2017. szeptember 24. vasárnapGellért, Mercédesz
17°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egyre nagyobb arányban tanulnak anyanyelvükön a magyar gyerekek

2014. november 05. 18:29, utolsó frissítés: 18:30

“Az alapfokon – elemi és általános iskolában – magyar nyelven tanulók száma folyamatosan és nagy mértékben, de a magyar lakosság arányának csökkenésénél valamivel kisebb ütemben esett vissza 1990 és 2012 között. A 2012-ben megfigyelhető növekedés oka csupán egy oktatásszerkezeti változás, az előkészítő osztály bevezetése.

A létszámcsökkenéssel szemben a magyar nyelvű alapfokú oktatásban résztvevők aránya növekedést mutat az utóbbi tizenkét évben. Ez, figyelembe véve a magyar közösség demográfiai súlyának enyhe csökkenését, egyben feltehetően azt jelenti, hogy a magyar gyerekek egyre nagyobb aránya végzi anyanyelvén tanulmányait” – állapította meg Közoktatási helyzetkép – A romániai magyar közoktatás 1990 és 2013 között című tanulmányában Barna Gergő és Kapitány Balázs.

A tanulmány összegzésében a szerzők megállapítják, az aránynövekedés elsősorban a tömbösödés jelenségének köszönhető, ami azt jelenti, hogy az erdélyi magyarság egyre nagyobb része olyan településekre „szorul vissza”, ahol súlya lehetővé teszi az etnikai reprodukciót. Szerintük a tömbösödés nem csupán a Székelyföld erősödését jelenti, hanem a szórványmegyéken belül is megfigyelhető, hogy a jobb etnikai térszerkezettel rendelkező települések, kisrégiók „erősödnek meg”, itt kevésbé drasztikus a magyar lakosság fogyása.

A szerzők szerint egy másik jelentős oka a magyar nyelvű oktatás aránynövekedésének, hogy a magyarok és a románok korstruktúrája közötti eltérés csökkent az elmúlt évtizedben, elsősorban a kivándorlás etnikai kiegyenlítődésének köszönhetően. Harmadrészt az emelkedés annak is köszönhető, hogy egyre nő a magyar oktatáson belül a nem „népszámlálási magyarok” aránya: egyfelől magyar anyanyelvűek, akiket a népszámlálások időpontjában más nemzetiségűnek regisztráltak (romák, svábok, románok), másfelől nem magyar nyelvűek – utóbbiak elsősorban az óvodákban. A pozitív tendencia ellenére az oktatásban résztvevők aránya még mindig elmarad a magyar iskoláskorúak népességen belüli súlyától.

„Figyelembe véve azt is, hogy a magyar anyanyelvűek száma magasabb a magyar nemzetiségűeknek regisztráltaknál, a nem anyanyelvükön tanuló magyar gyerekek arányát 12-14 százalék közöttire becsüljük a 2011-es tanévben. A román nyelven tanuló magyarok aránya regionálisan jelentős különbségeket mutat” - írják.

Kifejtik, becsléseik alapján Temes és Szeben megyékben a magyarok csupán egyharmada, Máramarosban fele, Hunyad és Arad megyékben mintegy kétharmada folytatja anyanyelvén alapfokú tanulmányait.

„Az óvodai oktatásban az abszolút számok stabilitása tűnik egy lényegi elemnek. Az óvodába járatás általános elterjedésén túl, a magyar óvodások számának viszonylagos állandósága megítélésünk szerint annak a már említett jelenségnek köszönhető, hogy ezen a szinten a legmagasabb a népszámlálások alkalmával nem magyarként regisztrált gyerekek aránya a magyar oktatásban. A magyar óvodások stabil száma, illetve az alapfokú képzésben résztvevők folyamatos csökkenése ugyanakkor felhívja a figyelmet a tannyelv-váltás jelenségére is. A statisztikai adatokból arra következtethetünk, hogy a nyelv-váltás már iskolába iratkozáskor jelentős mértékű, és a magyar nyelvű oktatás szintről szintre zsugorodik” - állítják a szerzők. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS