Folyamatosan rongálódik a Házsongárdi temető történelmi része
2007. november 01. 14:39, utolsó frissítés: 14:39
Folyamatosan rongálódnak a kolozsvári Házsongárdi temetőben található hírneves személyiségek sírjai. Gaal György kolozsvári helytörténész, a Házsongárd Alapítvány elnöke azt MTI-nek nyilatkozva kifejtette: a temető történelmi részében körülbelül 400-500 nagyon régi, többnyire magyar sírhely létezik, közülük némelyik több mint négyszáz éves. Legalább 60-70 nyughelyet kellene felvenni az országos műemlékvédelmi listára, ami fokozottabb védelmet biztosítana számukra.
Az 1585-ben alapított Házsongárdban többek között olyan jeles személyiségeket temettek el, mint Brassai Sámuel polihisztort, Apáczai Csere János pedagógust, Bölöni Farkas Sándort, Dsida Jenőt, Jósika Miklóst, Bánffy Györgyöt, Kós Károlyt, Mikó Imrét, Misztótfalusi Kis Miklós nyomdászt és Szilágyi Domokost.
Gaal úgy értékelte,
az 1960-as évektől kezdődött a nagyfokú pusztítás a temetőben.
Ekkor vált divatossá ugyanis a betonból öntött négyszögletű típussír. Mivel a kert a mai napig sincs lezárva, folyamatosan gazdát cserélnek a nyughelyek. Az új tulajdonosok többsége betonsírkövet rendel, és a munkálatok során az öntők nincsenek tekintettel az értékes sírkövekre, amelyeket sokszor félredobják az út szélére. Ezek csak akkor menekülnek meg a pusztulástól, ha az alapítvány munkatársa tudomást szerez a több évszázados múltú, sok esetben kiváltképpen értékes feliratokat tartalmazó sírkőről.
Az új divat miatt mára alaposan megváltozott a temető képe, s az elmúlt években
egyre nagyobb területen irtották ki a növényzetet is.
Egyes elkorhadt fákat indokoltan vág ki a temetőt gondozó cég, de sokszor megmagyarázhatatlan pusztítást is végez – vélte Gaal.
A sírkert védetté nyilvánítása érdekében már több próbálkozás történt. A rendszerváltás előtt Balogh Edgár erdélyi magyar író, publicista és Jakó Zsigmond történész próbálta elérni a hatóságoknál, hogy vegyék védelmükbe a sírkertet, de sikertelenül. 1989 után ismét kérték a kolozsváriak, hogy több kripta kerüljön fel az országos jelentőségű műemlékeket tartalmazó listára, de a próbálkozás elcsúszott.
Gaal szerint a leghatékonyabb védelmet az nyújtaná, ha a temetőnek már a XIX. század végén kialakult történelmi részét lezárná a kolozsvári polgármesteri hivatal, és megtiltaná az ottani nyughelyek kiváltását. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!