2019. október 18. péntekLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A CNCD-hez fordul az EMNP a nagyváradi Szent László híd miatt

2015. április 08. 15:55, utolsó frissítés: 15:55

Aa Bihar megyei prefektúra intézményi keretei között működő névadásokat elbíráló bizottság éppen húsvét idején tette közzé indoklását, miért nem támogatja, hogy a városalapító Szent Lászlóról nevezzék el a Nagyvárad központjában található hidat. Ebben az áll: zavarná a román nemzeti egységet, ha egy magyar királyról kapná nevét a híd - közölte az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete.

Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei szervezetének elnöke szerdai sajtótájékoztatóján kifejtette: igaz, hogy a helyi tanácsra nézve nem kötelező érvényű a bizottság döntése, de az megállapítható, hogy egy olyan diszkriminatív magyarázat, mely feszültséget gerjeszt a Váradon élő román és magyar közösség között. Ugyanakkor az eredeti problémát sem oldja meg, vagyis a Szent László-szobor főtéri elhelyezésének kérdését.

A közlemény szerint Csomortányi elmondta, a központi hídelnevezés ügye a nagyváradi magyarok azon igényéből indult ki, hogy a főtéren állítsanak emléket a város alapítójának, Szent Lászlónak. Az RMDSZ, a magyar történelmi egyházak képviselői és a városvezetés zártkörű tárgyalása folytán merült fel az a lehetőség, hogy a híd a városalapítóról legyen elnevezve, továbbá a Körös áruház előtti kis tér Rimanóczy Kálmán nevét vegye fel, és a Szent László-szobor a várban legyen felállítva – holott nem ez volt az eredeti igénye a nagyváradi magyarságnak. Elterelték a figyelmet az eredeti kezdeményezésről és előtérbe került egy másik megoldásra váró probléma – fogalmazott Csomortányi.

A Néppárt sajnálatosnak tartja a névadási bizottság diszkriminatív döntését, ezért az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul. Bírósághoz fordul a kétnyelvű utcanév-táblák ügyében is, annak apropóján, hogy az önkormányzat ismét negatív választ adott a párt ez irányú megkeresésre.

Az önkormányzat ismételten arra hivatkozva utasította vissza a megkeresést, hogy a helyi közigazgatási törvényben és az azt kiegészítő kormányhatározatban konkrét formában meghatározzák, hogy hivatalosan milyen elnevezéseket lehet használni a magyarok által legalább 20 százalékban lakott településeken. Csomortányi szerint ez az indoklás azért nem állja meg a helyét, mert csak a helységnévtáblák esnek a törvény hatálya alá, az utcanévtáblák nem. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS