2018. december 18. keddAuguszta
-1°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Interkulturális figyelő indítását tervezik Kolozsváron

2015. december 17. 16:49, utolsó frissítés: 16:50

3F – Fenntarthatóság – Fejlődés – Forrásbevonás a multikulturalitás és interetnikus kapcsolatok tükrében volt a témája annak az előadássorozatnak, amelyet az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a PONT Csoport szervezett a kolozsvári Sapientia EMTE tordai úti épületében.

Az átfogó beszélgetés célja az volt, hogy támpontot adjon a romániai civil szektornak abban, hogy miként alkalmazza a gyakorlatban is az interetnikus együttműködés szellemiségét a projektjeiben.

A 11 órától kezdődő panelbeszélgetésen a szeptemberben elfogadott Kolozsvári Kulturális Charta gyakorlati alkalmazásának a lehetőségeit próbálta megvitatni Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Szakáts István, az AltArt Alapítvány elnöke, a Kolozsvár 2021 Európa Fővárosa pályázat szakértője, Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Ádám Gábor, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának igazgatója. A beszélgetésen részt vett még Schwarz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke és Steib Anna, a Romániai Örmény Unió kolozsvári kirendeltségének a titkára is.

A kolozsvári társadalom valamikor egy nagyon interetnikus közeg volt, ahol a magyaroknak román, roma, német és zsidó szomszédjai, barátai voltak, amelynek hatására a közös udvarban és szomszédságban felnövő gyerekek egyszerre váltak többnyelvűvé. Ez mára eltűnt, és a városban párhuzamos társadalmak élnek, amelyek nem érintkeznek semmilyen szinten egymással. Egy, a Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa 2021 pályázatra elkészült tanulmány szerint az elmúlt évben Kolozsvár 20 százaléka nem jár be a központba, a város tele van olyan emberekkel, aki soha semmilyen körülmények között nem érintkeznek egymással.

A charta megfogalmazói ezért érezték szükségét annak, hogy legyen egy olyan dokumentum, amelyben a kolozsvári kisebbségi közösségek közösen mondják el, hogy mit gondolnak a város kulturális jövőjéről a többség felé is.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a kulturális charta egyik ötletgazdája és kidolgozója elmondta, hogy tudatosítani kell az állami döntéshozókban azt, hogy a kultúra nem egy pénzelnyelő zsák, hiszen az Európai Unió büdzséjének 3,5 százalékát a kultúra adja. Ennek ellenére Romániában az eddigi 0,08 százalékról most tornázták fel a 0,1 százalékra a kultúrára szánt költségvetési keretet, amely most már csak tízszer kevesebb, mint Bulgáriában.

Hegedüs kihangsúlyozta, hogy nem multikulturális, hanem interkulturális Kolozsvárt szeretne, mert míg a multikulturalitás egymás mellett élő kultúrákat, párhuzamos társadalmakat jelent számára, addig az interkulturalitás a kultúrák közötti párbeszédet, a közösségek közötti interakciót és a kölcsönös átjárást jelenti.

Ebben a kontextusban az egyik legjobb példa a kolozsvári magyar színház, amely annak ellenére, hogy magyar nyelvű színházként működik, nincs elkülönülve a román színházi kultúrától, és a város minden polgárának a színháza kíván lenni. Tompa Gábor, a színház igazgatója egy rövidfilmben mondta el, hogy miért tud a színház a román és a magyar kultúra találkozóhelye lenni azzal, hogy a színház látogatóinak a majdnem harminc százaléka a román közösségből kerül ki. A színház két évtizede feliratozza a magyar nyelvű előadásokat, így azok elérhetőek lettek a román közönség számára is.

A beszélgetésen sor került a charta egyik gyakorlati projektje, az interkulturális figyelő bemutatására is. Az interkulturális figyelő egy olyan platform kíván lenni, amelynek a segítségével népszerűsíthetik a kultúrák közti párbeszédet és a társadalmi, illetve a kulturális sokszínűséget kiemelő pozitív példákat. Az örmény és a zsidó kisebbség képviselői elmondták, hogy az interkulturális figyelőben egy információs lehetőséget látnak, amelyből a különböző kisebbségek, de a város többségi lakossága is tájékozódhat arról, hogy milyen rendezvényei, programjai vannak a többi kisebbségnek. Az interkulturális figyelő így erősítheti a kultúrák közötti átjárást. Schwarz Róbert a zsidó hitközség részéről elmondta, hogy rendezvényeiket mindig a nyitottság jellemzi, s fontos számukra, hogy ne egy zárójelbe tett közösségként gondoljon rájuk a város lakossága.

Az interkulturális figyelő negyedéves hírlevélként fog működni, de fog készülni hozzá egy honlap és egy Facebook-oldal is – tudtuk meg a beszélgetésen Hegedüs Csillától. A projektet az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Communitas is támogatja, de keresztapaságot vállalt Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója és Ádám Gábor, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának igazgatója is. (tudósítónktól)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS