• Megosztás:
  •  Itthon RSS
  •  Elküldöm e-mailben
  •  Kinyomtatom
  • Utolsó frissítés: 14:24 GMT +2, 2013. szeptember 20.

Élesen támadja egy verespataki szakszervezet „a bányászat fizetett ellenségeit”


HIRDETÉS



A „Bányászat jövője” nevű verespataki szakszervezet követeli az Alfa Kartell szakszervezet vezetőjétől, Bogdan Hossutól, hogy állítsa le „a mocskos harcot” a kitermelési projekt és ezáltal a munkahelyek létrehozása ellen. A verespataki szervezet szerint a vezetőt megvásárolták, hogy „a Nyugati-Szigethegységben élő összes móc jövőjét” veszélyeztesse. „Kevesen tudják, hogy Hossu szervezete egy olyan civil szervezeti szövetségben vesz részt, amelyet Soros, a milliárdos támogat, és amelyet Alina Mungiu Pippidi vezet” – áll közleményükben. Hossu a bányászat fizetett ellensége Romániában, aki sajnálja, hogy az országnak aranytartalékai vannak, és hogy Európa élére kerülhet az aranybányászat terén – vádaskodnak a közlemény kibocsátói. (mediafax)




HIRDETÉS





Adatbank

április 19
Udvardy FrigyesVincze GáborBalogh Béni


2006. április 19.

A szerbiai parlament elfogadta április 17-én a politikai kivégzettek és üldözöttek rehabilitációjáról szóló törvényt, ennek révén megszabadulhatnak a háborús bűnösség bélyegétől a délvidéki Csurog, Zsablya és Mozsor magyar lakói, akiket 1944-45-ben ártatlanul kivégeztek, illetve vagyonelkobzással sújtva örökre elüldöztek otthonukból. A szerb kormány által előterjesztett jogszabályra csak az úgynevezett „demokrata tömb” kormánypárti és ellenzéki képviselői adták voksukat. A törvény rehabilitálja azokat a személyeket, akiket bírósági döntéssel vagy e nélkül, politikai vagy ideológiai indíttatásból kivégeztek, megfosztottak szabadságától vagy más jogaitól 1941. április 6., a náci megszállás után. A jogszabály értelmében külön törvény rendezi majd az anyagi jóvátételt, és külön a nem anyagi jellegű kárpótlást, továbbá a vagyon- visszaszármaztatást. Ispánovics István, a G17 Plus nevű párt képviselője közölte, hogy javaslatára a parlament három módosítást hajtott végre a törvénytervezetben. A rehabilitálás iránti kérelmet magán- vagy jogi személy nyújthat be, de az eredeti törvénytervezettel ellentétben nem kizárólag a belgrádi kerületi bíróság, hanem az ország minden kerületi bírósága elbírálhatja a folyamodványt. Az is fontos módosítás, hogy a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor nem kell birtokolnia azokat a dokumentumokat, amelyekkel bíróságon kétséget kizáróan bizonyítani lehet az üldöztetés tényét. A vajdasági magyarság szempontjából rendkívül fontos jogszabályról van szó. A Délvidéken 1942 január-februárjában a horthysta honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász razziáiban közel háromezer polgári lakos – jobbára szerb és zsidó – vesztette életét. Két és fél évre rá, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó titói katonai közigazgatás idején következett a megtorlás, amelyben becslések szerint 20-40 ezer délvidéki magyar vesztette életét. A Temerin melletti Csurog, Zsablya és Mozsor megmaradt teljes magyar lakosságát – azokat, akik túlélték a vérengzést – kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, kilakoltatták, és gyalogmenetben koncentrációs táborba hajtották. A gyűjtőtáborban 6500-an életüket vesztették, közöttük többszáz gyermek. /A szerb parlament elfogadta a rehabilitációs törvényt. A magyarok mentesülnek a kollektív bűnösség vádjától. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. április 19.

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) elnöke a vele készített interjúban kitért arra, hogy a működő RMGE-szervezetek aktivitása területenként változik. A tevékeny udvarhelyi szervezethez képest gyengén működik a csíki és gyergyói. Az elején főleg a nosztalgia vezette az idősebb embereket arra, hogy az RMGE tagjai legyenek. Elkezdték a tanfolyamok, magyarországi tapasztalatcserék szervezését. Most szükségszerű a tagság, ehhez kapcsolódik számos uniós támogatás megszerzése. Az RMGE a törvényalkotásban vagy megyei igazgatóságokon ott van, civil kontrollként. Az RMGE eddig körülbelül hat-nyolcezer gazdát készített fel Ezüstkalászos tanfolyamokon. Az RMGE 14 személyt javasolt az RMDSZ számára, nem gondolták volna, hogy két államtitkára, vagy államtitkári rangú képviselője van az RMDSZ-nek a mezőgazdaságban, de egyik sem az ő emberük. Többet vártak az RMDSZ-től, mint bármely más politikai alakulattól Sebestyén Csaba nem hiszi, hogy Románia, főleg Erdély mezőgazdasága versenyképes lehet az EU-ban. Inkább a falu- és tájturizmusban, az erre épülő ágazatokban lehet valamelyest bizakodni. Tejkvótát kellett (volna) igényelni, záros határidővel. A tejtermelők jó háromnegyed része ezt nem tette meg. Miből fognak megélni, ha nem tudják majd értékesíteni a megtermelt tejet? A területalapú támogatáshoz szükség lesz a farmok bejegyzésére. Azonban támogatást csak a 0,3 hektár fölötti parcellák kapnak. Ugyanakkor nagyon sok nadrágszíjparcella van. /Bokor Gábor: „Nem hiszem, hogy Erdély mezőgazdasága versenyképes lehet” Interjú Sebestyén Csabával, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. április 19.

Az aradi tévések egy kis csoportja évente házi ünnepségen emlékezik meg arról a napról, amikor először látták viszont műsorukat a képernyőn. „Ennek éppen tizenhat éve – mesélte Puskel Tünde Emese, a magyar adás elindítója és első felelős szerkesztője, az RTV és a Duna TV aradi tudósítója. Kezdetben mindössze egy bérelt kamerájuk és egy videómagnójuk volt. Menet közben tanulták meg a tévézést. A magyar adás munkatársai négy évig fizetés nélkül, társadalmi munkában dolgoztak. Rövid időre többször is szünetelt a heti egyórás magyar jelentkezés, de mindig újból indultak. Tavaly ősz óta a szociológus végzettségű Pálfi Kinga a stúdió szerkesztő-riportere. /P. P.: „Menet közbeni” tévéábécé. Tizenhat éves az aradi magyar műsorkészítés. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. április 19.

Három évvel ezelőtt rendhagyó kezdeményezést valósított meg a történelmi Ugocsa vármegye területén található református egyházközség. Halmi, Túrterebes, Dabolc, Kisbábony, Tamásváralja, Nagytarna, Túrterebeshegy gyülekezetei létrehozták azt az egyesületet, amely az Ugocsai Hegyi Traktus nevet viseli, és amelynek célja a vidék lelkipásztorai, gyülekezeti, presbiterei közötti viszony elmélyítése. Az egyesület kezdeményezésére húsvét előtt jelent meg a Református Ugocsa című gyülekezetei lap második száma, amelyben a halmi református templom történetéről is szó esik. A lap a helytörténetre is nagy hangsúlyt kíván fektetni: az első számban például a túrterebesi református templom története volt olvasható. /fi): Református Ugocsa. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 19./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

1959. április 19.

A Bolyai Tudományegyetem megszüntetése (illetve a Babeşsel történő összevonása) és a Securitate zaklatásai miatt öngyilkos lesz Szabédi László irodalomtörténész, egyetemi tanár.
[Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]





SZAVAZÓGÉP

Miben befolyásol minket az ukrajnai helyzet?

Keményen fegyverkezni fogunk 6
Drágulni fog a gáz 25
Csúnyán eldurvulhat, mert stratégiai partnerek vagyunk a NATO számára 20
Putyintól kapunk majd autonómiát 69
Még baj lehet, mert túl közel vagyunk 27
Egyesülünk Moldovával 6
Szerintem semmiben 11

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK



24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS