2006. május 18.

Gross Arnold kiállítása nyílt Nagyváradon, a Festum Varadinum keretében. Az 1929-ben Tordán született Munkácsy- és Kossuth-díjas festő- és grafikusművész a 40-es években Váradon élt, majd Budapesten végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, s azóta a világvárosok kiállítótermeit járja. „Ritka alkalom, hogy egy nagy művészt köszönthetünk körünkben” – mondta Hajdu Géza, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója. Tőkés László püspök hozzászólásában úgy vélte, Nagyvárad az elmúlt évtizedekben lecsupaszodott, sok értékes ember ment el, aki hajdan itt alkotott. Ezeket igyekeznek megtalálni és „hazahozni”, így jött létre Gross tárlata is. /Pap Melinda: Vízzöld és enciánvarázs. Gross Arnold rézkarcai a Festum Varadinumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. május 18.

Május 14-én nyílt meg Déván a Melite Gyülekezeti Házban a Rákóczi és kuruc emlékek Európában című kiállítás. A Magyar Emlékekért a Világban Egyesület által bemutatott 55 pannót e héten lehet még megtekinteni. /(GBR): Kuruc emlékek Déván. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. május 18.

Nagyváradon a Festum Varadinum rendezvényeként május 18-án kezdődik a Limes, az I. Határ menti könyvfesztivál. A fesztivált szervező váradi Europrint Kiadó és Nyomda két elegáns kiadványa a kolozsvári Murádin testvérek munkáit tartalmazza: a nyelvész Murádin László Erdélyi magyar családnevek című könyve a transzszilván névkincs gazdag tárházába kalauzolja el az érdeklődőket, míg a művészettörténész Murádin Jenő bőven illusztrált munkájának címe: Erdélyi metszetművészet a 20. században /Ma kezdődik a Limes. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 18./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. május 18.

Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ 2003-tól több alkalommal szervezett fotótábort Udvarhelyszék községeiben. Eddig házigazdák voltak: Székelyvarság, Oroszhegy, Szentábrahám, Homoródszentmárton és Etéd. A nagy előd munkásságára való tekintettel az Orbán Balázs szemével elnevezést kapta ez a program, amelynek célja minden esztendőben egy-egy község, település képanyagának elkészítése. Az oroszhegyi fotóanyagból készült az a válogatás, amely május 10-étől a Lövétén látható. /Mihály János: Fotókiállítás a lövétei Népházban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 19./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

1968. május 18.

A budapesti Élet és Irodalomban ismertetik a Magyar Írók Szövetsége Kritikai Szakosztályában megrendezett kerekasztal-vitát a szomszédos országokban élő magyarság irodalmáról. A határozatban többek közt leszögezik: "vitathatatlan tény, hogy magyar nyelvű irodalmak alakultak ki a szomszédos országokban, s ezek szerves részei a magyar irodalomnak." Kijelentetik, hogy "a felelősség ezekért az irodalmakért közös: a szomszédainké, és a miénk." Az egységes Kárpát-medencei magyar irodalom tézisét Romániában hevesen visszautasítják, ám nem csupán a pártvezetés - mely a belügyekbe történő beavatkozásként értékeli a budapesti nyilatkozatot -, hanem a magyar írók egy része is. Domokos Géza, Huszár Sándor és Szász János - részben meggyőződésből, részben fölsőbb utasításra - írásaikban határozottan kritizálják az Írószövetség álláspontját, mondván, hogy a romániai magyar írók csak a saját pártvezetésük, országuk iránt érzik felelősnek magukat. A bukaresti nagykövetség megtudja, hogy a Román Írószövetség magyar nemzetiségű tagjai levélben kívántak válaszolni a Magyar Írószövetségnek a "közös felelősség" ügyében, kifejtve, hogy ez a román belügyekbe történt beavatkozás. A levelet végül még sem küldik el, valószínűleg azért, mert a pártvezetés leállította az akciót.
[Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]