2019. november 21. csütörtökOlivér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szakadék van az elméleti líceumok és szakközépiskolák érettségi eredményei között

2012. július 09. 15:27, utolsó frissítés: 2012. július 10. 12:57

Hargita megyében a 30,25%-os átmenési arány csak felszínes következtetések levonására alkalmas, hisz meg kell vizsgálni azt a rangsort is, ami kialakult a tanintézmények között – válaszolt megkeresésünkre Ferencz S. Alpár. A Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta: a 37 középiskola tekintetében az első 10-11 helyet elméleti líceumok foglalják el, amelyeknek az átmenési aránya 60,56% és 90,65% közé tehető. „Ha így vizsgáljuk a problematikát, akkor az elméleti líceumaink jól és nagyon jól teljesítettek az érettségin. Ez azt mutatja számomra, hogy ez a szintű érettségi és ez az érettségi rendszer az elméleti oktatásban részesülőket teszi versenyképessé” - fogalmazott.

Felvetésünkre, miként fordulhatott elő, hogy a megyében három iskolában egy diák sem szerzett átmenő jegyet, a főtanfelügyelő elmondta: a problémát nagyon sok oldalról, nagyon alaposan meg kell vizsgálni. „Tudni kell, hogy a ditrói, az alfalvi és a zetelaki középiskolákban kevés létszámú helybéli diák tanul egy-egy osztályban. Tehát ezek az adatok nem mérhetők össze azzal a Temes megyei szakközépiskolával, ahol 0%-os átmenési arány van, ahol több párhuzamos osztály tanul líceumi oktatásban. Ezeknek az intézményeknek egy-egy szakközép, vagy a zetelaki esetében egy elméleti osztályuk van, a többit elszippantják a gyergyószentmiklósi illetve a székelyudvarhelyi elméleti líceumok. Itt még mélyebbre kell ásni, és azt kell megnézni, hogy ezek a gyerekek hány tantárgyból lettek elvágva, illetve hányassal lettek elvágva.

A fellebbezések és az őszi vizsgák eredményeképpen ezeknek a gyerekeknek, akiket egy tantárgyból vágtak el, vagy esetleg az általánosuk nem jött ki hatosra, reális esélyük van átmenő jegyet szerezni a következő időszakban” - fogalmazott Ferencz S. Alpár. Hozzátette, hogy a román nyelv és irodalomnak ilyen szintű és ilyen rendszerben történő oktatásához képest Hargita megyében 49,27%-a átment a vizsgázóknak, 6 darab 10-es és 102 darab 9-9,99 közötti jegy, valamint 202 darab olyan minősítés van, amely 8-8,99 közé tehető.

Kérdésünkre, hogy melyik tantárgyból volt a legnagyobb és a legkisebb átmenési arány, a tanfelügyelő úgy válaszolt: köztudott, hogy Hargita megyében van a legnagyobb mértékben jelen a kisebbségek nyelvén történő oktatás, ez esetben a magyar. „Itt 84,79%-os az átmenési arány, de egyetlenegy olyan tantárgyunk sincs, amely esetében 40% alatt lenne az átmenési arány. A 30,25%-os megyei átlagot az adja, hogy a diák átment 4 tantárgyból, és egyből elvágták. Itt 49,27%-os a román, 48,04%-os a matematika. Meg szeretném jegyezni, hogy addig, amíg az elméleti líceum természettudományok osztályában, ahol nagyobb tapasztalattal rendelkező pedagógusok reálbeállítottságú diákokat tanítanak M2-s matematikából, és ugyanabból az M2-s matematikából kell vizsgázzon egy szakközépiskolás is, addig valahol baj van a rendszerrel” - magyarázta.

Úgy vélte, az eredménylista jól mutatja azt a demarkációs vonalat, amit meghúznak az elméleti líceumok és a többi típusú, szakoktatást biztosító líceumok között. „Míg a megyében a legkisebb átmenési arány elméleti líceumok esetében 60,56%, addig a legnagyobb átmenési arány a szakközépiskolák tekintetében 24,86%. Van egy nagyon vékony középkategóriánk, ahol a művészeti líceumaink vannak, amelyek 50% körüli átmenési arányt értek el. De rájuk is jellemző ez a jelenség, hogy míg tananyagban elméleti líceumként kezelik őket, addig gyakorlatban ők szakközépiskolák” - vázolta.

A főtanfelügyelő szerint a megoldást a differenciált érettségi mielőbbi bevezetése, valamint a minél mélyebbre ható tananyag reformot jelentené, hisz Európában Románia az egyik olyan ország, ahol még mindig információt töltünk a gyerekek fejébe, ahol nincsen lehetőség változatossá tenni a tanórák ajánlatát helyi opcionális tárgyakkal. „A tanügyi rendszer eredményessége tekintetében a reformot nem a decentralizáció, nem a különböző hatáskörök átgondolása, a humán erőforrás alkalmazása az elsődleges, hanem a curriculum, a tananyag teljes újragondolása és új alapokra helyezése jelentené” - zárta Ferencz S. Alpár. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS