|
Árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Szamos és a Tisza vízgyűjtő medencéjében
Árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Szamos és a Tisza folyók romániai szakaszán, mivel az elmúlt órákban az esőzések miatt megnőtt valamennyi folyó és patak vízhozama.
Az Agerpres hírügynökség Anca Bontot, a nagybányai vízgazdálkodási hatóság szóvivőjét idézi, aki szerint Máramaros megye valamennyi folyójának vízszintjét figyelemmel követik, hogy idejében értesíthessék a helyi hatóságokat az esetleges áradásokról.
Az elmúlt napokban jelentős esőzések voltak, emiatt a Szamos, a Tisza, az Iza, a Visó, a Lápos és a Ruscova folyók vízhozama megnőtt, akárcsak a hegyi patakoké. A Tisza vízszintjének a megemelkedésében az ukrajnai esőzések is közrejátszanak, hiszen a folyó már az országba is a szokottnál magasabb hozammal érkezik.
Romániában Mehedinţi, Gorj és Krassó-Szörény megyében áradásokról érkezett jelentés. A Realitatea hírtelevízió szerint a hatóságok narancssárga jelzésű, vagyis másodfokú árvízriadót rendeltek el, miután az esőzések miatt több települést is elöntött a víz.
A Cserna-folyó három méterrel megnőtt, ezért Herkulesfürdőn a helyiek összegyűjtötték fontosabb értéktárgyaikat, és elhagyták házaikat. Egy Gorj megyei településen száz család szigetelődött el a külvilágtól, miután a Motru folyó elsodorta a település és a külvilág között kapcsolatot teremtő hidat. (mti)
HIRDETÉS
2003. november 21.
Nov. 19-én Temesváron, a Libris Könyvesboltban dr. Albert Ferenc egyetemi tanár bemutatta Bodó Barna politológus, egyetemi tanár Talpalatnyi régiónk /Komp-Press (Korunk Baráti Társasága) Kiadó, Kolozsvár/ című új könyvét. /Jantó-Petneházy István: Talpalatnyi régiónk. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 21./ A szerkesztő által Politológiai esszék alcímmel ellátott munka azoknak szól, akiket foglalkoztat a szórvány (szórványosítás) kérdése, a "bánsági szellemiség", a tolerancia, identitás, régió és regionalizmus, etnikum kérdése. /P. L. Zs.: Bemutatták Bodó Barna új kötetét. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21/
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2003. november 21.
A temesvári hetilap sorra bemutatta a magyar miniszterelnököket. A mostani számban Horn Gyula következett, akiről a lap azt írta, hogy a forradalom alatt nemzetőr volt /!/, majd 1957-ben belépett az MSZMP-be. /Horn Gyula. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 21./A lap nem tud arról, hogy Horn Gyula 1956-ban karhatalmista, közismert néven pufajkás volt. Maga mondta a tévében: Pufajkás voltam, na és?
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2003. november 21.
Nem emlékszem arra, hogy Franciaország és Románia között valaha is feszült lett volna a viszony - nyilatkozta nov. 21-én Párizsban Jacques Chirac francia államelnök. A bejelentésre a Chirac-Iliescu államelnöki találkozó végén került sor. A francia elnök nemcsak jónak, hanem egyenesen testvériesnek nevezte a két ország közötti viszonyt. Emlékezetes, amikor Románia és Bulgária Amerika iraki intervenciója mellett tört lándzsát, Chirac keresetlen szavakkal bírálta a döntést. Chirac akkor kijelentette: jobb lett volna hallgatnia Romániának, mert amúgy is kényes ügy az ország felzárkózása. /Felhőtlen francia-román viszony. Iliescut elkísérték az elnöki autóig. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
1969. november 21.
A bukaresti televízióban megindul a magyar adás. A magyar nyelvű TV-adás elindításáról - Fazekas János szerint - még 1968 augusztus végén döntött Ceauşescu, amikor a bevonulást követő napokban szükség volt a magyar kisebbség támogatására is. Az adás tényleges megkezdése azonban azért késett, mert a pártapparátus "fázott tőle", és minden eszközzel szabotálta azt. A magyar szerkesztőség vezetője kezdetben a bukaresti rádió magyar osztályának szerkesztőségi főtitkára, Molnár Vilhelm (aki románnak tartja magát, a fia sem tud magyarul). (Október elején Huszár Sándornak ajánlják fel a posztot, de ő nem fogadja el azt.) 1970 elején Bodor Pál veszi át a szerkesztőség vezetését.
[Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1943. november 21.
Márton Áron püspök szolgáltatja ki a bérmálás szentségét a nagyenyedi r. kat. ifjúságnak. Kiemeli: "még soha nem volt úgy reá szorulva a szeretetre az emberiség, mint manapság, amikor a gyűlölködés vérözönnel önti el a földet s amikor a népek és egyesek elnyomása napirenden van.
[Balogh Béni: Dél-erdélyi magyarság 1940-1944]
|
IKERELŐADÁS VAGY ÁTVERÉS?
Tudom, nehéz olyan előadásokat létrehozni, amelyek egyaránt megfeleljenek a szakmának és a szélesebb (...)
[lazarius, 2009 november 20 18:26]
IKERELŐADÁS VAGY ÁTVERÉS?
Tompa Gábor, miután elegáns csavarral igyekszik más témára (Három nővér)terelni a figyelmet, elsüt (...)
[lazarius, 2009 november 20 18:25]
IKERELŐADÁS VAGY ÁTVERÉS?
@Éva: kár volt lelőni a poént; egy pillanatig azt lehetett hinni, hogy van, aki foglalkozik az (...)
[Írisz, 2009 november 20 11:28]
A gazdasági helyzet súlyos, de nem fenyeget államcsőd - állítja Juhász Jácint
sajnos...:( (...)
[lory, 2009 november 19 17:24]
Murok-díjat kap László Attila, amiért semmibe veszi választói akaratát
(VI)Ha valaki politikai pályára adta a fejét (hmmm…vagy inkább lelkét) az legfőképp az (...)
[arnold, 2009 november 19 11:32]
Murok-díjat kap László Attila, amiért semmibe veszi választói akaratát
“(V)az ár majd sodor magával” alpolgármester és egy fiatal,politikai karrierjét minden (...)
[arnold, 2009 november 19 11:31]
Meddig bírod napfény nélkül?
|
2009. november 21. szombat, Olivér
RSS
