• Megosztás:
  •  Itthon RSS
  •  Elküldöm e-mailben
  •  Kinyomtatom
  • Utolsó frissítés: 13:52 GMT +2, 2013. január 23.

Kós Károly unokája szerint megosztó politikai törekvésekre használják nagyapja nevét


HIRDETÉS



A sajtónak eljuttatott levélben tiltakozik Kós Béla, Kós Károly egyik Budapesten élő unokája az ellen, hogy szerinte megosztó politikai törekvésekre használják a nagyapja nevét. A Krónika által idézett nyílt levélben Kós Béla egyértelművé tette, hogy a Markó Béla elnöksége alatt működő Kós Károly Akadémia Alapítványra utal, amely a múlt héten együttműködési szerződést kötött az MSZP Táncsics Mihály Alapítványával, és amelynek meghívására Kolozsvárra látogatott az MSZP elnöksége.

Kós Béla levelében nyomatékosította: tiltakozik az ellen, hogy Kós Károly nevét használja bármilyen olyan szervezet, amely politikai tevékenységet folytat, és önös politikai céljai elérése érdekében "egyezséget, alkut köt a nemzet megosztására, az erdélyi magyarság megtagadására buzdító, és annak veszélyeztető voltát vizionáló pártokkal".

Kós Károly neve, személye nem válhat "pártideológiák és pártcsatározások mentén érzelmi elégedetlenség, felháborodás eszközévé" - írta Kós Béla. Azt is megemlítette, hogy a nagyapja nevét viselő erdélyi alapítvány elnökének, Markó Bélának a felesége, Kós Anna szintén Kós Károly unokája. Markónak "nem Kós Károly nevébe kapaszkodva kellene politizálni", hanem az alapítványt "Kós Károly szellemi és tárgyi örökségének megőrzése és terjesztése érdekében kellene működtetnie, a politika teljes mértékű kizárásával" - írta.

Kós Béla nehezményezte, hogy az alapítvány létrehozásáról, céljairól nem tájékoztatták, és nem kérték beleegyezését Kós Károly nevének felvételéhez. Bejelentette, hogy - ha a romániai jogszabályok ezt lehetővé teszik - indítványozni fogja a név visszavonását az alapítványtól. Kós Anna kijelentette, családi ügynek tekinti unokabátyja levelét, és nem kommentálja.

Kós Béla ugyanakkor elmondta, hogy Kós Károlynak Magyarországon, Erdélyben és Amerikában hét unokája él. Valamennyiüknek elküldte tiltakozását, de választ még csak Kós Annától, valamint Markó Béla feleségének Amerikában élő nővérétől kapott - ők nem értettek egyet az álláspontjával. (mti/krónika)




HIRDETÉS




18. rokka
2013 január 30 07:17 Replikázok

Alább PRRR „privátnak”, „nem demokratikusnak”, stb. minősíti önkényesen az MMA-t. Megteheti, személyes, „alultájékozott” véleményét írja.
Az MMA-val kapcsolatosan az a szívderítő helyzet, hogy a jelentős választói felhatalmazással rendelkező parlament hozott róla döntést. Demokratikusan! Törvényesen. Erre érdeksérelem okán a művész társadalom balliberálisai teljesen érthetően fel vannak háborodva. És úgy tűnik, tehetetlen dühükben jó ürüggyel Fekete Györgyre rontottak rá. Természetesen vizsgálni, mérlegelni szükséges a kialakult helyzetet, amit a felelős bizonyára megtesz.
Itt azt fontos megemlíteni, hogy a harangot félreverő balliberálisok zöme a ballibes kormányzások időszakában élvezve a pozíció áldásait CSEPPET SEM VOLT ÉRZÉKENY azokra a dolgokra, melyeket most nagyon vehemensen kritizál! És több évtizedes tapasztalatból tudhatjuk mit jelent a „valódi”, balos fölénnyel vívott „kultúrharc”! Csakhogy náluk alap-tézis „a múltat eltörölni”, a számukra terhelőt meg feledni!

17. prrrrrrrrr
2013 január 25 14:56 Replikázok

2.
Egy privát, nem-demokratikus, nem-nyílt művészklubot beleírni az Alkotmányba és pénzelni az Akadémia megfelelő szerve heleytt politikai döntés. Makovecz nem politikailag semleges szereplő, és ez teljesen független a helyiértékű világhírétől.

Az aktuális, RMDSZ-témájú vitát nem is követem, annyira antipatikus, és megértem, ha a leszármazott nem szívesen látja a nagyapja nevát ebbe belekeverni. Csak az érvelése hibás, mert épp elegen politizáltak már a nevében.

Kós Károly építészetét ismerem, és abban is biztos vagyok, hogy transzilvanizmus népszerűsítőjeként lenne egy-két szava az irredentista rajongóihoz. Ahogy, az idézet alapján, a kolozsvári politikusokhoz is (és nem az, hogy gratulálok a halálos komolyságotokhoz).

16. rokka
2013 január 30 05:40 Replikázok

@prrr: PRRR az első bekezdésében a PONGYOLASÁGNAK és elfogultságnak olyan fokán van, ami megnehezíti a hozzászólást vélekedéséhez, állításaihoz. Annyit azonban rögzítsünk, hogy Makovecz Imre már halott. Erre a körülményre figyelemmel kellene emlegetni.
Az kiderül az írásból, hogy PRRR a „független helyiértékűeket”(?!) és a „semleges szereplőket” kedveli. És Makovecz szerinte nem volt ilyen! De ki lehet vajon ilyen „független”, és „semleges”, ERRŐL SAJNOS NEM ÍR. Ez nagy kár! Mert milyen jó lenne megtudni, KI A FÜGGETLEN ÉS A SEMLEGES. Legalábbis PRRR szerint.
Az jellemző a magyar közéletben, hogy a karakteresen balliberális elemzők, szakértők szeretik magukat és egymást „függetlennek” titulálni. De mert az évtizedek alatt ez a „közvéleményt formáló” és becsapó módszer megkopott, ezért kezdenek inkább maguk is leszokni a „független” használatáról.
PRRR-től a legjobb arról olvasni, hogy kinek mit üzen a mába Kós Károly. Még szerencse, hogy ilyen szerény és remek közvetítői vannak!

15. prrrrrrrrr
2013 január 25 14:56 Replikázok

"Magyar Művészeti Akadémia, ezzel a bejegyzéssel 1991-ben hivatalosan létrejött" -> attól még nem egy demokratikus szervezet (belső választások nem voltak, Makovecz volt az elnök haláláig, és kész), a Magyar Tudományos Akadémiéhoz semmi köze. "Az [igazi] akadémia munkájában kezdettől fogva tevékenyen részt vettek a különböző művészeti ágak képviselői. Arany János például az MTA főtitkára volt tizennégy évig, Kodály Zoltán pedig három évig volt a testület elnöke.", mondja a Wikipédia, és nem az ők hibájuk, hogy a kommunizmus kezdetekor megszüntették a széptudományi alosztályt.

14. rokka
2013 január 30 04:38 Replikázok

@prrrrrrrrr:a módszerváltás után Makovecz egy egyesületet(!) hívott életre. (Ezt PRRR is megteheti!) Az egyesülethez szabadon, önként lehet csatlakozni. Igaz: Makovecz a kommunisták „idejében” sem volt kommunista. A Tudományos Akadémia pedig még most is tele van kommunistákkal.("Volt" kommunistákkal, akik büszkén vállalták, és némelyek ma is vállalják ezt az önmeghatározást.) Makovecz a többi nem kommunista művész kollégának alapított "külön" EGYESÜLETET. Akik beléptek e szervezetbe elfogadták Őt vezetőnek. Teljesen érthetetlen, hogy mi a gondja az előbbiekkel PRRR-nek?
Továbbá: minden szerveződés annyit ér, amennyit az azt alkotó tagok összessége „kiad”. A sok belépett jelentős alkotó jelentőssé tette a szervezetet, ezért kapott idővel némi állami támogatást. Ennek az egyesületnek SEMMI KÖZE a MTA-hoz! Ezért érthetetlen, miért rúgózik ezen PRRR? Hogy jön ide Arany és Kodály?
Úgy tűnik, PRRR nagyon haragszik valakire, csak még nem tudja pontosan, hogy miért vicsorog.

13. Lolka
2013 január 24 12:03 Replikázok

És nekünk mi közünk egy családi vitához? A családi szennyest nem nyílt levelekben szokták szétteregetni, de úgy tűnik kies erdélyi pocsolyánkban már minden közügy.

12. rokka
2013 január 25 01:03 Replikázok

@Lolka: az, hogy a két pártalapítvány, ill. az RMDSZ és az MSZP együttműködési szerződést kötött, egyelőre csak Önnek "családi vita", "családi szennyes", és nem közügy. Vagyis ugyanazt nem egyformának látjuk.

11. kobold
2013 január 24 10:23 Replikázok

Kós Károly:
„… tizenegy éves koromban találkoztam első ízben a politikával.
Nem azzal, amelyik ócska nemzetiszínű szólamokkal bolondította a jámbor népet, vagy ádáz szócsatákat vívott egy »és« szócskáért. Sem azzal, mely cinikusan csupán piszkos ugródeszkája volt munkanélküli protekciós egzisztenciáknak vagy busásan jövedelmező üzleteknek. Nem a politikának ezekkel a tragikusan hitvány és szégyellni való karikatúráival találkoztam, hanem azzal a halálosan komoly politikával, mely népek és nemzetek életsorsát határozza meg és dönti el, előbb vagy utóbb, jobbra vagy balra."

10. rokka
2013 január 25 01:28 Replikázok

@kobold: az idézet végén az áll, hogy olyan "halálosan komoly politikával" találkozott Kós már 11 éves korában, mely "nemzetek életsorsát határozza meg és dönti el (...)"

Az itt vitatott múltú pártok egyike sem politizál "halálosan komolyan" a nemzete érdekében!!!
Ezért gondoljuk többen, hogy e pártoknak semmi köze Kós K.-hoz nincs. Az MSZP vezetése eddig különösen, különlegesen viszonyult a "nemzet" szóhoz, mert ha meghalotta, akkor hol fasisztát, hol meg "nácit" kiáltott.(!) Ez volt az összes "nemzet-politikája". Na ehhez társult (nem most!) az RMDSZ.

9. kobold
2013 január 24 10:13 Replikázok

"Kós Béla levelében nyomatékosította: tiltakozik az ellen, hogy Kós Károly nevét használja bármilyen olyan szervezet, amely politikai tevékenységet folytat"

Miért? Kós Károly politikával is foglalkozott...

8. rokka
2013 január 24 05:29 Replikázok

Eredetileg a Kósról elnevezett alapítványról, és az e „mögött” matató Markó expártelnökről folyik a szó. Többen gondolják, hogy a politikai hatalomszerzés érdekében tartott, kórosan feledékenyek kampányrendezvényének nincs köze Kós K-hoz, ezért vélik úgy, kár volt a nevét belekeverni a kolozsvári magyarázkodásba, ígérgetésbe. Mit szólhat erre a sértett RMDSZ-es? „Aha! Makovecznek mindent lehetett, de Markónak meg már semmit?!” „Nahát, ez cuki!” Így replikázik „prrr” társunk, megfeledkezve minden tényről, és még Önmagáról is. De nem zavarja, mert terve csak az, hogy az innen-onnan összekapkodott hírfoszlányokat ügyesen bele kavarja a szenvedélyes felháborodásába. És a kavarék részévé tesz néhány olyan „kulcskifejezést” is, mint a „táltos-szittya-ősmagyarkodás”, mert ezek a balliberális dehonesztáló „hívószavak” helyettesítik a felháborodás érdemi magyarázatát. Így most sem tudjuk, mi köze lehet Kóshoz és Makoveczhez a Markó- és Mesterházy-csapatának? Talán majd „prrr” elárulja.

7. p.sebők anna
2013 január 23 19:25 Replikázok

prrrrrrr-nek csupán a pontosítás kedvéért a Magyar Művészeti Akadémia, ezzel a bejegyzéssel 1991-ben hivatalosan létrejött.Makovecz Imre világhírű építész volt, aki mindig önmaga nevében dolgozott és épített, nem volt szüksége mankóra, baj talán,hogy szerette és tisztelte Kós Károlyt? van valami baj a szittyasággal? No hiszen, ismeri ön Kós Károly munkásságát, legalább Tordai Zádor írásait olvassa el e kérdésben. A leszármazott, meg bocsánat élhet jogaival, úgy ahogyan a család helyesnek tartja.

6. prrrrrrrrr
2013 január 23 17:14 Replikázok

nahát, ez cuki, de persze amikor Makovecz táltos-szittya-ősmagyarkodott a Kós Károly Egyesülés meg Alapítvány nevében, az nem volt politika, ahogy az sem az, hogy véletlenül pont az ő haveri körének a művészklubja kapta az új alkotmány szerint a művészeti akadémia nevet és forrásait... Ha nem akarja, hogy a nagyapja nevével politizáljanak, oké, de ezt mondja eé a szittya haverjainak is.

5. Laikus
2013 január 23 15:43 Replikázok

Akkor megkérjük szépen és álljon szóba a Jobbik vezetőivel is, hogy a jobboldali pártok is érintve legyenek, annál is inkább, mert sokan velük értünk egyet és nem a Magyarországot szétraboló, kizsigerelő ..........-al

4. rokka
2013 január 23 15:22 Replikázok

Erdélyben a magyarok többsége számára a közügyekkel foglalkozás alaposan leértékelődött, alantas tevékenység. (A maradék országban kicsivel jobb a helyzet, az arány.) Mert elégedetlenek az emberek „a politikával”. Sajnos kiforgattuk e szót a jelentéséből. Sajnos Kós Béla is úgy fogalmaz, hogy az alapítványtól távol kellene tartani a politikát. Ami pontosan azt jelenti, hogy az alapítvány ügyei ne kerüljenek érintkezésbe közös ügyeinkkel. Márpedig Kós Béla valószínűleg nem erre gondolt. Hanem arra, hogy a pártok csatáit kellene távol tartani az alapítványtól, és nem általában a politikát. Ha általában a biztosan ártatlan „a politikát” szapuljuk egyfolytában, akkor ne csodálkozzunk, hogy egyre kevesebben élnek a választás jogával, és egyre többen egyre passzívabbak a közügyek iránt. A politika szavunkat kímélni kellene.
Egyébként teljesen igaza van Kós Bélának : nem „valószínű”, hogy Kós Károly szellemiségének köze lenne Markó, vagy Mesterházy csapatához.

3. M. T.
2013 január 23 14:34 Replikázok

Jó lenne lezárni a témát már. Baloldali pártok vezetik időről időre Nagy Britanniát, Németországot, Franciaországot stb. Bármely demokratikus párttal igenis álljon szóba az RMDSZ, különösen, ha Magyarországi. Én mint szavazó is elvárom tőle.

2. rokka
2013 január 23 16:11 Replikázok

@M. T.: „Bármely demokratikus párttal igenis álljon szóba az RMDSZ!” – írja M. T.
De kérdés, hogy egy valóban demokratikus párt vajon elég demokratikusnak találja-e az RMDSZ-t?
Fogalmazása alapján M. T. példásan demokratikusnak tarthatja az MSZP-t. Ebből is sejthető, hogy kevéssé ismeri e párt sajátos demokrácia ideáját. (Pl. 2006.)
Oka van annak, hogy „jó lenne lezárni a témát”. Érthető a „lezárás” szándéka.

1. rokka
2013 január 23 15:50 Replikázok

@M. T.: Az RMDSZ Erdélyben senkivel nem áll szóba.
Ez az egyik fő jellemzője az RMDSZ-nek! Tehát az RMDSZ fittyet hány M. T. ezen elvárására.
Az igaz, hogy baloldali pártok minden nagy európai országban vannak, olykor-olykor még hatalomra is kerülnek. (Bár ez mostanában általában csak M. T. képzeletében jellemző!) De mi köze van a 23 éves posztkommunista „utódpárt” MSZP-nek a 60 éve demokráciát építgető (manapság gyengélkedő!), valóban baloldali múltú pártokhoz??? Az MSZP múltját tekintve szerintem semmi köze nincs! A párt jövőjét nem ismerhetjük.
Az elmúlt 3 évben az MSZP nem megújult, hanem a népszerűségi mutatóktól teljesen kétségbeesve „megérkezett” egy korai intenzív választási időszakhoz. Megkezdték látszólagos „teljes hasonulásukat” a Fideszhez. Mert szeretnének hatalomba kerülni. Pusztán csak erről van szó.
Hogy lesz-e majd köze az MSZP-nek a tradicionális baloldali pártokhoz, az majd 10-20 év múlva derülhet ki.


Adatbank

április 21
Udvardy FrigyesVincze GáborBalogh Béni


2006. április 21.

A Szászrégen és Vidéke csaknem teljes szerkesztőgárdája látogatott el bemutatkozni Marosvásárhelyre, a Súrlott Grádics irodalmi körre. A Teleki-palotában a Kis lap áll a nagy Duma mentében címmel tartott találkozón Fábián András főszerkesztő elmondta, a többi vidéki laphoz hasonlóan a Szászrégen és Vidéke is folyamatosan anyagi gondokkal küzd. Ennek ellenére 1999 óta sikerül havonta kiadni a húszoldalas lapot, s ez jobbára az „önkéntes lapkészítők” kitartásának köszönhető. Tanárok, gazdasági szakemberek, művészek, lelkészek írják-szerkesztik a Szászrégent. Szászrégennek ugyanis már a XIX. század utolsó évtizedeiben volt saját lapja Havasalja címmel – mutatott rá a főszerkesztő. /Bakó Zoltán: Kis lap áll a nagy Duma mentében. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. április 21.

Április 24-ig még megtekinthető a Budapesti Történeti Levéltár 1956-os fotógyűjteményéből és a kolozsvári emlékműpályázat makettjeiből rendezett kiállítás a Kolozsvár Galériában. A Kolozsvár Társaság 56-os emlékműpályázatán 11 szobrászművész vett részt, s a kiállítás a pályázatra beérkezett köztéri szobor makettjeit is bemutatja. Az első díjazott Szakáts Béla temesvári képzőművész alkotása, amely remélhetően a Sétatéren kerül felállításra. /Kolozsvár Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. április 21.

Az 1901. április 18-án Nagybányán született nagy magyar író, Németh László születésének 105. évfordulójára elkészült és 2006. április 28-án az író egykori fővárosi lakásának közelében, Budapesten, a Pasaréti út és Radna u. találkozásánál lévő kis téren ünnepélyesen felállítják az első egész alakos Németh László szobrot. A közadakozásból létesített mű alkotója Csíkszentmihályi Róbert Munkácsy-díjas érem- és szobrászművész. /Egész alakos Németh László szobor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 21./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. április 21.

Ma Magyarországon két alapvetően eltérő kép él Erdélyről. Az egyik Erdély hozzánk hasonló, sőt velünk azonos, magyar, sőt magyarabb, mint a mai Magyarország bármely régiója. Erdély az ősi, autentikus magyar kultúrát őrző kultuszhely. A másik Erdély a távoli, különböző, más, idegen vagy elmaradott, kevésbé modernizált, sőt egyenesen civilizálatlan. Mindkét esetben olyan Erdély-képről van szó, amely távol áll a mindennapi valóság tapasztalati tényezőitől – hangzott el április 14-én a Sapientia Egyetem kommunikáció szakos hallgatói és az érdeklődők előtt Feischmidt Margit, a pécsi egyetem adjunktusának előadásában. A vendég azt a Tabula könyvek sorozatban megjelent kötetet ismertette, amely a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke valamint a Néprajzi Múzeum közös kiadásában jelent meg Erdély (de)konstrukciók címen. A kötet többéves kutatómunka eredményeként látott napvilágot. Akárcsak a bevezető tanulmányában, Feischmidt Margit a Magyarországon kialakult Erdély-képet tekintette át, s ezen belül az Erdélyről folyó politikai elképzelések változását a két világháború közötti revizionista felfogástól, a hallgatás korszakán, majd azt követően, a nyolcvanas évek táncházmozgalmának hatására kialakult Erdély-képen át Antall József beszédéig, amelyben lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének vallotta magát. A magyar népi kultúra felfedezése az erdélyi falvakban, e tájegység felfedezése a turizmus számára, a magyar turisztikai irodalom Erdély-képe, a nemzeti zarándoklat helyszínévé váló Csíksomlyó, az örökségturizmusra való berendezkedés Máréfalván – e témákról szól az első rész. A második csoportba sorolt írások az etnikai kivándorlás jelenségét térképezik fel: Magyarországon élő erdélyi vendégmunkások, a táncház mítosza és valósága, a széki építőmunkások és széki asszonyok magyarországi munkavállalása, az etnikumközi viszonyok helyzete. Az előadást megbeszélés követte, amelyben a csíksomlyói pünkösdi búcsúnak nemzeti zarándoklattá, nemzeti ünneppé váló átalakulásáról folytattak eszmecserét. /(bodolai): Erdély-kép Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. április 21.

Margittai Gábor, a Magyar Nemzet munkatársa az elcsatolt területek magyarságáról 2001 és 2004 között megjelentetett riportjait gyűjtötte csokorba Külső magyarok. Utazás a végeken /Magyar Nemzet könyvek/ címen. A kötet mintegy harmadrésze a Székelyföld és Gyimes gondjait, megoldatlanságait tárja elénk. Soraiból kitűnik, hogy a sok évtizedre visszatekintő kultúrharc 1989 után is tovább folyik. Az 1952-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön tapasztalt elrománosító törekvés és Gyimesfelsőlok önvédelmet szolgáló Szent Erzsébet Gimnáziuma a két jelképes pólus, amely közt egymásnak feszülő erők küzdenek. Diószegi László, Tánczos Vilmos, Kiss Loránd, Bilibók Jenő, Pozsony Ferenc szolgálata, munkássága jelzi, hogy a csángóság ügyének ma is akadnak igaz apostolai. Dél-Erdélyben, ahol a románság térhódítása szinte beteljesedett, a szórványlét tragikus végkifejlete megállíthatatlan. A régió vészesen fogyatkozó magyarsága életében támaszthat-e új reményt Böjthe Csaba apostoli munkája, a református szórványlelkészségek szolgálata? Máramarossziget hajdan volt jogakadémiája, református tanítóképzője, nagyhírű piarista gimnáziuma már a múlté. Az asszimiláció folyamata vészes gyorsasággal folyik. Kárpátalja „Ukrajna legelhanyagoltabb tartománya”. Ferencz Imre, az Aknaszlatinán missziós szolgálatot vállalt csíki székely katolikus pap templomokat épített, segélyszervezeteket alakított, anyanyelvi óvodát hozott létre. Kiutálták őt Kárpátaljáról. Késmárk, Lőcse, Liptószentmiklós, Podolin utcáin magyar szó csak elvétve hallatszik. A „bűnös nemzet” kollektív bélyege, a benesi kitelepítés miatti rettegés fájó sebek. A szerb tisztogatási akciók magyar áldozatainak számát negyvenezerre becsülik. A csurogi temető összetört márványtáblája példázza, hogy a legyilkoltakra emlékezni ma sem szabad. A szerző szól a belső erőkről, a helyi kezdeményezőkről, a küzdelmet felvállalókról. A szombathelyi civilek szolidáris akcióival Dél-Erdélyben, a szerbiai Bácskában és Bánátban elgazosodott tömegsírokat ásnak elő a feledésből, elhagyott temetők már félig földbe süllyedt fejfáit állítják helyre, hozzájárulásukkal a kárpátaljai Técsőn szobrot emeltek Hollóssy Simonnak, Bácskában és Kárpátalján könyvkiadáshoz nyújtottak segítséget. /Máriás József: Utazás a végeken. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]





SZAVAZÓGÉP

Miben befolyásol minket az ukrajnai helyzet?

Keményen fegyverkezni fogunk 6
Drágulni fog a gáz 27
Csúnyán eldurvulhat, mert stratégiai partnerek vagyunk a NATO számára 21
Putyintól kapunk majd autonómiát 79
Még baj lehet, mert túl közel vagyunk 29
Egyesülünk Moldovával 6
Szerintem semmiben 13

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK



24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS