Markó az EP-választásokról: a birodalom, a nemzetállam most visszavágott
2009. július 08. 18:39, utolsó frissítés: 18:39
Markó Béla szövetségi elnök Erdély európai uniós helyéről és szerepéről beszélt a Tusnádfürdőn megszervezett EU-tábor nyitónapján.
"Az európai parlamenti választások eredményei azt bizonyítják, hogy Európában és ezen belül Romániában is előretörőben van a szélsőséges nacionalizmus, a radikalizmus, ami azt mutatja, hogy a kontinens egy éles és világos altenatíva előtt áll: ma még korántsem dőlt el, hogy a nemzetállamok közösségévé vagy a régiók szövetségévé válik az Európai Unió" – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szerdán Tusnádfürdőn, az EU Tábor nyitónapján.
Erdély európai uniós helyét és szerepét, valamint az erdélyi magyar politizálás jövőbeni irányvonalait taglaló előadásában Markó Béla úgy vélte, Erdélynek és az erdélyi magyar közösségnek alapvető érdeke, hogy Európában háttérbe szoruljon a ma még eléggé általános és erős nemzetállami szemlélet és helyét egy, a régiókon alapuló rendszernek adja át, erre az általános európai dilemmára azonban ma még nincs végleges válasz. "A birodalom, a nemzetállam most visszavágott – állapította meg a nemrég lezajlott európai választások eredményei kapcsán, amelyek a szélsőséges pártok egyértelmű térnyerését mutatják, de álláspontja szerint erre utaló egyértelmű jelzés a súlyosan kisebbség- és magyarellenes szlovák nyelvtörvény, vagy a magyar vezetők Romániában lezajlott tömeges leváltása is. Ma az a kulcskérdés, hogy milyen válaszokat találunk erre a kisebbségek számára hátrányos jelenségre, hiszen ma már egyértelmű, az uniós tagság erre nem elegendő" – mutatott rá.
Markó Béla szerint itthon és Európában is erőteljesen beszélni kell a regionalizációról és az autonómiáról, meglátásában Erdélyt nemcsak a magyarokat, hanem Romániát és Európát is élénken érdeklő kérdéssé kell tenni. "Erdély képes megfelelő válaszokat adni, képes megfelelő modellt felmutatni Európa számára a nemzetiségek közötti együttélés terén" – szögezte le az elnök, aki szerint Erdély ugyanakkor bizonyítéka a regionalizáció létjogosultságának is Európában. "Erdély egy olyan entitás, amelyet sem az 1918 utáni trianoni trauma, sem az azt követő nyolcvan éves elnyomás nem tudott fölszámolni. Ez a homogenizációs politika csődöt mondott" hangsúlyozta.
A szövetségi elnök szerint az erdélyi magyar politizálásnak ma három fő iránya van: Románia teljes átszervezése, a magyarság helyzetének rendezése, ideértve a különböző autonómiaformák kialakítását is, illetve az európai építkezés.
Az első témakörről szólva rámutatott, Románia átszervezését, a decentralizációs folyamatok véghezvitelét éles politikai szemléleti különbségek nehezítik, amelyek nemcsak a jelenlegi, hanem az elmúlt kormányzati időszakot is meghatározták. Az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára alapvetően fontos, hogy ez a decentralizáció minél szélesebb körű legyen, és érintse a teljes állami intézményrendszert az iskoláktól az egészségügyig és a környezetvédelemig, hiszen ez a reform lehet az alapja a sajátos autonómiaformák, a kulturális és a területi autonómia megteremtésének is. Emellett át kell gondolni a teljes közigazgatást, a megyerendszert is, mint mondta, a decentralizáció mellé ma már oda kell tenni a regionalizációt is, mint követendő célt.
Erdély jövőbeni helyét és szerepét tekintve kulcskérdésnek nevezte azt, hogy Erdélyre, mint önálló entitásra nemcsak kulturális, hanem legalább akkora súllyal gazdasági programként tekintsenek, emellett fontos cél az is, hogy hivatalos nyelvvé tegyék a magyar nyelvet. Az elnök szerint az erdélyi magyarságnak jól kell politizálnia nemcsak Romániában, hanem Brüsszelben is, hiszen az unióban már léteznek azok a fontos elvek, többek között a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elve, melyek által az erdélyi magyarság számára fontos célokat érvényre lehet juttatni. – Erdély ma már része az Európai Uniónak, és joga van ahhoz, hogy méretéhez, jelentőségéhez mérten kellő súlyt kapjon Európában – szögezte le Markó. (hírszerk.)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!