredetileg foglalkozott vele, már az is időveszteség, amíg másvalaki beleássa magát a témába – különösen akkor, ha olyan bonyolult, adócsalás-gyanús ügyletről van szó, amiben a Rompetrol kőolajtársaság és korábbi tulajdonosa, a liberális politikus Dinu Patriciu érintett. Az ő peranyaga 69 kötetnyi.
Copos kapcsán a Hotnews által megkérdezett ügyészek azt állítják, a bíróság a felelősség áthárítása miatt utalta vissza a peranyagot a DNA-hoz. A bíróság motivációja a DNA munkatársai szerint az, hogy a bírák ahelyett, hogy felvállalnák az ítélethozatal felelősségét, inkább az egyszerűbb megoldást választották.
A bíróság viszont arra hivatkozik, a DNA inkompetensen állította össze a vádiratot, és elfogadta Copos ügyvédeinek érvelését, mely szerint a volt kormányfő-helyettes elleni vád nem egészen áll meg: az ügyvédek érvelése szerint Copos és a lottótársaság közötti ügylet miatt nem 1,4 millióval károsult az államkassza, hanem a kérdéses összeg egymillió euró alatt van. A DNA válasza: az ügyvédek
a lehető legalacsonyabb lej-euró árfolyamon számolták ki a kárösszeget.
Egyes bírák azzal érvelnek, hogy a DNA olyan ügyészeket alkalmaz a bonyolult nagykorrupció-gyanúk felderítésére, akik korábban vidéki beosztásban dolgozva csak autólopás-szintű esetekkel találkozhattak, így munkatapasztalatuk nem elegendő az ilyen ügyekhez. Ezért a bíróságnak gyakran eljárásbeli hiányosságok miatt kell az ügyeket visszautalnia a DNA-hoz.
"Az ő számukra az új eljárásra való kötelezés még súlyosabb, mintha a bíróság felmentené a gyanúsítottat, illetve vádlottat, mert az első eset egyértelműen azt bizonyítja, hogy az ügyészek procedurális hibákat vétettek" – mondja egy neve elhallgatását kérő büntetőjogász a Hotnews-nak.
A nagykorrupciós esetek elhúzódásának további oka az, hogy a gyanúsítottak kiváló szakértőket vonultatnak fel a védelmükben – például Copos és Patriciu egyaránt támaszkodott Gheorghiţa Mateuţ tanácsaira, aki a büntetőjogi eljárás professzora Kolozsváron. (hotnews)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!