• Megosztás:
  •  Itthon RSS
  •  Elküldöm e-mailben
  •  Kinyomtatom
  • Utolsó frissítés: 14:01 GMT +2, 2003. június 24.

Iraki építőmunkáért 5000 dollárt ígérnek


HIRDETÉS



A hazai építővállalatok 5000 dolláros havibért ajánlanak fel azoknak, akiknek van kedvük Irakban dolgozni, de eddig még egyetlen felkérést sem kapott egy cég sem a mintegy 40 közül, amely készen áll munkát vállalni. Ezt Dimitrie Liviu Draschevici, a Romániai Építési Vállalkozók Szövetsége (ARACO). Ugyanakkor az iraki munka körülményeit nehezíti, hogy a dolgozók biztonsága kérdéses, nagy a meleg. További hátrány, hogy a munkások csak az építőtelepen és a szálláshelyükön mozoghatnak valóban szabadon, egyébiránt mecsetekbe nem léphetnek, és semmi közük nem lehet iraki nőkhöz.

A romániaiaknak fizetendő havibér nem éri el a spanyol dolgozók által elvárt 8000 dollárt, de mintegy tízszerese az iraki szakképzetlen munkások fizetésének. A románai vállalkozások megbízásai az amerikai építőipari nagyvállalat, a Bechtel döntésétől függnek, mert ez a cég kapta meg a legnagyobb, 656 millió dolláros újjáépítési megbízatást. Az USA kormánya 1,43 milliárd dollárt fordít ilyen munkálatokra. 1989 előtt három romániai cég dolgozott Irakban, közülük az egyik cementgyárak építésével és javításával foglalkozott. (realitatea romaneasca)



HIRDETÉS




Adatbank

október 30
Udvardy FrigyesVincze GáborBalogh Béni


2006. október 30.

A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium megjelent évkönyvében a névjegyzék tartalmazza valamennyi tanár és a kisegítő személyzet névsorát is. Több mint száztízen vannak, az ezer diák mellé ugyanis ilyen nagyságrendű felnőtt gárda kell ahhoz, hogy működjön az intézmény. Az iskola egykori meghurcolt, bebörtönzött tanárainak vallomása nyomán egész fejezet szól 1956-ról. /Székedi Ferenc: Évkönyv – októberben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. október 30.

Hagyományosan az utolsó októberi hétvégén szervezett Bernády Napokat a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány. A rendezvénysorozat kiemelkedő mozzanata a Bernády-emlékplakett átadása volt, melyet idén Borbély László miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke Keresztes Gyula építészmérnöknek nyújtotta át. A díjazott kimagasló szakmai tevékenysége mellett részt vállal a közéletben, hazai és külföldi lapokban közöl rendszeresen, négy kötet szerzője, többek között felkutatta és megírta a Maros megyei kastélyok és udvarházak történetét. „Marosvásárhelyen természetes, hogy az utóbbi esztendőkben megpróbáltunk kultuszt teremteni Bernády Györgynek, mert szükségünk van Bernády György példájára” – mondta a rendezvényen jelen levő Markó Béla RMDSZ-elnök. Ráday Mihály budapesti történész, a Magyar Televízió Unokáink sem fogják látni című sorozatának készítője bemutatta Marosi Barna Bernády György városa című, Sütő András előszavával bevezetett, könyvét. Ráday rámutatott: 1914-ben Budapest után Marosvásárhelynek volt a legtöbb aszfaltozott utcája, a Kultúrpalotát és a Városházát tervező építészről szólva pedig megjegyezte: elférne Marosvásárhelyen egy Komor Marcell-emléktábla. /Lokodi Imre: Bernády-kultusz könyvgálával. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. október 30.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) dísztermében mutatták be Killyéni András: A kolozsvári sportélet életrajzi gyűjteménye (1818–1918) című munkáját. Kiss András nyugalmazott főlevéltáros értékes és úttörő alkotásnak nevezte Killyéninek, a Szabadság munkatársának a kötetét. A könyv felsorolta az akkoriban létező sportegyesületeket is. /Póka János András: A kolozsvári sport száz éve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

1956. október 30.

Temesváron mintegy 2500 diák résztvételével nagygyűlést tartanak a Politechnikán (Műegyetemen), melyre meghívták az RMP Központi Vezetősége Temesvár tartományba küldött tagját, Petre Luput, a közoktatásügyi miniszter helyettesét, Coriolan Drăgulescut, Ilie Verdeţet, valamint az egyetem vezetőségét. Kezdetben a diákság problémáiról van szó, majd a magyarországi eseményekkel kapcsolatos kérdések merülnek fel. A diákok szolidaritásukat fejezik ki a forradalommal és elítélik a szovjet beavatkozást. Egyre inkább kommunistaellenes közbeszólások hallhatók. A Teodor Stanca által összeállított 12 pontos memorandumukban megfogalmazzák a követeléseiket is. (Többek között követelik a szovjet csapatok kivonását Romániából, Sztálin személyi kultuszának fölszámolását, a parasztságot sújtó beszolgáltatások eltörlését, valamint öszöndíjat minden hallgató számára és az egyetemi autonómia visszaállítását.) A gyűlés közben a Securitate csapatai körbefogják az épületet, majd megjelenik az állambiztonság tartományi vezetője és letartóztatják a szervezőket és a résztvevők nagy részét, éjszaka pedig megszállják az egyetem épületeit és a kollégiumokat. (A megmozdulásról másnap a Szabad Európa Rádió is beszámol.)
[Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]

1942. október 30.

Nagy László bukaresti magyar követ e napon kelt jelentésében beszámol arról, hogy egy Brassó környéki munkatáborban mintegy 1200 dél-erdélyi magyar munkaszolgálatos dolgozik, igen rossz körülmények között.
[Balogh Béni: Dél-erdélyi magyarság 1940-1944]





SZAVAZÓGÉP

Mit tennél, ha titkos ügynök lennél?

Martinit innék. Rázva, nem keverve 154
Tanácsot kérnék Pontától 17
Indulnék az elnökválasztáson 21
Titkolnám 72
Lelepleznék valaki mást 15
Hogy jöttél rá, hogy az vagyok? 63

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK



24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS