Románia lakossága mintegy egymillió fõvel csökkent az utóbbi tíz év alatt, jelenleg az 1977-es szint körül mozog, derül ki a 2002-es népszámlálás végleges adataiból, amelyeket csütörtökön ismertetett az Országos Statisztikai Intézet. 2002. március 18-án Románia lakosainak száma 21 680 974, a népsûrûség 90,9 lakos/négyzetkilométer volt. A lakosság 52,7 százaléka városon élt.
"1977 és 1992 között a lakosság száma mintegy egymillió fõvel növekedett, 1992 és 2002 között ugyanennyivel csökkent" -- közölte sajtótájékoztatón Aurel Camara, az Országos Statisztikai Intézet elnöke. A lakosság számának alakulását az utóbbi évtizedben a születési arányszám jelentõs csökkenése és a kivándorlás befolyásolta, ennek következtében évente mintegy 0,5 százalékos volt a csökkenés. A stabil lakosságot romániai állandó lakhellyel rendelkezõ román állampolgárok alkotják, akik a népszámlálás idején az ország területén, vagy ideiglenesen (egy évnél nem hosszabb ideig) külföldön tartózkodtak.
Ami az etnikai megoszlást illeti, a hivatal adatai szerint a lakosság 89,5 százaléka román, 6,6 százaléka magyar, 2,5 százaléka roma, 0,3 százaléka német és ukrán nemzetiségûnek vallja magát. Az anyanyelvhasználat tekintetében a lakosság 91 százaléka a románt tekinti anyanyelvének, 6,7 százaléka (többen mint az etnikai megoszlás esetében) a magyart, 1,1 százaléka a cigányt, 0,3 százaléka pedig a németet és az ukránt. (szabadság)
Halálának 110. évfordulóján a névadóra emlékezett hét végén a kézdivásárhelyi Turóczi Mózes Általános Iskola pedagógus- és diákközössége. A megemlékezés koszorúzással vette kezdetét annak a Turóczi Mózesnek a sírjánál, akinek vezetésével ágyúöntő műhelyében az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején 64 ágyút öntöttek, s akinek egykori műhelye előtt mellszobrot állított a hálás utókor. Fellépett az iskola kórusa is. Az iskolában műhelytevékenységekre, modellezésre, kézműves-foglalkozásokra, színjátszó előadásra került sor. /Névadójára emlékezett a Turóczi Mózes. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 19./ [Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2006. május 19.
Május 17-én Múzsák vágya címmel Balázs Imre József, Demény Péter, Gyulai Levente és Vári Csaba felolvasóestjét tartották meg Kolozsváron, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem alagsorában. A költők múzsákról szóló vallomásai után csak erre az alkalomra íródott verseket hallgathattak meg a résztvevők. /D. I.: Múzsák vágya a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./ [Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2006. május 19.
Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) előadótermében bemutatták Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei I. 1569–1602 című kötetet. Szerzői az EME Kutatóintézetének egyik fiatalokból 1999 őszén megalakult csoportja: Fejér Tamás, Rácz Etelka és Szász Anikó, akiknek a munkáját Jakó Zsigmond professzor irányította. Az ilyen fiatalok szeretik hivatásukat és szülőföldjüket, ők jelentik az egyesület jövőjét – jelentette ki Egyed Ákos, az EME elnöke. A vaskos forráskiadványon meglátszik a szakszerű irányító munka, mert nagy alaposság, igényesség jellemzi. Jakó Zsigmond hangsúlyozta: a romániai történelemkutatás hírforrásai 85–90%-ban erdélyiek, ezért feltétlen szükség van a magyar nyelven kutatókra. A románra való lefordítás lehetetlen és értelmetlen, ahogy az a német nyelvű szövegek esetében bebizonyosodott. /Ördög I. Béla: Rajtolt az erdélyi fejedelmek könyvsorozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./ [Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2006. május 19.
Aradon csak május 18-án került sor – számos romániai és magyarországi bemutató után – Böszörményi Zoltán Vanda örök című, a budapesti Ulpius-ház Kiadónál 2005-ben megjelent és immáron harmadik kiadásánál tartó nagy sikerű regényének bemutatójára. A Jelen Ház nagytermében több mint százfőnyi közönség előtt a szerző részletesen beszélt első regényének keletkezéstörténetéről. A szerző elmondta: szeptember végén megjelenik egy rangos kanadai kiadónál a Vanda örök angol változata, de elkészült a könyv orosz, német, francia és román fordítása is, ami egy nem egészen másfél éve megjelent könyv esetében már önmagában is sokatmondó. /A Vanda örök Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./ [Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
1983. május 19.
(más adatok szerint április 30-án) Elhurcolják hazulról Páll Béla gyergyóditrói betegnyugdíjas matematika tanárt. Elítélésének hivatalos indoka nem ismert. Egyik talán az lehetett, hogy találkozott a gyergyótölgyesi szanatóriumban az ott bujkáló Szőcs Gézával, vagy az, hogy több tiltakozó levelet írt a bukaresti pártvezetésnek a magyar kisebbséggel szembeni diszkriminatív politika miatt. Ráadásul jelen volt Illyés Gyula budapesti temetésén. A nagyenyedi börtönben tartják fogva, rendszeresen verik. A nyugaton élő testvérei által megmozgatott közvélemény nyomásának hatására 1986. december 20-án szabadlábra engedik. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
RSS
