Új munkaügyi stratégia: a demográfiai változások miatt kitolódhat a nyugdíjkorhatár
2013. augusztus 26. 17:00, utolsó frissítés: 17:04
A nyugdíjkorhatár emelésének kérdésével, a munkaerőpiac hiányosságaival, a környezetvédelmi adók nagyobb szerepével, és a fontosabb demográfiai változásokkal is foglalkozik a munkaügyi minisztérium új projekttervezete. Az indoklás szerint az új munkaügyi stratégia megalkotását az tette szükségessé, hogy a demográfiai változások figyelmen kívül hagyása miatt a régi stratégia nem működőképes. Szó esik arról, hogy a nyugdíjba vonulás késleltetését pénzügyi eszközökkel is támogathatja a kormány, valószínűleg 2015-től.
A tervezet adatai szerint Románia munkaerejének legfontosabb problémái közé tartozik a nők és idősek alacsony foglalkoztatottsága és a fiatalok magas munkanélküliségi aránya. Az oktatásról szóló megállapítások az elterjedt, jól képzett román munkaerő” képzetéről rántják le a leplet: már a gyerekekkel foglalkozó intézmények is gyengén teljesítenek, és a korral egyáltalán nem javul a helyzet: magas az iskolaelhagyások száma, alacsony a felsőoktatást befejezők száma, kevés a minőségi oktatást biztosító intézmény, és az oktatás eleve nincs összhangban a munkaerőpiac valós igényeivel. Ezek következtében a valós helyzet az, hogy bár sok az iskolázott fiatal, de az alapkompetenciáik erősen hiányosak, nem beszélve a specializált szakmák által igényelt képesítésről. Ezek mellett a szociális juttatások és az emberi erőforrás-menedzsment sem működik gazdaságosan, és még a munkahellyel rendelkezőket is magas százalékban fenyegeti a szegénység.
Románia mutatói lényegesen eltérnek az EU-s átlagoktól: Románia lakossága csökken az emigrációval, emellett a természetes szaporulat negatív, míg az EU-s átlag a lakosság és a szaporulat növekedését mutatja. Ennek következtében az átlagéletkor növekszik: 2000-ben 34,4 év, 2005-ben 36,4 év, és 2012 januárjában 38,9 év az országos átlagéletkor. Így a munkaerőpiacon aktívak nagyobb része az idősebb korosztályból kerül ki, ami nyugdíjba vonulásukkor majd újabb megpróbáltatást fog jelenteni az államkasszára.
A várható élettartam növekedése gyorsabb ütemű volt Romániában, mint az Unióban, kissé csökkentve a lemaradást e téren.
A munkaerőpiacon tapasztalt hiányt jórészt az okozza, hogy becslések szerint 2,1 millió román állampolgár más tagállamokban dolgozik (a három legnagyobb befogadó: Olaszország 890 ezer, Spanyolország 825 ezer, Németország 110 ezer romániai munkavállalót foglalkoztat). Ez a nagy változás rövid idő alatt zajlott le, az ország még ma sem képes teljesen felmérni a változás mértékét és hatásait.
A gazdaság megoszlása, a munkahelyek számának változása
A legszembeötlőbb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak magas száma. Míg az Egyesült Államokban a munkaerő körülbelül 2-3%-át, Európában 5%-át, addig Románia munkaerejének 29%-át foglalja le a mezőgazdaság. Ez nagyobb szám, mint az iparban és építésben foglalkoztatottak száma: 28,6%. A szolgáltatások az aktív lakosság 42,4%-ának adnak munkát.
Romániában egyedül a Bukarest-Ilfov régióban volt tapasztalható növekedés a munkahelyek számát illetően, a 2000-2012 periódusban 105 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A legrosszabb helyzetet dél-nyugat Olténiában regisztrálták, ott ez idő alatt 150 ezer munkahely szűnt meg.
Az állással rendelkező, de mégis szegénység által fenyegetettek aránya az EU-ban 8,4%, míg Romániában 17,3. A jelenség fő oka az alacsony fizetés, amely nem képes fedezni a szükségleteket. (hotnews)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!