2019. január 16. szerdaGusztáv
-3°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A hegyi kaszálók megőrzéséről tanácskoztak Borospatakán

2013. május 25. 11:23, utolsó frissítés: 11:23

Hegyi kaszálók – gazdasági, társadalmi és természeti értékelés címmel szervezett konferenciát a Pogány-havas Kistérségi Társulás a Gyimesközéplokhoz tartozó Borospatakán. A kétnapos tanácskozáson neves szakemberek kutatásain, előadásain keresztül ismerhették meg a résztvevők a magas értékű gyepterületek helyzetét.

Ez már a negyedik alkalom, hogy szakmai rendezvényt tartanak a hegyi kaszálók témájában. Az elsőre szintén Borospatakán került sor 2010. június 7-9. között, a következő kettőt Brüsszelben tartották 2011-2012-ben. A mostani alkalom egy más­fél éves projektnek a záró rendezvénye.

Rodics Gergely, a Pogány-havas Kistérségi Társulás igazgatója, az esemény főszervezője ismertette a program indíttatását, célját.

“A projektet az a felismerés hívta életre, hogy kutatásaink alapján kiderült, vidékünk hegyi kaszálórétjein Európa legfajgazdagabb nö­vényközösségeit találhatjuk meg, mostani ismereteink szerint egy 4x4 méteres területen megtalálható fajok számát tekintve harmadi­kok vagyunk európai összehasonlításban. Barátaink, akik a gyimesi gazdálkodó családok természetismeretét kutatták, arra a megállapí­tásra jutottak, hogy sehol a világon, egyetlen helyi közösség sem tud saját nyelvjárásában annyi élőhelytípust megkülönböztetni, mint a gyimesiek. Ugyanakkor ezek a kivételes értékeink most végveszélybe kerültek, a hegyi kaszálók egyre nagyobb területeinek művelését felhagyják, vagy legelőként hasznosítják. Projektünk célja ennek a folyamatnak a megismerése és a lehetséges visszautak vizsgálata és kezdeménye­zése volt.”

A konferenciára különböző szakterületekről hívtak meg előadó­kat a szervezők Romániából és külföldről egyaránt. Gazdák, biológusok, szociológusok, közgazdászok, néprajzkuta­tók, politikusok és non-profit szervezetek képviselői mondták el meglátásaikat a hegyi kaszálókkal kapcsolatban. A cél az volt, hogy megvitassák és elősegítsék a hegyi kaszálók védelmét és fenntartható módon történő használatát. A rendezvény másik célja, hogy a résztvevők összegyűjtsék a hegyi kaszálókkal kapcsolatos kulturális, gazdasági és természetvédelmi tudást, és hogy párbeszédet kezdeményezzenek a kaszálók használatának lehet­séges jövőbeni forgatókönyveiről.

Sógor Csaba EP képviselő köszöntőjében elmondta, hogy mint e vidék lakója, pontosan tu­dja, hogy a hegyi kaszálórétek Székelyföld legnagyobb értékei közé tartoznak, és egyúttal Európa növény- és állatfajokban leggazda­gabb élőhelytípusainak egyike. “Éppen ezért mindannyiunkat érin­tő és aggasztó folyamat az, hogy ezeket a kincseinket – melyeket sok-sok generáción át műveltek és tartottak fenn őseink a máig élő hagyományos gazdálkodási technikáikkal – most a végső megsem­misülés veszélye fenyegeti. Ezért fontos, hogy akár konferenciákon keresztül felhívjuk a figyelmet a problémákra.”

Tánczos Barna szenátor, a szenátus Mezőgazdasági Bizottságának titkára az új Közös Agrárpolitika hegyi kaszálókra gyakorolt várható hatásairól beszélt. Elmondta, hogy a hagyományos kaszálók jövőbeni szerepére már most oda kell fi­gyelni, hiszen a biodiverzitás megőrzésében mintegy “génbank”- ként funkcionálnak, a vízvédelemben illetve a nitrogén és szén meg­kötésében fontos tényezők, és kiemelt szerepet töltenek be a vidéki gazdaságok életében.

“Székelyföldön gyakorlatilag bio termékeket lehet előállítani az évszázadok alatt kialakult gazdálkodással. A hagyományos legelőkön egészséges, vegy­szermentes élelmiszereket termelnek gazdáink (hús, tej, vaj, sajt, méz, gyógynövények, stb.), ugyanakkor ezzel szá­mos környezetvédelmi szolgáltatást is nyújtanak a társadalomnak. Ám az így gazdálkodó termelők nehezen tudnak megfelelni a modern elvárásoknak, nem könnyű felvenniük a harcot a multik olcsó, ugyanakkor rossz minőségű tucattermelésével. Számuk­ra kihívás megfelelni a mai kor elvárásainak úgy, hogy közben ne veszítsék el az ágazat valódi értékeit.” Tánczos véleménye szerint ezért honorálja az Unió a nagyobb energiabefektetést, időt igénylő, ám értékesebb, magas termé­szeti értékű mezőgazdasági területeken folyó mezőgazdasági munkát.

Radu Adrian Rey, Károly herceg bukaresti irodájának munkatársa Nemzeti Stratégiai Iránymutatás a Kárpátok fenntartható fejlesztéséért címmel tartott előadást. Az iránymutatás legfontosabb javaslata, hogy – a Nemzeti Vidék­fejlesztési Programban lehatárolt – Kedvezőtlen Adottságú Hegy­vidéki Területeket (KAHT) új, a nemzeti és európai uniós támoga­tásokat integráló egységes támogatási rendszerrel kellene segíteni. Ugyanis Románia lakosságának 20%-a, míg területének 30%-a számít KAHT területnek, a Kárpátok egészének több mint fele, 53%-a Ro­mánia mai határain belül található.

A konferencia végkicsengése egyezik a 2012-ben már má­sodjára elindított kaszálóvédelmi program fő céljával, vagyis hogy a hegyi kaszálók természeti, kulturális és gazda­sági értékének felismerése és megértése rendkívül fontos annak érdekében, hogy a helyi közösség mind ökológiai, mind társadalmi, mind pedig gazda­sági szempontból fenntartható módon tovább használja őket.

A programról bővebben itt olvashatnak.
(közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS