|
A lakosság kétharmada szerint nem javult életszínvonaluk a kommunizmus bukása óta
A román állampolgárok kétharmada szerint életszínvonaluk nem javult a kommunizmus bukása óta - derül ki egy felmérésből.
A közvélemény-kutatás szerint a kommunizmus iránti nosztalgia húsz évvel a rendszerváltás után is nagyon erős. A megkérdezettek 42,2 százaléka érzi úgy, hogy az élet most nehezebb, mint 1989 előtt, 27,1 százalékuk pedig semmi javulást nem tapasztalt az elmúlt húsz esztendőben az életszínvonalban.
Csak mintegy egyharmaduk véli úgy, hogy ma könnyebb a megélhetése, mint a kommunizmus idején.
Ez utóbbi korszak iránti erős nosztalgiát jelzi, hogy a válaszadók közel egynegyede szívesen visszatérne a kommunista diktatúrához.
A megkérdezettek több mint 40 százaléka szerint Románia még nem szabadult meg a kommunista szokásoktól, és csak 8 százalék véli ennek ellenkezőjét.
A megkérdezetteknek csak a 18 százaléka véli úgy, hogy Románia gazdaságilag ma jobban áll, mint a kommunizmusban, 35 százalék szerint pedig a rendszerváltás az ország kárára vált. A felmérésbe bevontak 40 százaléka véli úgy, hogy az 1989-es események Románia számára "hasznosak voltak".
Ma már a románok kétharmada megkegyelmezne a három nap alatt halára ítélt Nicolae és Elena Ceauşescu diktátor házaspárnak. A megkérdezettek 73 százaléka szerint ugyanis nem kellett volna kivégezni őket, miközben 1992-ben még majdnem a lakosság fele gondolta azt, hogy a zsarnokok megérdemelték a sorsukat.
A felmérés a jelenlegi államfőjelöltek szavazótáborát is megvizsgálta. Kiderült, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltjének választói a leginkább derűlátóak. A magyar szavazóknak a 61,5 százaléka érzi úgy, hogy élete most könnyebb, mint 1989 előtt, ami a megkérdezettek 30 százalékos átlagának a kétszerese. (mti)
HIRDETÉS
2003. november 21.
Nov. 19-én Temesváron, a Libris Könyvesboltban dr. Albert Ferenc egyetemi tanár bemutatta Bodó Barna politológus, egyetemi tanár Talpalatnyi régiónk /Komp-Press (Korunk Baráti Társasága) Kiadó, Kolozsvár/ című új könyvét. /Jantó-Petneházy István: Talpalatnyi régiónk. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 21./ A szerkesztő által Politológiai esszék alcímmel ellátott munka azoknak szól, akiket foglalkoztat a szórvány (szórványosítás) kérdése, a "bánsági szellemiség", a tolerancia, identitás, régió és regionalizmus, etnikum kérdése. /P. L. Zs.: Bemutatták Bodó Barna új kötetét. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21/
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2003. november 21.
A temesvári hetilap sorra bemutatta a magyar miniszterelnököket. A mostani számban Horn Gyula következett, akiről a lap azt írta, hogy a forradalom alatt nemzetőr volt /!/, majd 1957-ben belépett az MSZMP-be. /Horn Gyula. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 21./A lap nem tud arról, hogy Horn Gyula 1956-ban karhatalmista, közismert néven pufajkás volt. Maga mondta a tévében: Pufajkás voltam, na és?
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2003. november 21.
Nem emlékszem arra, hogy Franciaország és Románia között valaha is feszült lett volna a viszony - nyilatkozta nov. 21-én Párizsban Jacques Chirac francia államelnök. A bejelentésre a Chirac-Iliescu államelnöki találkozó végén került sor. A francia elnök nemcsak jónak, hanem egyenesen testvériesnek nevezte a két ország közötti viszonyt. Emlékezetes, amikor Románia és Bulgária Amerika iraki intervenciója mellett tört lándzsát, Chirac keresetlen szavakkal bírálta a döntést. Chirac akkor kijelentette: jobb lett volna hallgatnia Romániának, mert amúgy is kényes ügy az ország felzárkózása. /Felhőtlen francia-román viszony. Iliescut elkísérték az elnöki autóig. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
1969. november 21.
Budapesten meghal Hegedűs Nándor (Nagyvárad, 1884. szept. 29.), lapszerkesztő, publicista, irodalomtörténész. A két világháború közt aktív kisebbségpolitikus, az Országos Magyar Párt Bihar megyei alelnöke, több alkalommal parlamenti képviselő, a Magyar Kisebbség állandó munkatársa, publicisztikai írásai több kötetben jelentek meg. A világháború után Budapesten marad és Ady Endre nagyváradi éveit kutatja, két monográfiát ír erről.
[Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1943. november 21.
Márton Áron püspök szolgáltatja ki a bérmálás szentségét a nagyenyedi r. kat. ifjúságnak. Kiemeli: "még soha nem volt úgy reá szorulva a szeretetre az emberiség, mint manapság, amikor a gyűlölködés vérözönnel önti el a földet s amikor a népek és egyesek elnyomása napirenden van.
[Balogh Béni: Dél-erdélyi magyarság 1940-1944]
|
IKERELŐADÁS VAGY ÁTVERÉS?
Tudom, nehéz olyan előadásokat létrehozni, amelyek egyaránt megfeleljenek a szakmának és a szélesebb (...)
[lazarius, 2009 november 20 18:26]
IKERELŐADÁS VAGY ÁTVERÉS?
Tompa Gábor, miután elegáns csavarral igyekszik más témára (Három nővér)terelni a figyelmet, elsüt (...)
[lazarius, 2009 november 20 18:25]
IKERELŐADÁS VAGY ÁTVERÉS?
@Éva: kár volt lelőni a poént; egy pillanatig azt lehetett hinni, hogy van, aki foglalkozik az (...)
[Írisz, 2009 november 20 11:28]
A gazdasági helyzet súlyos, de nem fenyeget államcsőd - állítja Juhász Jácint
sajnos...:( (...)
[lory, 2009 november 19 17:24]
Murok-díjat kap László Attila, amiért semmibe veszi választói akaratát
(VI)Ha valaki politikai pályára adta a fejét (hmmm…vagy inkább lelkét) az legfőképp az (...)
[arnold, 2009 november 19 11:32]
Murok-díjat kap László Attila, amiért semmibe veszi választói akaratát
“(V)az ár majd sodor magával” alpolgármester és egy fiatal,politikai karrierjét minden (...)
[arnold, 2009 november 19 11:31]
Meddig bírod napfény nélkül?
|
2009. november 21. szombat, Olivér
RSS
