Vadkár-kerekasztal Csíkban: szinte minden önkormányzathoz érkezett már kártérítési igénylés
2013. június 25. 13:49, utolsó frissítés: 13:49
A vadkárokról tartottak kerekasztal-megbeszélést Csíkszeredába; a vitán jelen voltak a témában érintett szakemberek, Hargita megyei közbirtokossági elnökök, polgármesterek, a vadásztársaságok képviselői. Az érdekegyeztetést Tánczos Barna szenátor és a Csíki Területi RMDSZ kezdeményezte.
A vadállatok által a mezőgazdaságilag művelt vagy erdős területeken okozott gazdasági hátrány számos gazdát érint, hiszen sok esetben az ember és a vad élőhelye átfedi egymást. A vadállatok létszámát kilövéssel, etetéssel némileg szabályozni lehet, ám olyan mértékben, mint a haszonállatok esetében, lehetetlen belenyúlni a populáció létszámába.
A júniusi csíkszeredai kerekasztal-megbeszélést többek között az indokolta, hogy közel minden Hargita megyei önkormányzathoz érkezett már kérés a vadkárok megtérítésére. Jelen pillanatban a kártérítés igénylése túlzottan bürokratikus, és a legtöbb esetben a minisztérium elutasítja a kérést.
Jelenleg a károsultnak a kár észrevételétől számítva 24 órán belül be kell jelentenie az esetet a helyi polgármesteri hivatalban. A kárfelmérő bizottság összehívásának 24 órán belül meg kell történnie, a bejelentés idejétől számítva. A kárfelmérő bizottság 48 órán belül kiszáll, melynek tagjai a helyi tanács képviselője, a megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa, az erdészeti-vadászati felügyelőség megyei képviselője, valamint néhány megfigyelő. Ezután jegyzőkönyv készül, amely a Brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőséghez kerül, majd jóváhagyás után a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériumba, ahonnan jó esetben megtörténik a kifizetés.
Nagy Dániel, a Brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőség (ITRSV) főfelügyelő-helyettese elmondta, Hargita és Kovászna megyében történik a legtöbb medve, vaddisznó és farkas által okozott káreset. Medvére és farkasra több kilövési engedély kellene, véleménye szerint ezeknél a fajoknál egyértelműen túlszaporulat van. A kárfelmérési procedúrát sem tartja megfelelőnek, és nagy probléma, hogy a pozitívan elbírált kártérítési kérelmeknél több hónapot késnek a kifizetések, a minisztériumi pénzügyi keret pedig szűkös.
Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának meglátása szerint idén több lesz a vadkár, mint tavaly. 2012-ben 152 esetet regisztráltak, idén csak Tusnádfürdőről már 18 bejelentés érkezett. Domokos szerint a megelőzésre kellene fektetni a hangsúlyt, például a megfelelő szeméttárolással, az esztenák helyének gondos kijelölésével, a haszonállatok folyamatos felügyeletével és villanypásztorok telepítésével lehetne csökkenteni a támadások számát.
Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője szerint a kifizetést megelőző procedúra bonyolult, és hiányos a kárfelmérési jegyzőkönyv. Fontosnak tartja, hogy a gazda már tavasszal jelentse be, hogy milyen kultúrája van, amit vadkár érhet.
Becze István megyei tanácsos elmondta, valóban minden Hargita megyei faluban visszaköszön ez a probléma, éppen ezért a megyei tanács próbál segíteni a kárfelmérésben, valamint tájékoztató plakátokat készítettek a gazdák számára.
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője szerint a jószágok tulajdonosai és a pásztorok sokszor nem tartják be a törvényt. Az állatokat nem terelik be éjjelre a karámba, nincs megfelelő felügyelet. A kár megtörténtekor pedig bonyolítja a helyzetet, hogy Hargita megyéből Brassóba kell küldeni a kárigénylést. Fontos volna megoldani a decentralizációt, hogy a helyzeteket helyben, gyorsan lehessen mérlegelni.
Ugyanakkor a vadásztársaságok képviselői úgy látják, sokszor rájuk hárul a felelősség, miközben ők benne sincsenek a kárfelmérési jegyzőkönyvben. Hangsúlyozták, hogy a vadász nem tehénpásztor, sem juhpásztor, hogy neki kelljen a haszonállatokat őrizni. A kilövési keret módosítását minisztériumi szinten kellene megoldani.
Both József bemutatta, hogy a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség statisztikája szerint tavaly a vadak által okozott káresetek 13,3 %-a erdőben történt, 29,6 %-a másodlagos, vagyis erdős területből kialakított gyepterületen, 33,5 % lakott területen, és 71% az éjszakai pihenő idején, vagy éjszakai legeltetés közben.
Tánczos a gazdák tájékoztatásának fontosságát hangsúlyozta, véleménye szerint jó volna folytatni a Hargita Megye Tanácsa által kezdeményezett felvilágosító, megelőző munkát. A haszonállatok tulajdonosaival, a pásztorokkal be kell tartatni a legeltetési szabályokat, éjszaka karámba (kosárba) kell hajtani a jószágokat, és kerülni kell a vadak által kedvelt helyeket, az átvonulási területeiket. A mezőgazdasági kultúrákat be kellene jelenteni a vadgazdáknál, és itt lenne szükség az önkormányzatok segítségére.
„Szükség lenne egy kártérítési alapra, ehhez pedig megfogalmazunk egy törvénytervezetet. A kártérítési procedúrák könnyítését illetően pedig a jelen lévő önkormányzati vezetőktől, valamint a szakmai intézmények igazgatóitól várunk javaslatot, melyet remélhetőleg egy sikeres lobbi után el tudunk majd fogadtatni” - összegzett Tánczos. (közlemény)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!